Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 14. Kongresszusáról

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 14. Kongresszusáról

 

Az Európai Szakszervezeti Szövetség 14. Kongresszusa 2019. május 21-24. között került megrendezésre Bécsben.

A korábbiakhoz hasonlóan ez a kongresszus is nagyon nagyszabású esemény volt, az ETUC tagszervezeteinek összesen 38 ország 90 nemzeti konföderációjából és az európai ágazati szervezetekből érkező több mint 600 küldötte és a szakszervezeti világ prominens képviselői mellett magas rangú vendégek is jelen voltak. Ők vagy csak a kongresszust üdvözölték, így pl. Alexander Van der Bellen, Ausztria köztársasági elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, míg mások valamelyik panelbeszélgetésben vettek részt, többek között Antonio Costa, portugál miniszterelnök, Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász, Guy Ryder az ILO főigazgatója, Sharan Burrow az ITUC főtitkára.

A kongresszust a SZEFIT és az ETUC Ifjúsági Bizottságának elnöke, Papp-Nagy Viktória nyitotta meg, majd az előző négy évről szóló kongresszusi beszámoló következett, majd az „ETUC jövője” című dokumentum került megvitatásra.

A legfontosabb a következő négy évre szóló munkaprogramvitája volt, melynek címe „Igazságosabb Európát a munkavállalóknak!”

A kongresszus előtt komoly előkészítő munka folyt, a kongresszusi anyagok 99%-a már az ETUC Végrehajtó Bizottsága által elfogadásra került, így csak néhány módosító indítványról kellett szavazni, ezért volt idő arra, hogy lényegében inkább egy eszmecsere alakuljon ki a kongresszusi dokumentumról, mely összesen 6 fejezetből áll.

Az első fejezet címe „Demokrácia és egy jobb európai jövő kialakítása a munkavállalók számára”, mely a szociális párbeszéddel és a demokrácia jövőjével foglalkozik. A második fejezet a gazdaság témáját járja körül, mint a makrogazdaság és a gazdasági kormányzás, az Európai szemeszter, az EU költségvetés és a szociális kohézió, a harmadik a kollektív tárgyalások, a bérpolitika, munkajog, egészség, biztonság, emberi és szakszervezeti jogok és az esélyegyenlőség. A negyedik fejezet címe „Az igazságos átmenet, igazságosabb digitalizáció, erősebb iparpolitika és nemek közötti egyenlőség szorgalmazása” ezen belül a témák az iparpolitika, a digitalizáció, platformgazdaság, a fenntartható fejlődés, klímaváltozás, energiapolitika, a belső piac, a közszolgáltatások és a szabványosítás. Az ötödik fejezet „Az európai társadalmi modell megerősítése” címet viseli, melynek a Szociális Jogok EU Pillére, a munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika, a nem szokványos foglalkoztatás, az oktatás és a képzés, az ifjúság, szociális védelem, igazságos mobilitás, és regionális politika az alpontjai. Az utolsó fejezet a migráció, esélyegyenlőség, nemzetközi kapcsolatok, kereskedelem, ENSZ 2030 program és a fejlesztési együttműködés témáit öleli fel.

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottsága hetedik üléséről

 

Közeledik az ETUC kongresszusa: új kihívások az európai szakszervezeti mozgalom előtt: a foglalkoztatás új formái; az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO jelentése a munkaerőpiac jövőjéről: valódi szociális párbeszédre van szükség; a Szociális Jogok Európai Pillérének alkalmazási lehetőségei

 

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottsága hetedik üléséről

(Brüsszel, 2019. április 11.)

