Az európai szociális párbeszéd és az ipari kapcsolatok megerősítése

2021 március 12-én került megrendezésre az ETUC szervezésében a „Digitalizáció hatásai a munka világára” - című szeminárium, melyen Svédország, Hollandia, Bulgária és Magyarország szakszervezeti, és munkáltatói képviselői vehettek részt. A járványhelyzetre való tekintettel a rendezvény online keretek között zajlott. A rendezvény súlyát mutatja az, hogy hazánkból minden országos szakszervezeti konföderáció képviseltette magát a megbeszélésen.

 

Előzmények:

Az európai szociális partnerek 2016. decemberében már elfogadtak egy ehhez hasonló keretmegállapodást, mely az aktív öregedéséről és a generációk közötti közelítésről szólt, és amely 2017-2019 között került  megvalósításra. A 3 évig tartó projekt célja az volt, hogy mind a munkáltatók mind a munkavállalók támogatásával jöjjön létre egy nemzeti szintű kétoldalú megállapodás, a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói érdekképviseletek között, amely lehetőséget biztosít demográfiai változásokból adódó kihívások kezelésére. E mellett biztosítsa a generációk közötti együttműködés széleskörű feltételeit. A „demográfiai változás” kifejezés itt elsősorban a várható hosszabb élettartamra, az Európai Unióban többnyire elöregedő munkaerőre, valamint implicit módon arra a sajnálatos tényre utal, hogy a legtöbb országban megemelték a jogilag megállapított nyugdíjkorhatárt. Az ebből következő „kihívások” kétrétűek: biztosítani kell, hogy a munkahelyeket úgy alakítsák át, hogy az idősebb munkavállalók továbbra is képesek legyenek egészségesen és megfelelő körülmények között dolgozni, emellett proaktívan meg kell teremteni a zökkenőmentes átmenetet az idősebb és a fiatalabb munkavállalók között az idősebb munkavállalók nyugdíjba vonulásakor. A teljesített projektről szóló jelentések leadásának határideje 2020. március 8. volt, ám a COVID fertőzés hatása ezt a határidőt felülírta, e miatt 1 évvel kitolták a leadási határidőket.

 

A digitalizáció hatása:

A lezajlott szeminárium a fenti keretmegállapodáshoz hasonló, új, most készülő keretmegállapodás elfogadásával kapcsolatban került megrendezésre, melynek témája a digitalizáció hatása a munkaerőpiacra és a foglalkoztatásban résztvevő szereplőkre. A rendezvény célja, hogy elősegítse a digitalizációval kapcsolatos Európia Uniós keretegyezmény nemzeti szintű megvalósulásának lépéseit. Különös jelentősége van ennek az eseménynek hazánkban, hiszen a mai politikai és gazdasági környezetet figyelembe véve, tudható, hogy a társadalmi vagy szociális párbeszéd helyzete Magyarországon jelentősen megváltozott az utóbbi évtizedben. Léteznek az erre hivatott fórumok, ám azok érdemi egyeztetést nem folytatnak. Ráadásul hazánkban nincs kialakított nemzeti, országos működő rendszere a csak kétoldalú - csak a munkáltató és munkavállaló - oldalakat képviselő egyeztetéseknek.

A megnyitó beszédeket követően bemutatásra került a keretmegállapodás sarokpontjait összefoglaló tervezet, mely 2021. május 6-án kerül aláírásra. A megállapodás eltér a korábbiaktól. Dinamikus és olyan eljárási módszert ad, amely közös eredményt adhat – ennek során pedig olyan akciók vannak és olyan cselekvések, amelyek eddig nem voltak eltérőek.

A legfontosabbak célokat az alábbi pontokban határoztak meg:

  1. A munkaadók, a munkavállalók és képviselőik tudatosságának növelése és megértésük javítása.
    A digitális transzformáció hatásai a munka világára és az azokban rejlő lehetőségek és kihívások felkutatása.
  2. Cselekvésorientált lépések elősegítése, és olyan keret biztosítása, mely ezt ösztönzi, segíti a foglalkoztatásban együttműködő résztvevőket a cselekvési tervek kidolgozására.
  3. A munkaadók és a munkavállalók közötti partneri együttműködés erősítése.
  4. Az emberközpontú megközelítés kidolgozásának támogatása a digitális integráció megvalósításában az EU-ban. A munka világa, a munkavállalók támogatása, segítése és ez által a termelékenység növelése.

