Szélsőséges időjárási események hatása a munkavállalók egészségére és biztonságára
ETUI kurzus 2023. 11. 21-23. Szófia
A bolgár KNSB/CITUB és a máltai General Workers’ Union által szervezett képzésen, melyen bolgár, lengyel, lett, montenegrói, olasz és máltai szakszervezeti kollégákkal közösen vettem részt, a klímaváltozás munkaegészségre gyakorolt hatásaival és az ezzel kapcsolatban a munkavédelemre háruló feladatokkal foglalkoztunk.
A klímaváltozással járó szélsőséges időjárás és annak következményei – hőmérsékleti szélsőségek, tűzvészek, megnövekedett UV-sugárzás, szélsőséges csapadékeloszlás (aszály/áradások), viharos szél, levegőszennyezés – jelentős munkabiztonsági és munkaegészségügyi kockázattal járnak.
Keringési és légzőszervi problémákat, égési-fagyási sérüléseket, daganatos megbetegedéseket okozhatnak, illetve koncentrációzavarral, tartós fáradtsággal és kimerültséggel járhatnak, amelyek végül mentális problémákhoz vezethetnek, de a balesetek előfordulásának veszélyét is növelik.
Vajon az egyes országok munkavédelmi szabályozása, a végrehajtás és az ellenőrzés megfelelően működik-e ahhoz, hogy a munkavállalókat megvédje a felsorolt veszélyektől? Alkalmasak lehetnek-e a jelenlegi munkavédelmi szabályok az éghajlatváltozás okozta kockázatok kezelésére – azaz elegendő-e a meglévő jogszabályok kiegészítése, módosítása, vagy új, klímaváltozás-specifikus szabályozásra van szükség? Mi erről az egyes szakszervezeti szövetségek álláspontja, egyáltalán, foglalkoznak-e ezekkel a problémákkal?
Ezekből a kérdésekből indultunk ki, és a válaszok alapján meglepően egységes és az ideálistól meglehetősen távol álló kép rajzolódott ki előttünk.
A hőmérséklettel kapcsolatos szabályozásra koncentrálva megállapíthattuk, hogy a jelenlegi nemzeti munkavédelmi szabályozások (résztvevő országok) túl általánosak, kevéssé konkretizálnak, esetenként egymásnak ellentmondó elemeket tartalmaznak, ugyanakkor fontos maximum értékeket nem adnak meg – pl. szabadban végzett munka esetében. A végrehajtás és az ellenőrzés szinte sehol nem megfelelő. Sajnos szakszervezeti téren sincs ok a büszkeségre – a témára eddig sehol nem jutott figyelem, általában kapacitásproblémák miatt, de az is egyértelmű, hogy szemléletváltásra is nagy szükség lenne.
Ognyan Atanasov, a KNSB/CITUB alelnöke az uniós helyzetet értékelve elmondta, hogy a jelenlegi EU-s szabályozás korrekciójára is szükség lenne, mivel az is túl általános és hiányos. Emiatt túlzott teher hárul a munkavállalókra, hiszen a hiányosságok pótlását a munkáltatókkal folytatandó helyi (regionális, ágazati-szintű) tárgyalások során kell elérniük, és szerződésben rögzíteniük. Állításait Jan Popma, a Vrije Universiteit Amsterdam kutatója és az ADAPTHEAT Project holland vezetője is megerősítette.
Atanasov beszámolt arról is, hogy az ETUC és a Bizottság között a témában folyó tárgyalás még nem lépett hivatalos fázisba. Konkrétumokat sajnos nem árult el, csak annyit, hogy új direktíva a cél – pl. a maximum-értékek tekintetében is, de a munkáltatók ellenállása nagy, és eddig sikeresen akadályozták a folyamatot.
Franklin Kimbimbi az ETUI képviseletében jelen lévő oktató elismerte, hogy a klímaváltozás és a munkajog összefüggéseinek kérdéseire az ETUI-n belül sem születtek még válaszok, bár a témát legalább már „nagy figyelem övezi”. Egyelőre az sem eldöntött kérdés, hogy a munkafolyamat által okozott hőhatást és a klimatikus hőhatást érdemes-e külön kezelni a szabályozásban.
A kurzus további feladatainak az volt a célja, hogy az említett helyi szintű érdekképviselethez szükséges tudásra és tudatosságra felhívja a figyelmet. Bár a munkáltatók felelőssége, hogy a jogszabályokat betartva biztosítsák a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkahelyi körülményeket, az ehhez szükséges kockázatelemzést elvégezzék, a védőeszközökről gondoskodjanak, a munkavállalók oktatását megszervezzék, stb., a tapasztalat szerint ez nagyon gyakran nem valósul meg. Ezért a szakszervezeteknek fontos szerep jut az ellenőrzésben, de legalább ilyen fontos a munkavállalók tudatosítása és képzése, hogy a szabályozás által nem biztosított, de az egészségük és biztonságuk szempontjából lényeges jogszabályi hiányosságokat feltárják, és a munkáltatóval megkötendő szerződésekben pótolni tudják.
Ehhez a feladathoz egyébként nagy segítséget jelent, ha van munkavédelmi képviselő a munkahelyen – neki nincsenek jogszabályban előírt kötelezettségei, csak jogai. Válasszatok munkavédelmi képviselőt magatoknak!
A beszámolót Villányi Ilona a SZEF delegáltja, a TDDSZ tagja készítette.