A 2016-ban munkáját megkezdő ETUC állandó Bizottság hetedik ülését 2019. április 11-én tartotta.  A rendezvényt Katja Lehto-Komulainen, az ETUC főtitkárhelyettese nyitotta meg. Emlékeztett rá, hogy az ETUC készül a szervezet következő, 2019. májusában megrendezendő kongresszusára. A kongresszus egyik fontos dokumentuma lesz az  európai munkaerőpiaccal kapcsolatos jövőképet és szakszervezeti elvárásokat bemutató összefoglaló, amelyet ez a Bizottság tárgyalt meg és készített elő. A dokumentumot elfogadta az ETUC Végrehajtóbizottsága is. Az anyag szerkesztéséért köszönetét fejezte ki Ben Egan-nek, a Bizottság állandó szakértőjének. Az ETUC fontos céljai között szerepel a következő ciklusban a munkaidő csökkentésének lehetősége, a munka és a magánélet összhangjának biztosítása.

Ezt követően Ignacio Doreste, az ETUC szakértője foglalta össze röviden az ETUC-nak a foglalkoztatás új formáival kapcsolatos tevékenységét, politikáját. A digitális átállás miatt sok gazdasági szektorban új foglalkoztatási formák jelentek meg: részfoglalkoztatás, közvetítő cégeken keresztül önfoglalkoztatás. Az európai szakszervezetek és az ETUC célja, hogy az ezeknél a cégeknél dolgozó munkavállalókat is tudják képviselni, az önfoglalkoztatottak számára is lehessen garantálni a szociális jogokat. Az ETUC több kutatási projektet, konferenciát finanszírozott az Európai Unió segítségével a témában. A következő négyéves ciklusnak a kérdés továbbra is fontos feladata lesz.

A következő hosszabb prezentációban Maria Helena André, korábbi portugál munkaügyi miniszter, jelenleg az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO ACTRAV (munkavállalói részvételt monitiozó irodája) igazgatója ismertette az ILO friss, a munkaerőpiac jövőjéről szóló jelentését. Elmondta, hogy noha az ILO alapokmányát a világ legtöbb országában ratifikálták, első sorban a fejlődő országokban még mindig nagyon sok a munkáltatói visszaélés. A világ munkavállalóinak közel 50 % nem részesül szociális védelemben és juttatásokban, bár a helyzet lassan, de sok helyen javul a 2008-as világválság hatásának múlásával. A fejlett világban, Amerikában és Európában első sorban az jelent gondot, – ami igaz Magyarországra és más középeurópai országokra is – hogy a szociális párbeszéd sokszor formális, igazi, érdemi egyeztetés nincs a felek között. A kormányzatok sokszor pusztán ismertetik terveiket a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Az ILO problémája, hogy ilyen esetekben nem élhet szankciókkal, csak figyelmeztetni tudja a szociális partnereket. Az Európai Közszolgáltatási Szakszervezetek Szövetsége, az EPSU képviseletében Richard Pond felvetette a közszféra sztrájkjogának kérdését: sok ország korlátozza több közszolgálati szektor (közigazgatás, rendvédelem, egészségügy, oktatás stb.) sztrájk és kollektív szerződéskötési jogosultságát, emellett leépíti a korábbi foglalkoztatási garanciákat. Az ILO képviselője elmondta, hogy a közszféra kérdéseire különösen oda kell figyelniük, bár az ILO csak ajánlásokat fogalmazhat meg. A negatív tendenciákkal tisztában vannak.

A délelőtt utolsó prezentációjában Jan Drahokoupil az Európai Szakszervezeti Intézet, az ETUI kutatója ismertette a plattform-munkavállalókkal kapcsolatos kutatását. Azt vizsgálta, meg, hogy egyes alkalmi munkát közvetítő vállalkozások (mint a Belgiumban futárszolgáltatást közvetítő Deliveroo) munkavállalói hogyan vélekednek a szakszervezetekről, a kollektív szerződés és védelem lehetőségéről. A munkavállalók nagy része jellemzően huszonéves fiatal, ezen alkalmi munkákkal kiegészítő jövedelmet szereznek, ugyanakkor számukra is fontos a szociális védelem (betegbiztosítás, nyugdíjjogosultság). A kollektív szerződés lehetősége vonzó számukra, ugyanakkor szakszervezetbe csak harmaduk lépne be.