A bemutató követően rövid lehetőség volt a résztvevőknek kérdéseket feltenni, amely során a programmal kapcsolatos véleményüknek is hangot adhattak. Általánosságban elmondható, hogy a világot uraló COVID19 járvány hatásairól esett szó szinte minden vonatkozásban. Kiemelésre került, hogy a szociális partnerek munkája jelentős annak tekintetében, hogy a szociális párbeszéd hogyan tud segíteni a járvány kezelésében, és egyáltalán kilábalni a járványból. Az Európai Bizottság is fontosnak tartja, hogy a nemzeti szintű szociális párbeszéd elengedhetetlen feltétel a járvány legyőzésének.

A megbeszélés következő szakaszában az adott országok képviselői egy különválasztott online szobában lehetőséget kaptak az egyes nemzeti szintű egyeztetésekre. Itt lehetett megvitatni az adott ország helyzetét, valamint azt, hogy a szociális partnerek milyen módon gondolkodnak a keretmegállapodás megvalósításával kapcsolatban.

Magyarországi lehetőségek, célok:

A „magyar szobában” a hazai konföderációk, valamint a jelen lévő magyar munkaadói szervezet (MGYOSZ) képviselői folytattak egyeztetést a digitalizáció témakörében. Első lépésként áttekintettük az elmúlt 3 év előzményeit és a tények alapján elemeztük hol tartunk most, és mi az a pont, ahonnan a már említett keretmegállapodás megvalósítás irányába el tudunk mozdulni.

Elhangzott és alapfeltételként értettünk egyet abban, hogy ebben a kormánynak alapvetően nincs szerepe. Ez egy kétoldalú megállapodás kell legyen, nemzeti szinten. A keretmegállapodás pontjainak betartása és implementálása a munkaadók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteinek a feladata.

A konkrétumokat illetően meghatároztuk, hogy a „digitalizáció” már most zajlik, ez nem olyan dolog, amivel a jövőben kell számolni, hiszen már most alakulnak át a munkahelyek, új kompetenciákra, új tudással rendelkező munkavállalókra van szükség. Minden szegmensében a munkaerőpiacnak jelen van a digitalizáció. Nem ember kell a gépsor mellé, mert a gépsor már elvégzi a korábbi emberi munkát, hanem olyan ember kell, aki a gépet kezeli. Abban is egyetértettünk, hogy a digitalizáció hatására új munkahelyek jönnek létre, elismerve, hogy jelenleg sajnos többségében munkahelyek szűnnek meg. Jelen helyzetben azonban – és ebben is egyetértettünk – egyik fél sem tud vagy éppen akar vállalni kötelezettségeket, hiszen mind a gazdasági mind a politikai helyzet bizonytalan. Ráadásul a járvány vége sincs belátható közelségben. Megállapítottuk, hogy jelenleg tényleg nincs Magyarországon arra hivatalos fórum, hogy ezeket a kérdéseket megvitassuk.

Figyelembe véve a fenti helyzetet, próbáltunk meg összeállítani és megfogalmazni olyan konkrét cselekvési lépéseket, melyek mégis elősegítik a keretmegállapodás céljainak implementálását.

  • Első körben szükséges hivatalosan is lefordítani a megállapodás teljes tartalmát.
  • Ezek után érdemes szemináriumokat tartani, mely során a megállapodás céljait nemzeti szintre fordítjuk. Saját célokat határozunk meg.
  • El kell készíteni egy részletes ütemtervezetet
  • A célok elérése érdekében azokat szükségesnek tartjuk elfogadtatni a társadalommal is, így felelősségünk van a terjesztésben s az ismertségének kiterjesztésében.
  • Rendezvények keretében, nem csak nemzeti, hanem ágazati szinten is szükséges megvitatni, le kell vinni akár a munkahelyi szintekre is az egyeztetéseket, nem lehet felülről elfogadott irányelveket ráerőszakolni a munkaerőpiac résztvevőire.
  • Kérdőíveket és felméréseket kell készíteni, a teljes munkaerő piacot bevonva.
  • Ágazati és szakmai elemzéseket és tanulmányokat kell megrendelni elkészíttetni.

