2024. július 1. és 2024. december 31. között Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Az Európai Ügyek Minisztériuma és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete rendezvénysorozatot indított annak érdekében, hogy tájékoztassa a társadalmi partnereket a magyar EU-elnökség céljairól és programjáról, illetve intézményes jellegű párbeszédre kínáljon lehetőséget az elnökség prioritásokról.
A 2024. január 26-án megrendezett esemény a harmadik alkalom volt, amely a versenyképességgel foglalkozott. Az előző konzultációra 2023. november 23-án került sor, melyen a SZEF szintén képviseltette magát.
A lezajlott esemény ez alkalommal sem volt sajtónyilvános, így a beszámoló is alkalmazkodik ehhez a körülményhez.
A SZEF-et a konzultáción Szűcs Viktória és Szatmári Lajos alelnökök képviselték.
A bevezető előadásban elhangzott, hogy Magyarország egyik fő prioritása a versenyképesség javítása és az ahhoz kapcsolódó uniós intézkedések erősítése. A másik fontos elem, amit a magyar elnökség alatt mindenképp szeretnének hangsúlyozni, az az iparfejlesztés és általában a gazdaságfejlesztés. A kérdés kapcsán a továbbiakban a szabályozási környezet leépítésének szándékáról, a belső piaci folyamatok fejlesztéséről és a gazdaságfejlesztési folyamatok döntéseinek felgyorsításáról esett szó.
Az esemény második részében egy panelbeszélgetésre, majd a beszélgetés résztvevőivel történt konzultációra került sor.
A szakszervezetek részéről értékelés és kérdés hangzott el a kerekasztal résztvevőihez. E szerint az Európai Unió elköteleződött az európai szociális pillér elfogadásával a szociális Európa, illetve a szociális dimenzió erősítése mellett. Ennek keretében számos irányelv került elfogadásra, úgymint az európai minimálbér irányelv, vagy a bér transzparencia irányelve, ami átültetésre vár jelenleg. Előkészítés alatt áll az európai üzemi tanácsi javaslat, illetve a platform-munka irányelv. Az úgynevezett EU-s elnökségi „trojka” korábbi két tagja (Spanyolország és Belgium) viszonylag aktívan állt és áll a szociális dimenzióhoz és tudomásunk szerint a spanyol elnökség alatt megkezdett szociális projekteket a belga elnökség is tovább viszi. Ugyanakkor még az első konzultációs rendezvényen elhangzott, hogy a szociális dimenzió „az nem egy zászlóshajó projekt”. Ezért a szakszervezetek képviselőit az érdekelte, hogy a panelbeszélgetés szereplői szerint a munka világával, a munkavállalókkal összefüggésben van-e valamilyen fókusza a magyar elnökségnek? Mik a prioritások ezen a területen, akár az említett példák közül, akár más foglalkoztatással összefüggő témákban?
A szakszervezeti érdeklődésre érdemi válasz megítélésünk szerint nem érkezett, a panelbeszélgetésben résztvevő kormányzati szereplő jelezte, hogy e terület kapcsán nem érzi magát kellően kompetensnek, de azt jelezte, hogy több fókuszpontja is lehet a magyar elnökség időszakának is.
Szűcs Viktória – Szatmári Lajos