A délután első előadója Filip Tanay, az Európai Bizottság Foglalkoztatási Igazgatósága Európai Szemeszterért felelős részlegének vezetője elmondta, hogy az európai országok gazdasági és társadalmi kérdéseit monitorozó európai szemeszterben elkészültek az egyes országok jelentései. Ezek alapján viszonylag kedvező kép bontakozik ki az európai gazdasági helyzetről. A munkanélküliség szinte minden EU tagországban a 2008-as válság előttire csökkent. Ugyanakkor még mindig sokan vannak kitéve az elszegényedés veszélyének, és a közszolgáltatásokra fordított és szociális kiadások a legtöbb országban stagnálnak.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség XIV. Kongresszusi Nyilatkozata

 

ESZSZ Nyilatkozat 2019-2023

 

Döntő jelentőségű és kihívásokkal teli időszak ez Európa és az európai szakszervezeti mozgalom számára.

A szabályozatlan globalizáció, a gazdasági válság és a megszorítások; az éghajlatváltozás miatt a gazdaságban és a munkaerőpiacon bekövetkezett változások, a digitalizáció és automatizálás hatásai; a munkavállalók és szakszervezetek jogai és az európai szociális modell ellen irányuló támadások; a migrációs és mobilitási áramlások kérdései, melyek gyakran diszkriminációhoz és kizsákmányoláshoz vezetnek; a szélsőjobb, a szuverenista, nacionalista, neofasiszta és idegengyűlölő erők megerősödése; az Európai Unió demokratikus értékeinek veszélyeztetése – mindez súlyosan aggasztó Európa és az európai munkavállalók jövője szempontjából.

 A szakszervezeti mozgalom is felelős azért, hogy megvédjük a demokráciát és az európai szociális modellt, amely az elmúlt évszázad legfontosabb vívmánya, amely a békére, az emberi és a munkavállalói, szociális és környezeti jogokra, igazságos és egyenlő élet- és munkakörülményekre és ennek részeként, a minőségi közszolgáltatásokra és oktatási rendszerre épül.

Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, az ESZSZ és tagszervezetei hatékony szakpolitikát dolgoztak ki az európai gazdaság, társadalom és munkaerőpiac számára, erős és hatékony eszközöket és lépéseket valósítanak meg, amelyek megerősítik a szakszervezetek szerepét, hogy a munkavállalók számára is konkrét és pozitív eredmények szülessenek, különös tekintettel az alábbiakra:

Új, haladó és fenntartható gazdaságpolitika; béremelés és felfelé irányuló bérfelzárkóztatás az országok és ágazatok között; foglalkoztatás minőségi munkahelyeken, a heti munkaidő csökkentése a bérek csökkentése nélkül, a munkaidő-beosztás ellenőrzése; a munkavállalók jogainak kiterjesztése és védelme, szociális védelem és közszolgáltatások; a szociális párbeszéd újraindítása, lefedettségének kiterjesztése és a munkavállalói részvétel támogatása; igazságos átmenet, fenntartható globalizáció és progresszív kereskedelem; tisztességes mobilitás és közös migrációs és menekültügyi politika, mely a jogok tiszteletben tartására és egyenlő bánásmódra épül.

Ez a legjobb módja annak, hogy javítsuk tagjaink élet- és munkakörülményeit és alakítsuk a munka világának jövőjét.

ETUI tanfolyam: Előretekintő szervezeti tervezés a megújulásért, a fennmaradásért

 

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) "Előretekintő szervezeti tervezés – a megújulásért, a fennmaradásért" című tanfolyamáról

(Brüsszel, 2019. március 12-14.)

Az ETUI márciusi brüsszeli képzése az első volt az előretekintő szervezeti tervezés témájában indítandó tréning-sorozatban. A tervek szerint hamarosan további tréningekre is sor kerül Brüsszelben és az EU más városaiban. Dán, svéd, lett, olasz, ciprusi, ír, spanyol résztvevő mellett három magyar is volt.

  • A képzések és közös gondolkodás elindításának elsődleges oka a szakszervezetek fennmaradásának biztosításaAz okokat kutató válasz megkereséséhez elsődleges és elkerülhetetlen a jövőbe tekintés fontossága, a megújulás abszolút szükségének hangsúlyozás ill. arra való rámutatás, hogy nincs idő várni, cselekedni kell, átgondoltan, fokozatosan, de azonnal, haladéktalanul - stratégiai és analitikai szemlélettel - mégpedig a teljes megújulás igényével.