Mivel tudjuk, hogy ma a kormány a legnagyobb munkáltató, így a bevonásuk elengedhetetlen. Természetesen abban is egyet értettünk, hogy a kormánynak ebben szinte 100 %-os szerepet szánunk a finanszírozás tekintetében. Továbbá a témának meg kell jelennie a jelenleg elérhető háromoldalú magyarországi társadalmi párbeszédek fórumain, mint napirendi pont és egyeztetni kell róla annak ellenére, hogy ezek elég széttagolt fórumok.

Végső feladatként és közös elvként elfogadtuk, hogy az alapvető célok elérése a képzésekben testesül meg. Ezért:

  • Képezni kell a jelenlegi aktív munkavállalói állományt, hogy a digitális kihívásoknak, az átalakuló kompetenciáknak és tudásigényeknek megfelelő szakképesítése legyen. Ne veszítse el a digitalizáció következtében a munkáját.
  • A képzési rendszert úgy kell alakítani, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő digitális szaktudással rendelkező munkavállalók legyenek elérhetőek.

Az ehhez kapcsolódó foglalkoztatáspolitikai kérdések megvitatására és a programterv megvalósítására hivatalos fórumok létrehozása szükséges. Ezt amúgy is évek óta meg kellett volna tenni.

A többi állam helyzete:

A szeminárium fő eseményébe visszakapcsolódva az egyes országok beszámoltak a saját elveikről és tapasztalataikról, elmondták mire jutottak. A magyar helyzetről Szatmári Lajos, a SZEF képviselője tájékoztatta a résztvevőket.

Bulgária:
Már 10 éve elkezdődött egy ehhez hasonló program az országban, ahol a szociális partnerekkel és a kormánnyal együtt dolgoznak ennek a problémának a kezelésén. Ebbe jól fog illeszkedni ez a keretmegállapodás. Elmondta, hogy „digitálisan éretlen” a bolgár társadalom, ez elsősorban akár az infrastruktúra, akár az eszközellátottság területén jellemző. Ők is a képzésben látják a megoldásokat. Álláspontjuk szerint nehéz lesz a keretmegállapodás elveit megvalósítani, de mivel jól működnek az érdekegyeztetés fórumai meg fognak birkózni a kihívásokkal.

 
Hollandia:
A COVID járvány jelentősen előre mozdította a digitalizáció megjelenését a munkahelyeken, de ez ugyanakkor nehéz kihívások elé állítja őket. A digitalizáció kérdéseit a kölcsönhatások tekintetében kell vizsgálni, nem csak munkaeszközökben, hanem a mesterséges intelligencia megjelenésében is negatív hatások lehetnek. Az átalakulás során elemzéseket kell végezni és figyelembe kell venni olyan szempontokat is mint az autonómia, koherencia, variálhatóság, terhelés, információáramlás. Erre a képzés a megoldás, náluk a meglévő állomány képzése fontos.

Svédország:
Itt hasonló álláspontot alakítottak ki, mint Hollandiában azaz a képzés és a kutatás adhat megfelelő válaszokat. A svédeknél már régebben elindult a „digitális forradalom” a munkahelyeken. A szociális partnerek folyamatosan egyeztetnek, bevonják a kormányzatot és közös elveket dolgoznak ki. Kutatásokat és tanulmányok készítését tartják fontosnak, annak érdekében, hogy olyan megoldások születhessenek, melyek valódi válaszokat adnak a kihívásokra.

