Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség Kereskedelem és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának üléséről
On-line ülés, 2023. november 15.
Az 1. napirendi pontban az EU és Kína között folytatott kereskedelmi tárgyalásokról hallgattunk meg egy összefoglalót Eva Valles Logares, az EU Kereskedelmi Főigazgatóság távol-keleti részlegének vezetőjétől.
Kína 2001. óta tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek, az EU 2019 óta tárgyal Kínával. A volumenek érzékeltetésére annyit, hogy az EU és Kína a világon a legnagyobbak közé tartozó két kereskedelmi partner, a világ GDP-jenek több mint 1/3-át állítják elő, exportjuk a világ kereskedelmének több mint 1/3-át teszi ki. Kína az EU legnagyobb importpartnere és a 3. legnagyobb exportpartnere. Ennek ellenére Kínával nehéz együttműködni, mert aszimmetrikusan nyitott a világ felé, több ágazatban akadályokat állít a kereskedelem elé.
Az európai befektetőknek sincs egyszerű dolguk, az okoz nekik sok nehzséget, hogy az országban nincs jogbiztonság, egyik napról a másikra tűnnek el cégek, beszállítók és szolgáltatók, akiket soha többé nem lehet megtalálni. Ennek ellenére az európai cégek még így is profitálnak az üzletből.
Kína is fektet be az EU tagországaiba, de a befektetéseikkel kapcsolatban felmerülnek az EU gazdasági biztonságával kapcsolatos aggályok, mert pl. infrastruktúrális beruházásokra nagyon kedvező feltételekkel nyújtanak hiteleket, de ha a visszafizetés során probléma adódik, akkor már koránt sem jók a feltételek. A különböző tagországokba történő kínai befeketésről való döntés mindig az adott ország hatáskörébe tartozik.
Kínai vállalatok vannak az EU-ban is, de ezek sajnos gyakran sértik meg az emberi és szakszervezeti jogokat és a vonatkozó ILO egyezményeket. A problémák ellenére mind Kína, mind az EU elkötelezett a stratégiai partnerségben, a kereskedelmi tárgyalások folytatásában.
A második napirendi pont a „Global Gateway” stratégia volt, melyet részben a kínai Belt and Road (Egy út, egy övezet) program ellentételezésére indított az Európai Bizottság. Míg a Kína a Belt and Road programmal a világ sok országában az általa kedvezőnek tűnő befektetési lehetőségekkel akar politikai befolyást szerezni, az EU stratégia célja, hogy a világ különböző térségeiben fellendítse az intelligens, tiszta és biztonságos összeköttetéseket a digitális, az energia- és a közlekedési ágazatban, valamint mindenütt megerősítse az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszereket, és az EU alapvető értéket közvetítse a világ felé. Az előadó Elena Crasta, az ETUC nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó főszakérője volt.
A következő téma a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformja volt. Matteo Brunelli, az EU Kereskedelmi Főigazgatóság képviselője tájékoztatott bennünket a szervezet reformjáról. Erre azért van szükség, mert a gyengébb, több mint 30 tagország gyakran került kereskedelmi konfliktusba, mert a jelenlegi, nem megfelelő szabályozás miatt nem tudták érvényesíteni az érdekeiket. A reform célja az átláthatóság megteremtése, az állandó bizottságok és testületek munkájának megerősítése, a harmadik világbeli országok másfajta kezelése, a WTO vitarendezési rendszerének hatékonyabbá tétele.
Utolsó napirendi pont a Globális Zöld Egyezmény (Global Green Deal) megvitatása volt. Eric Ponthieu a FTAO (Fair Kereskedelem Tanácsadó Iroda) képviselője mutatta be azt az elképzelést, hogy az EU Zöld Egyezményét globálissá kellene tenni, majd azt az EU globális fejlődésre vonatkozó programjának kell tekinteni.
Az FTAO mggyőződése, hogy csak egy globális zöld egyezmény révén lehetne a tisztességes kereskedelmet (fair trade) megvalósítani, és ennek segítségével könnyebben lehet majd az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait elérni.
Az ülés második felében az EU különböző szabadkereskedelmi szerződései révén létrejött tanácsadó szervezetek beszámolóit hallgattuk meg. (Korea, Japán, Szingapúr, Grúzia, Közép-Amerika, Vietnám, Kanada, Nagy-Britannia) A DAG-ok mindkét oldalon a munkáltatók, a szakszervezetek és a civil szervezetek képviselői, és az adott ország EU-val kötött kereskedelmi szerződések fenntartható fejlődés fejezetét monitorozzák. Ebbe a fejezetbe tartoznak a klímaváltozás, a környezetvédelem, az emberi jogok, szakszervezeti jogok, a munka világával kapcsolatos ügyek, ILO egyezmények, szociális ügyek, stb.
Nemzetközi kapcsolatokkal ezúttal nem foglalkoztunk, és a bizottság elsődleges profilja a neve ellenére továbbra is a nemzetközi kereskedelem marad.
Az ülésen részt vett és a beszámolót készítette:
Koller Erika, az ETUC Kereskedelem és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának magyar delegáltja, a SZEF nemzetközi tanácsadója