A szakszervezetek létszáma évtizedek óta csökken – a trendet csak radikális változtatás révén lehet megfordítani, különben 5-10 éven belül a szakszervezeti tagok száma a mostani felére eshet vissza, 15 év múlva pedig megszűnhetnek; gyorsul a tagság csökkenése, kevés az új csatlakozó;

Vannak pozitív fejlemények, de ezek hatása inkább hosszú távon mutatkozik meg, ám az elvárások rövid távon jelentkeznek

Alapvető és sürgető feladat a tagsággal és általában a vállalatok vagy állami, közintézmények dolgozóival való minél közvetlenebb és őszinte és folyamatos kommunikáció.

A legtöbb tagállamban hasonló problémák látszanak, de természetesen az északi országokban sokkal előrébb tartanak a problémák meghatározásában, megnevezésében megközelítésében. Svédországban és Dániában felismerték a fiatalok szakszervezeti képzésének fontosságát is.

  • A szervezeti változás megvalósulásához meg kell változtatni a jelenlegi mentalitást, új megoldásokat, új metódusokat kell a szakszervezeti vezetés részére nyújtani – az egyéni, individuális út helyett kollektív útra van szükség

A jövőbe mutató stratégia része az ETUC-al, az ETUI-val illetve az európai szakszervezetek tagjai közötti network, a kapcsolatok megújítása és kreatív fenntartása

Bevonásra van szükség, új tagokra, a meglévők megtartására, emellett fontos az egyéni vállalkozók megszólítása, bevonása az érdekvédelembe, az ő érdekeik felvállalása, hiszen a digitalizáció, a gazdaság átstrukturálódása egyre gyorsabb ütemű – így a szakszervezetek eddigi szektorális jelenléte is nagyon gyorsan változik.

A projekt célja, hogy megfelelő eszközt adjanak a jövőre való felkészülés érdekében

  • Bizonytalan világban élünk, melyet komplexitás, kiszámíthatatlanság jellemez

A mélyreható változtatáshoz, a célok eléréshez hosszú időspektrumban, akár 10-15 évben célszerű gondolkodni

A jövőt nem lehet megjósolni, de arra van lehetőség, hogy számba vegyük a valószínűsíthetően bekövetkező, elképzelhető eseményeket, állapotokat, helyzeteket

Ehhez számításban kell venni egészen valószínűtlen faktorok felbukkanását is (Fekete Hattyú-jelenség észlelése)

Szükség van a metodika, előzetes előrejelzés, előretekintés majd monitorozás és kiértékelés szakaszainak felállítására

Meg kell próbálni feltérképezni, mi azok a meghatározó (veszély)faktorok, amelyek alapvető (negatív) hatást gyakorolhatnak a szervezet életére?

Van-e lehetőség ezek előzetes észlelésére? Lehet-e tenni ezek ellen? Mit lehet tenni ezek bekövetkezte esetén?

Papp-Nagy Viktória megnyitó beszéde az ETUC 14. Kongresszusán

Papp-Nagy Viktória, ETUC Ifjúsági Bizottsági elnök megnyitó beszéde az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 14. Kongresszusán 

Welcome speech by Viktória Papp-Nagy, ETUC Youth Committee president at the 14th Congress of the European Trade Union Confederation

EGSZB vélemény: Foglalkoztatási lehetőségek a gazdaságilag inaktív személyek számára

 

Az Európai Gazdasági Szociális Bizottság egy nagyon érdekes véleményt fogadott el a szervezet márciusi Plenáris ülésén, melynek címe "Foglalkoztatási lehetőségek a gazdaságilag inaktív személyek számára".

Ez a saját kezdeményezésű vélemény a gazdaságilag inaktív személyek helyzetét kívánta megvizsgálni, ugyanis ebbe a csoportba tartozik számos olyan személy is, aki képes lenne beilleszkedni a munkaerőpiacra.