Délutáni program:

A beszámolókat követő szünet után a délutáni folytatásban két témakörrel foglalkoztunk.
Első körben az ETUC képviselői kíváncsiak voltak arra, hogy a jelenlévő országok képviselői mind munkaadói mind munkavállalói oldalról jelenleg hol tartanak - eddig milyen lépéseket tettek meg - a tevékeny, aktív időskorról és a több generációra kiterjedő megközelítésről szóló keretmegállapodás implementációjában. Ezután egy panelbeszélgetés zajlott a COVID19 és a szociális partnerek együttműködéséről

A korábbi megállapodás implementációja:

Az ETUC képviselője elmondta, hogy a holland és a magyar partnerek még nem adtak le jelentést.

Bulgária:
Sajnos nincsen megállapodás és egyezmény bolgár szinten, de dolgoztak már rajta és próbálnak ezért tenni. A szövegtervezet elkészült ám azt a Bolgár Iparszövetség nem írta még alá.  Az iparszövetség külön is indított egy projektet ebben a témában, de lehet, hogy a kettő együtt majd egy nemzeti egyezményt fog generálni. Ágazati szinten protokollokat vázoltak fel – ennek eredménye az lett, hogy látják a következő lépéseket és az ágazati szerződésekben szükséges tartalmat. Ez lényegében ágazati egyezményekhez és struktúra kialakításhoz vezethet. Remélik, hogy év végére nemzeti egyezmény születhet, úgy látják, hogy a kormány Bulgáriában nem tesz semmit és nem érdeke e kérdés megoldása. Tanulságuk, hogy agresszívabban kellene fellépni e kérdésben.

Hollandia:
Első körben nem is értik miért nincs jelentés leadva. Elkészült, de úgy tűnik valahol elakadt. Kiderült, hogy a COVID miatt csúszott és a munkavállalói oldalon akadt el. (A meeting végére meglett, leadásra került.).
Vannak alapvető elvek, amikben egyetértenek és sikerült is megvalósítani olyan lépéseket már amelyek a keretelveknek megfelelnek.

Svédország:
El vannak maradva az implementálással, egyeztetéseket folytattak, elemzéseket indítottak és tanulmányokat kértek be ahhoz, hogy hogyan lehet alkalmazni a keretmegállapodás elveit, ám a megvalósítás elmaradt. Elkészültek a felmérések és minden készen áll a saját kollektív nemzeti megállapodások létrehozására, ám még az adatok és a folyamatok elemzésénél tartanak. A képzés és az átképzés jut kiemelt szerephez ezekben a tervezetekben.

Magyarország:
Magyarország részéről a munkaadói oldal számolt csak be. E szerint nincs nemzeti szintű megállapodás Elkészült egy tervezet, de az MGYOSZ képviselője szerint a szakszervezetek még nem fogadták el azt. 2019-ben egy 2 éves program kezdődött el erről, mely a COVID19 miatt felfüggesztésre került. Ennek a témája maga a keretegyezmény lett volna. Az eddig megvalósult lépések része egy online kérdőív is, melybe bevonták a dolgozókat és a szakszervezeteket is. Egy kutatást indítottak erről, valamint készül egy nemzeti jelentés és egy összehasonlító tanulmány is. Az elkészült dokumentumok és anyagok elérhetőek www.agegap.eu oldalon. Ezen kívül jogi támogatás adnak a megvalósuláshoz és szemináriumokat szervezetek online. A szakszervezetek oldaláról nem volt hozzászólás.

A beszámolók után Julianna Bir az ETUC szakszervezet politikáért felelős vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy anyagi források állnak rendelkezésre az implementálás megvalósítására. Használjuk őket. Segítségnek az alábbi oldalakat adta meg:

https://resourcecentre.etuc.org/;
http://erc-online.eu/

 

Kerekasztal-beszélgetés:

A program további részaként egy kerekasztal beszélgetésre került sor, melynek támája az alábbiak szerint került meghirdetésre.

  • A szociális partnerek közös intézkedései a COVID negatív hatásainak enyhítésére;
  • A szociális partnerek bevonása a COVID-hoz kapcsolódó kormányzati intézkedésekbe;
  • A kollektív tárgyalások általános nemzeti fejleményei és a kapacitásépítés támogatása.

