4 levél a Miniszterelnökhöz

2019. január 29-én megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. Azóta négy levelet intézet a miniszterelnökhöz, kérve: a kormány öt napon belül jelölje ki az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőjét. Megítélésünk szerint ez nem történt meg – helyette az OKSZ megosztására tett kísérleteknek lehettünk tanúi. Alább immár időrendi sorrendben (részben ismét) közreadjuk a leveleket. 

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottsága hetedik üléséről

 

Közeledik az ETUC kongresszusa: új kihívások az európai szakszervezeti mozgalom előtt: a foglalkoztatás új formái; az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO jelentése a munkaerőpiac jövőjéről: valódi szociális párbeszédre van szükség; a Szociális Jogok Európai Pillérének alkalmazási lehetőségei

 

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottsága hetedik üléséről

(Brüsszel, 2019. április 11.)

A 2016-ban munkáját megkezdő ETUC állandó Bizottság hetedik ülését 2019. április 11-én tartotta.  A rendezvényt Katja Lehto-Komulainen, az ETUC főtitkárhelyettese nyitotta meg. Emlékeztett rá, hogy az ETUC készül a szervezet következő, 2019. májusában megrendezendő kongresszusára. A kongresszus egyik fontos dokumentuma lesz az  európai munkaerőpiaccal kapcsolatos jövőképet és szakszervezeti elvárásokat bemutató összefoglaló, amelyet ez a Bizottság tárgyalt meg és készített elő. A dokumentumot elfogadta az ETUC Végrehajtóbizottsága is. Az anyag szerkesztéséért köszönetét fejezte ki Ben Egan-nek, a Bizottság állandó szakértőjének. Az ETUC fontos céljai között szerepel a következő ciklusban a munkaidő csökkentésének lehetősége, a munka és a magánélet összhangjának biztosítása.

Ezt követően Ignacio Doreste, az ETUC szakértője foglalta össze röviden az ETUC-nak a foglalkoztatás új formáival kapcsolatos tevékenységét, politikáját. A digitális átállás miatt sok gazdasági szektorban új foglalkoztatási formák jelentek meg: részfoglalkoztatás, közvetítő cégeken keresztül önfoglalkoztatás. Az európai szakszervezetek és az ETUC célja, hogy az ezeknél a cégeknél dolgozó munkavállalókat is tudják képviselni, az önfoglalkoztatottak számára is lehessen garantálni a szociális jogokat. Az ETUC több kutatási projektet, konferenciát finanszírozott az Európai Unió segítségével a témában. A következő négyéves ciklusnak a kérdés továbbra is fontos feladata lesz.

A következő hosszabb prezentációban Maria Helena André, korábbi portugál munkaügyi miniszter, jelenleg az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO ACTRAV (munkavállalói részvételt monitiozó irodája) igazgatója ismertette az ILO friss, a munkaerőpiac jövőjéről szóló jelentését. Elmondta, hogy noha az ILO alapokmányát a világ legtöbb országában ratifikálták, első sorban a fejlődő országokban még mindig nagyon sok a munkáltatói visszaélés. A világ munkavállalóinak közel 50 % nem részesül szociális védelemben és juttatásokban, bár a helyzet lassan, de sok helyen javul a 2008-as világválság hatásának múlásával. A fejlett világban, Amerikában és Európában első sorban az jelent gondot, – ami igaz Magyarországra és más középeurópai országokra is – hogy a szociális párbeszéd sokszor formális, igazi, érdemi egyeztetés nincs a felek között. A kormányzatok sokszor pusztán ismertetik terveiket a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Az ILO problémája, hogy ilyen esetekben nem élhet szankciókkal, csak figyelmeztetni tudja a szociális partnereket. Az Európai Közszolgáltatási Szakszervezetek Szövetsége, az EPSU képviseletében Richard Pond felvetette a közszféra sztrájkjogának kérdését: sok ország korlátozza több közszolgálati szektor (közigazgatás, rendvédelem, egészségügy, oktatás stb.) sztrájk és kollektív szerződéskötési jogosultságát, emellett leépíti a korábbi foglalkoztatási garanciákat. Az ILO képviselője elmondta, hogy a közszféra kérdéseire különösen oda kell figyelniük, bár az ILO csak ajánlásokat fogalmazhat meg. A negatív tendenciákkal tisztában vannak.

A délelőtt utolsó prezentációjában Jan Drahokoupil az Európai Szakszervezeti Intézet, az ETUI kutatója ismertette a plattform-munkavállalókkal kapcsolatos kutatását. Azt vizsgálta, meg, hogy egyes alkalmi munkát közvetítő vállalkozások (mint a Belgiumban futárszolgáltatást közvetítő Deliveroo) munkavállalói hogyan vélekednek a szakszervezetekről, a kollektív szerződés és védelem lehetőségéről. A munkavállalók nagy része jellemzően huszonéves fiatal, ezen alkalmi munkákkal kiegészítő jövedelmet szereznek, ugyanakkor számukra is fontos a szociális védelem (betegbiztosítás, nyugdíjjogosultság). A kollektív szerződés lehetősége vonzó számukra, ugyanakkor szakszervezetbe csak harmaduk lépne be.

A délután első előadója Filip Tanay, az Európai Bizottság Foglalkoztatási Igazgatósága Európai Szemeszterért felelős részlegének vezetője elmondta, hogy az európai országok gazdasági és társadalmi kérdéseit monitorozó európai szemeszterben elkészültek az egyes országok jelentései. Ezek alapján viszonylag kedvező kép bontakozik ki az európai gazdasági helyzetről. A munkanélküliség szinte minden EU tagországban a 2008-as válság előttire csökkent. Ugyanakkor még mindig sokan vannak kitéve az elszegényedés veszélyének, és a közszolgáltatásokra fordított és szociális kiadások a legtöbb országban stagnálnak.

CEYTUN kiáltvány a társadalmi igazságosságról

2019. április 5-7. között találkoztak újra a CEYTUN-fiatalok. A téma aktualitását a közelgő EP-választás adta: Társadalmi igazság – Igen, mi foglalkozunk vele! Hiszen most nagy a tét, Európa jövőbeli iránya. A konferencián az előadások mellett inkább a csapatmunkákon, workshop-okon volt a hangsúly, ahol a résztvevők közösen dolgoztak ki javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan lehet a társadalmi igazságosságot magasabb szintre emelni és mi ebben a szakszervezetek szerepe. 

A SZEF XVI. Kongresszusának állásfoglalása 2019. május elsejére

Magyarország a munkakörülmények színvonalában több évtizedet lépett vissza. Miközben az Európai Unió más országaiban csökken a munkaidő, emelkednek a bérek, nő a személyi önállóság és érvényesül az, hogy a döntéseket az érintettekhez egyre közelebbi szinten kell meghozni, Magyarországon a fentieknek az ellenkezője történik a munka világában!  

CEYTUN 2.2 - Szociális jogok védelme

Az idei első CEYTUN konferencia témája a szociális jogok és azok védelme volt. A pénteki nap igazán tartalmas és érdekes volt, mivel a szakmai előadások sorát Josef Stredula, cseh szakszervezeti vezető kezdte meg. A téma felvezetéseként arról beszélt, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által 2008-ban elfogadott Szociális Jogok Nyilatkozata mennyire fontos dokumentuma a szociális jogok védelmének.


A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

Szociális Jogok Európai Pillére - SZEF-FES konferencia 2017. november 23.

A konferencia érdemi része 5 perc 40 másodperc után kezdődik.
A vágott, szerkesztett változat hamarosan megtekinthető itt.