Keresés
Close this search box.

Beszámoló az ETUC Gazdasági Bizottságának üléséről

ETUC Gazdasági Bizottsága áprilisi ülése

Az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) Gazdasági Bizottsága 2024. április 24-én Brüsszelben  tartotta ez év első félévi találkozóját. A megbeszélés témája a makrogazdasági folyamatok elsősorban európai uniós szintű áttekintése, az európai szemeszter tavaszi kezdetének és hatásainak elemzése, az uniós adózási politika értékelése, igazságosabbá és fennatarthatóvá tétele volt. Mindezt a munkavállalók érdekeinek érvényesítése és a vállalkozások versenyképessége tükrében. A megbeszélést Marco Clementino, az ETUC vezető munkatársa, gazdasági szakértő vezette. Ludovic Voet, a szervezet konföderális titkára Strassbourgból jelentkezett be, ahol az EP parlamenti ciklusának záró ülésén volt jelen. Az ötórás ülés főbb megállapításait és következtetéseit az alábbiakban foglaljuk össze.

A gazdaságirányítás uniós reformja – L. Voet konföderációs titkár bevezetőjében közölte, hogy az Európai Parlament múlt heti utolsó ülésén már nem foglalkozott érdemben a gazdaságirányítás uniós reformjának kérdéskörével, azt az év második felére, az új Európai Parlamentre és képviselőire hagyományozta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ügy az ETUC számára a munkavállalók érdekvédelme szempontjából kiemelten fontosnak számít. A 2024. évi európai szemeszter gazdasági, költségvetési és pénzügyi előírásai jelentős kockázatokkal, megszorításokkal járnak a szigorú adósság és deficit korlátok felállítása miatt. A COVID járvány idején az EU és a nemzeti kormányok lazítottak a költségvetési szabályozásukon, amit indokolt gazdasági, kereskedelmi stagnálásuk, egyes országokban visszaesésük. A következmények a lakosság széles rétegeit sújtották a reáljövedelmek csökkenése, a jelentős infláció következtében. Az ETUC sérelmezi, hogy eközben a nagyvállalatok és befektetők a korábbiaknál magasabb mértékű hozamjövedelmekre tettek szert.

Az adózási politika nagy kihívás előtt áll – hangsúlyozta felvezetőjében Marco Clementino. A COVID járvány gazdasági területen az eladósodás növekedésével járt, a bevételek csökkenése és a különböző szociális kiadások növekedése miatt. A múlt évben elindult konszolidációs időszakban viszont kerülni kellene az adószabályozás szigorítását. A tagállami tapasztalat ugyanis éppen azt mutatja, hogy a kormányok nem tudják, vagy nem akarják betartani a megszorító hatású szabályokat. A szabályozás szigorítása épp ellenkező hatással járhat – több lesz a szabálysértés, lassabb a gazdasági és pénzügyi konszolidáció. Az államadósságok csökkentése tehát nem a szigorúbb szabályozáson, hanem a gazdasági teljesítményen múlik, annak javítását kell elérni. Amint Sebastian Watzka, az IMK kutató intézet elemzője kifejtette – az ördög ezúttal is a részletekben bújik meg. Ebben az összefüggésben mutatott rá arra, hogy a nyugdíjasok és az időskorúak ellátása növekvő terhet jelent a tagállami költségvetések számára, mivel ennek mértéke általában 15 % körüli sávban mozog és nem fog csökkeni. Ezekről a jövőt meghatározó gazdasági kérdésekről az ETUC június 12-én szakmai konzultációt tervez a Bizottság szakértőivel. Ennek eredményeit a tagszervezetekkel is megosztják és ajánlásokat dolgoznak ki az előttünk álló időszakra.

Az uniós adópolitika kihívásai – erről Severine Picard elemző számolt be. Ezek közül kiemelten említette a tagállamok közötti adópolitikai versenyt, az alacsonyabb adótételek vonzerejének kihasználását, amire a magyar példát is emltette. Idetartozik az adóvisszatérítések gyakorlata egyes államokban, ami a külföldi, jellemzően ázsiai befektetőknek nyújt kedvező beruházási és működési feltételeket. Azonban a tagállami költségvetéseket nem ilyen célra, hanem célzott hazai beruházásokra kellene fordítani. Ki kell alakítani az igazságos adózási feltételeket a fenntartható adópolitika keretei között. Meg kell teremteni az adózás átláthatóságát – megállapította ugyanakkor, hogy a nagyvállalatok erős lobbitevékenységet folytatnak az adózási szabályok őket hátrányosan érintő következményei elkerülésére – ebben zsarolási képességeiket is bevetik.