A vélemény lényegi tartalma

 Az EGSZB

Megjegyzi, hogy még mindig van egy számottevő népességcsoport, amely nem dolgozik, és nem jelenik meg a munkanélküliségre vonatkozó statisztikákban, ám jelentős foglalkoztathatósági és értékteremtési potenciállal rendelkezik. Felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki egy olyan stratégiát, amelynek célja, hogy foglalkozzon a gazdaságilag inaktív helyzetben levő személyek nagy számával kapcsolatos problémával

Fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok is arra koncentrálják fellépéseiket, hogy reaktivációs politikákat és más, olyan politikákat alakítsanak ki, amelyek foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek mindenki, de elsősorban a munkaerőpiacról leginkább kiszorult, ám dolgozni kívánó és arra képes csoportok számára;

Azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság mérje fel az elért eredményeket, és szükség esetén fogadjon el egy új, átfogó stratégiát, amelyet a tagállamoknak címzett, a gazdaságilag inaktív személyek egyes alcsoportjaira vonatkozó cselekvési tervek és célkitűzések kísérnek;

Azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy ösztönözze a tagállamokat aktív munkaerő-piaci politikájuk hatékonyabbá tételére, valamint annak biztosítására, hogy az állami munkaügyi hivatalok képesek legyenek célzottabb támogatást nyújtani a munkaerőpiacon részt venni kívánók számára, szem előtt tartva képességeiket és ambícióikat;

Létfontosságúnak tartja, hogy a politikai döntéshozók minden tagállamban alaposan ismerjék és megértsék ezeket az akadályokat és az egyes alcsoportok sajátosságait, szem előtt tartva a nemek közötti egyenlőség kérdését is az állami politikák és/vagy más kezdeményezések kialakításakor;

Azt ajánlja, hogy a tagállamok szükség esetén a helyi közszolgálat (önkormányzatok) keretében hozzanak létre olyan sajátos tevékenységeket, amelyek révén fejleszthetőek és naprakésszé tehetőek a gazdaságilag inaktív és más, a munkaerőpiacról kiszorult népesség képességei és készségei;

Arra buzdítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre sajátos és pozitív ösztönzőket a vállalkozások számára az ilyen gazdaságilag inaktív személyek foglalkoztatása érdekében. Ugyanakkor az is alapvető fontosságú, hogy az Európai Unió ösztönözze a tagállamokat vonzó munkakörülmények, tisztességes bérek és olyan szociális biztonsági rendszerek kialakításának előmozdítására, amelyek ösztönzik az inaktív népességet a munkaerőpiacon való részvételre, valamint a jólét és a gazdasági, társadalmi és környezeti jóllét megteremtésére;

Javasolja a heti munkaidő csökkentését, kezdve a közszolgálatokkal, hogy ezáltal több munkalehetőség jöjjön létre.

 Előadó: José CUSTÓDIO LEIRIÃO, Portugália, a munkacsoport elnöke Koller Erika, Magyarország

Beszámoló az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága szakszervezeti képviselők számára szervezett szemináriumáról

A Szociális Jogok Európai Pillére gyakorlati megvalósítása; az európai népesedés problémái (idősödés); EU-s támogatási rendszer fontos társadalmi célokra; a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére vonatkozó uniós tervek

 Beszámoló

az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (ECFIN) szakszervezeti képviselők számára szervezett szemináriumáról  

 (Brüsszel, 2019. április 29-30.)

 Április utolsó két napján az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (ECFIN) európai szakszervezeti képviselőinek szóló szemináriumán vehettem részt a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma képviseletében az Európai Bizottság budapesti képviseletének meghívására. A szemináriumon a Szociális Jogok Európai Pillérének alkalmazásáról, továbbá az európai társadalmak demográfiai problémáiról (idősödés, ageing) hallhattunk prezentációkat az Európai Bizottság képviselőitől, majd ehhez kapcsolódóan az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ETUC szakértőitől. A Pillér gyakorlati megvalósításának fontos eleme (lenne) a társadalmi párbeszéd, amellyel, ahogy több szakszervezeti képviselő is jelezte, számos tagországban komoly problémák vannak. A kormányzatok csak tájékoztatást nyújtanak a formális egyeztetéseken, valódi párbeszéd nincs.