A svéd kollegák sikeresnek ítélik meg a COVID kezelését. Fontos, hogy legyen megállapodás a felek között annak érdekében, hogy megoldások születhessenek. Példaként említették meg a rövidített munkavállalói foglalkoztatás bevezetését. E területen érték el azt, mint intézkedést, hogy nem csökkent a kevesebb munka ellenére sem a jövedelem. Gyors volt a jogszabály változások bevezetése is a COVID intézkedésekkel kapcsolatban. A szociális partnerek javaslatokat tettek és ezek alapján került a jogszabály megalkotásra. A szociális partnerek részt vettek az egyeztetéseken és az ő javaslataik alapján született jogszabályok és döntések vezettek a sikerességhez. A kormány partner volt a folyamatban és biztosította a rövid idejű foglalkoztatás finanszírozását, azaz a kieső béreket. A kifizetések kapcsán azonban késésben vannak – sokan várják a folyósítást még. Ami most hiányzik, az egy rugalmas végrehajtás. Hiába jó az együttműködés a politikai oldalra várni kell. Összességében azonban remek példája volt ez a szociális partnerség működésére akkor, amikor szükség van rá.

Hollandiában meglepődtek, hogy a svédeknél volt államilag finanszírozott rövidített foglalkoztatás – ezt sajnos ők nem tudták elérni. Náluk leültek és közösen létrehoztak olyan ágazati egyeztető csoportokat, melyek támogatást nyújtottak, még az egyéni vállalkozások szintjén is.  Minden intézkedésről három oldalú egyeztetés történt, amely kihatottak a díjakra, adózásra, a munkát terhelő elvonásokra. A cél az volt, hogy befektessenek a társadalomba, mert az mindenkinek eredményeket hoz hosszútávon.

Bulgáriában a munkaadók képviselői elmondták, hogy náluk más a helyzet. A 30 éve uniós régi tagországoknak könnyebb, hiszen 30 éves gyakorlattal rendelkeznek, ők úgy fogalmaztak, hogy „mi nem tartunk itt”, még a 2008-as válságot sem feküdtük ki.” A kormány készen állt náluk arra, hogy háromoldalú egyeztetéseket folytasson le és részt vehettek az első és a második hullám idején is a törvényhozási folyamatban. Azonban az, hogy elmondták a véleményünket és elmondhatták mit gondolunk, nem biztos, hogy figyelembevételre kerül.

 A COVID19 kezelése összességében jól működött, megjelentek az intézkedésekben az érdekeik, így sikeres az egyeztetés. Épp három nappal ezelőtt 4 érintett területet vezető miniszter ült le, plusz a miniszterelnök helyettese a munkáltatók képviselőivel és együtt beszélték meg mit kell még tenni.
Megjegyezte, reméli így marad, de náluk hamarosan választások lesznek és ez jelentősen befolyásolta a tárgyalási pozíciókat.

Helyi szinten azonban már nem működik olyan jól az egyeztetés, sajnos ágazati oldalon az érdekek erősebbek – jelen vannak, ott vannak, de korlátozott a hatásuk, jelenlétük.  A bolgár Alaptörvény tartalmazza a szakszervezeti jogokat így nem tudják kihagyni a szociális partnereket ilyen döntésekből.
A bolgár szakszervezetek képviselője megerősíti azt, amit a munkaadók megfogalmaztak.  A párbeszéd jó volt, két és háromoldalú szinten is az emberek védelme volt a fő mondanivaló, és cél. A kiszolgáltatott társadalmi rétegek segítésére megfelelő erőfeszítések történtek. Alapjövedelmet garantáltak ezeknek a rétegeknek – először 60%-ot adott az állam, a cégek a 40%-ot, ha otthon kellett maradni. A TB költségeket, terheket az állam átvállalta. A turizmus és a közlekedési szektorban 80- 20%-os volt ez a bértámogatási arány. Az iskolák bezártak a gyerekek otthon voltak, így a 14 éven aluli gyereket nevelő szülők is kaptak állami támogatást, a család bevétele arányában. Születtek vállalatokat segítő intézkedések is pl. kamatmentes hitelek, adókedvezmények. Kiemelte a nyugdíjak kezelését – nagyon alacsonyak eleve az országban – kiszámították, hogy mennyit költ egy átlagos nyugdíjas gyógyszerre és ezt a kalkulált összeget egy az egyben minden érintett megkapta, valamint a legkisebb jövedelműek étkezési támogatást is kaptak.  
Sokat dolgoztak ezeken, mert az alapvető cél az emberek egészsége a munkavédelem a munkabiztonság és a működés fenntartása volt.  A munkanélküliség nem nőtt a COVID hatására a fentiek miatt. Az intézkedésnek köszönhetően 300 ezer állás maradhatott meg. A gazdasági mutatók, eredmények bizakodóak, reményteliek a várakozások.