Néhány következtetés – az előadók és a hozzászólok szerint a szakszervezeti mozgalomnak és a társadalom érintett rétegeinek fel kell készülniük a megszorításokkal szembeni fellépésre, a cél a munkavállalókat érintő jövedelmi, szociális következmények minimalizálása. Ennek része az inflációs hatások kivédése, a hazai befektetések, beruházások megőrzése és a társadalmilag hasznos befektetések – például a zöld energia hasznosítása, arányának növelése, környezetvédelem – növelése. Szükséges a munkabérek inflációt meghaladó növelése, a vállalkozói nyereségek fokozottabb adóztatása. Egyre inkább törődni kell a lakosság elöregedésével és az ennek kezeléséhez szükséges anyagi, egészségügyi, szociális beruházások megvalósítására a kormányzatok részéről, uniós támogatással. A megfelelő válasz az európai humán tőke sokoldalú, a valós igényeket követő, folyamatos fejlesztése. Az ETUC-nak meg kell újítania gazdaságfejlesztési stratégiai gondolkodását.

Mindezen kihívások tükrében azonban a szakszervezeti mozgalmak sem nemzeti, sem uniós szinten nem képesek kellő aktivitást kifejteni és erőt felmutatni a saját, igazolható stratégiai céljaik elérése érdekében. Ennek is következménye a jelenlegi helyzet. Ezért időszerű a szakszervezetek „elméleti közgazdasági stratégiájának” megújítása, az új, gyorsan átalakuló világgazdasági tendenciákhoz való igazítása.

Magyar vonatkozások: a magyar hozzászólásban egyetértésünket fejeztem ki a humán tőke erősítésének, az oktatás és az egészségügy fejlesztésének szükségességével. Utaltam a hazai tőke befektetési hajlandóságának jelenlegi gyenge szintjére, aminek következménye a távol-keleti, kínai tőke fokozott beruházásainak megjelenése, ami a kormányzat minden áron követett GDP növekedési stratégiájának felel meg. Ennek azonban számos hátulütő következménye van és lesz. Az EU szempontjából a globális versenyképesség növelése alapvető fontosságú, különben a makrogazdasági szinten Európa még inkább lemarad versenytársai, az USA és Kína mögött.

S. Picard az egykulcsos magyar adórendszert példaként hozta fel az igazságtalan adóztatás példájaként. Szerinte emiatt a magyar állam jelentős bevételektől esik el a progresszivitás hiánya miatt. Rövid hozzászólásban ismertettem a magyar rendszert rámutatva, hogy a jelenlegi mintegy 60 hazai adónem alkalmazásával, és különösen a példanélküli módon magas ÁFA miatt, a kormány összességében jelentős adóbevételekre tesz szert – a kérdések inkább ezek felhasználása terén vetődnek fel.

A gazdasági munkabizottság ülését jelentős részvétel és aktivitás jellemezte, igaz a közép-európai régióból csak a lengyel szakszervezetek képviselője volt még jelen, azonban nem szólt hozzá a vita során. L. Voet ígérete szerint a következő hónapokban, részben az EP új összetétele ismeretében is, folytatják lobbitevékenységüket az európai munkavállalók konkrét jövedelmi, szociális, munkajogi érdekei érvényesítéséért. Erről rendszeres tájékoztatást küldenek a tagszervezeteknek.
A bizottság következő ülését várhatóan az év végén, novemberben tervezik összehívni.

A magyarországi szakszervezeteket a SZEF delegáltja, Pap László Csaba képviselte.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

1300-an csatlakoztak a munkaképesség-vizsgálatunkhoz!

A SZEF szakszervezeteinek aktivistái 4 héten keresztül papír alapú mérést folytattak a munkahelyeken, intézményekben. A kérdőívezés érintette a kulturális, művészeti, oktatási, szociális ágazatokat, illetve bekapcsolódtak kollégák a telekommunikáció, valamint a

A munkavédelem kritikus helyzete

Minden évben elkészül egy munkavédelmi jelentés, amelyet a munkavállalói oldal is írásba foglal. Idén sem volt ez másképp. A hivatalos, főosztályvezetőnek címzett levél tartalmát kivonatoltuk, amelyet Dr Dudás Katalin az