A szemináriumot az ECFIN képviseletében Iciar Rodriguez, az ECFIN társadalmi partnerek bevonására létrejött munkacsoportjának vezetője és Liina Carr, az ETUC konföderációs titkára nyitották meg. Az ECFIN célja, hogy a hivatalos érdekegyeztetési fórumok mellett informális kapcsolatokat, véleménycserélési lehetőséget biztosítson a fontos társadalmi partnerekkel, így a szakszervezettekel. Az ETUC számára is fontosak az ilyen, informális alkalmak, különösen annak fényében, hogy a társadalmi párbeszédet európai és nemzeti szinten is javítani kell.

Az Európai Szemeszterről és a Szociális Jogok Európai Pillérének bevezetéséről az Európai Bizottság képviseletében Steven Engels (az ECFIN szakpolitikai tanácsadója) és Katia Berti (a Foglalkoztatási és Szociális Ügyekért és Társadalmi Integrációért felelős Főigazgatóság európai szemeszterért felelős főosztályának helyettes vezetője) számoltak be. Elmondták, hogy a 2008-as nagy gazdasági világválság hatásai már múlóban vannak, csökken a munkanélküliség és az országok eladósodottsága. A Bizottságnak is az az álláspontja, hogy Európában növelni kell a közcélú költéseket a gazdaság fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése érdekében. Az ETUC részéről Mariana Monaco, a szervezet illetékes szakértője beszélt a szakszervezetek kapcsolódó elvárásairól. Az ETUC szerint a munkavállalók helyzetét Európa-szerte javítani kell. A kapcsolódó vitában több európai szakszervezet képviselői számoltak be a társadalmi párbeszéd intézményeinek nehézkes voltáról. Sok helyen, ahogy Olaszországban és Magyarországon is, a párbeszéd csak formális, a társadalmi partnerek bevonása nem történik meg megfelelően.

A munkavállalók az EU 8 tagállamában rosszabb helyzetben vannak, mint 10 évvel ezelőtt!

Az EU 8 tagállamban a munkavállalók bérei reálértéken átlagban alacsonyabbak - (az inflációval kiigazítva) - mint tíz évvel ezelőtt.

Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) új tanulmánya azt mutatja, hogy az az átlagbérek az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában, Magyarországon, Horvátországban és Cipruson alacsonyabbak voltak 2018-ban, mint 2009-ben. Azt is mutatja, hogy a reálbérek ugyanabban az időszakban Belgiumban és Finnországban változatlanok maradtak, azaz nulla növekedés történt.

Az adatok azt mutatják, hogy az inflációval korrigált átlagbér 2009 és 2019 között
Görögországban 23, Horvátországban11, Cipruson7, Portugáliában 4, Spanyolországban 3, Olaszországban 2, Magyarországon és az Egyesült Királyságban1-1% -kal csökkent, míg Belgiumban és Finnországban változatlan maradt.

„Ez bizonyíték arra, hogy a válság nem ért véget minden országban, és hogy még van is gazdasági fellendülés, a munkavállalók akkor sem részesülnek a haszonból. Ennek oka az olyan megszorító intézkedésekben található, amelyek lebontották a minimálbéreket és a kollektív tárgyalási rendszereket, és rendkívül megnövekedett az egyenlőtlenség.
Az EU-nak sürgősen fel kell lépnie a bérek növelése érdekében - elsősorban a munkáltatók és a szakszervezetek közötti kollektív tárgyalások ösztönzésével és lehetővé tételével”- mondta Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára. 

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra, ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

Szociális Jogok Európai Pillére - SZEF-FES konferencia 2017. november 23.

A konferencia érdemi része 5 perc 40 másodperc után kezdődik.
A vágott, szerkesztett változat hamarosan megtekinthető itt.