Magyarország tekintetében azt gondolom sikerült sokkolni a jelenlevő nemzetközi közönséget. Elmondtuk, hogy a kormány parlamenti jóváhagyás keretében magához vonta a hatalmat és rendeleti kormányzást vezetett be a rendkívüli helyzetre való tekintettel. Az első hullám idején meg sem kérdezte a szociális partnereket. A társadalmi nyomás hatására végül tartott egyeztetéseket, de ezek lényegében nem fórumok, hanem tájékoztatók voltak, ahol érdemi döntések meghozatalára nem felhatalmazott kormányoldali tisztviselők csak tájékoztatást adnak, de a szociális partnerek igényei nem jelennek meg ezután az intézkedésekben. A kormány csak bizonyos, kormányhoz közel álló gazdasági érdekcsoportok véleményét veszi figyelembe, látszat egyeztetéseket folytat és a teljes társadalmi egyeztetés helyett, a szociális partnereket kihagyva, egymaga dönt mindenről. Elmondtuk, hogy pl. a magyar első osztályú labdarúgók prioritást élveznek a pedagógusokkal szemben az oltási sorrendben. Történtek intézkedések a gazdaság megmentésére, de a kormány a lekevesebbet költötte erre a célra az összes európai ország közül. A politikája minden más kormánnyal szemben más. Nem támogatást ad, hanem a jövedelmet terhelő adót csökkenti. De ezzel azokat az ágazatokat (turizmus, vendéglátás, szállodaipar), melyeket első körben érintett a válság, juttatja súlyosabb helyzetbe, hiszen az e területen dolgozók elvesztették a jövedelmüket, így az adócsökkentés nem segítség.

A munkaadók képviselője megerősítette a fentieket. Hangsúlyozva azt, hogy a kormány azt gondolja, és publikálja mindenhol, hogy ők sikeresen, mindenkinél sikeresebben kezelik a válságot.

A svéd kollegák reagáltak az általunk elmondottakra és elmondták: tudták ugyan, hogy nem egyszerű a magyar helyzet, de most megdöbbentek ezen a beszámolón és nem is képesek felfogni, hogy ilyen rezsimek mit meg nem tehetnek, szolidaritásukról biztosítottak minket. A Business Europe szociális osztályának igazgatóhelytettese Rebekah Smith hívta fel a figyelmet, hogy anyagi források érhetőek el a szociális párbeszéd nemzeti szintű erősítésére pályázati úton. Ennek első része épp 4 hete indult, és 30 napon belül egy új pályázat fog megjelenni. Érdemes ezeket használni. De van lehetőség szakmai támogatást is kérni.

 A rendezvény zárása:

A beszámolók után az ETUC képviselője elmondta, hogy külön szerveznek egy meetinget, ahol segítik a digitalizációs megállapodás megkötésének elősegítését és hogy támogassák a szakszervezetek munkáját nemzeti szinten ebben.

Zárásként egyetértettünk abban, hogy önmagában az, hogy a külön megbeszéléseken már nemzeti szinteken is egyeztettünk siker volt, így ezt köszönik a résztvevőknek., Ez volt a célja ennek a szemináriumnak.  Ez mutatja meg mennyire fontos a szociális párbeszéd megerősítése. Hasznosak ezek a szemináriumok, amit a különböző országok részvéte tesz igazán érdekessé.

Megállapodtunk, hogy nem zárjuk itt le az együttműködést, hanem innen fogunk tovább lépni.

 

Szatmári Lajos

SZEF alelnök

 

0
0
0
s2sdefault

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.