2024. február 6-7-én Magyarország közelgő soros EU elnökségége miatti feladatok megbeszélésére Budapestre látogatott Lucie Studničná, az Európai Gazdasági Szociális Bizottság (EGSZB) Munkavállalói csoportjának elnöke és Yolanda Torres, a Munkavállalói csoport titkárságának vezetője, akiket első nap a Munkavállalói csoport magyar tagjai fogadtak. Találkozójukon egy munkavacsora keretein belül a magyar elnökség alatt a Munkavállalói csoport tagjai számára Budapesten rendkívüli, kihelyezett ülés megrendezésének lehetőségeit beszélték meg.
A vendégek másnap a magyar tagokat delegáló konföderációk vezetőivel és a kormány képviselőivel találkoztak. A látogatás célja a magyar helyzet jobb megismerése és a soros EU elnökség prioritásoknak a bemutatása volt. Az ülés első felében Mészáros Melinda a LIGA elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Szűcs Viktória, a SZEF alelnöke tájékoztatták vendégeinket a magyar helyzetről.
Ennek keretében Mészáros Melinda a magyar szociális partnerek aktuális témáit ismertette, beszélt a kétféle minimálbér egységesítéséről, a kollektív szerződések lefedettségének növeléséről, arról, hogy nagyobb súlyt kell adni az ágazati kollektív szerződéseknek és a szociális partnerek autonómiájának. Említést tett még a munka- magánélet összeegyeztetése irányelv átültetésének magyarországi folyamatáról és a harmadik országbeli munkavállalók problémáiról.
Palkovics Imre felszólalásában üdvözölte a Munkavállalói csoport prioritásait, majd a magyar foglalkoztatási helyzetet elemezte, érintve a pandémia és a jelenlegi geopolitikai helyzet okozta problémákat is. Az orosz-ukrán háború társadalomra gyakorolt hatásait is áttekintette, beleértve az energiaárakat és az inflációt. Felvetette a munkaügyi ellenőrzés jelenlegi szintjének javítását, és az élethosszig tartó tanulás, a képzés és átképzés hozzáférhetőbbé tételét.
Szűcs Viktória először bemutatta a SZEF-et, majd tájékoztatta a vendégeket arról, hogy a SZEF-et nem vonták be az EU elnökség előkészületeibe. Elmondta, hogy a közszféra érdekegyeztetése az elmúlt 10 évben teljesen leépült, évente összesen 2-3 ülés van, a koronavírus járvány alatt pedig egyetlen egy sem volt, annak ellenére, hogy a szakszervezetek kezdeményezték, hogy legyen. Az együttműködés teljes hiányát mutatja az is, hogy a kormány a szakszervezetekkel történő tárgyalás nélkül szervezte ki az egészségügyi dolgozókat a közalkalmazotti státusz alól, és arról, hogy akkor sem történt egyeztetés, amikor megváltoztatták az oktatási dolgozók jogállását. Szűcs Viktória megemlítette, hogy az egészségügyben tilos a sztrájk, ezért a konföderációk panaszt nyújtottak be az ILO-hoz. Elmondta azt is, hogy a közszférában egyes helyeken nem lehet kollektív szerződést kötni, és további szakszervezet-ellenes intézkedés, hogy idén január 1. óta tilos levonni a szakszervezeti tagdíjat. Véleménye szerint a versenyszféra mellett a közszférát is be kellene vonni az érdekegyeztetésbe. A munka- magánélet összeegyeztetése irányelv átültetésének magyarországi folyamatával kapcsolatban Szűcs Viktória azt mondta, hogy az irányelv átvétele még nem történt meg maradéktalanul.
A találkozó következő részében Zöld-Nagy Viktória a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára mutatta be a magyar munkaerő-piaci helyzetet, a minisztérium által indított projekteket, majd Molnár Balázs Európa-politikáért és az Európai Unió Tanácsa magyar elnöksége operatív feladataiért felelős helyettes államtitkár ismertette a 2024. július 1-én kezdődő magyar elnökség prioritásait.
A látogatás egy parlamenti látogatással zárult, ahol Jakab István, a Parlament alelnöke üdvözölte a vendégeket, majd a Parlament megtekintése után a látogatás ebéddel ért véget. A találkozón a magyar tagok is részt vettek.
Az összefoglalót Koller Erika, a SZEF nemzetközi tanácsadója, az EGSZB Munkavállalói Csoportjának tagja készítette.
