Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Gazdasági Munkabizottsága november 16-án tartotta évzáró ülését Brüsszelben. Napirendjén az európai munkavállalók szempontjából különösen időszerű és fontos kérdések szerepeltek: az EU makrogazdasági kilátásai, a 2023. évi „Európai szemeszter” értékelése, új törekvések az adózás nemzetközi szabályozása terén és az ETUC álláspontjának alakítása a munkavállalói oldal szociális és anyagi érdekeinek védelmében az európai gazdasági talpraállás várható körülményei között.
Makrogazdasági téren egyetértés volt abban, hogy az EU előtt 2024-ben is nehéz év áll, mivel a 2020-22. válságos éveket csak lassú talpra állás követi. Az EU-ban valószínűsíthető a GDP növekedése, azonban ez a korábban bevezetett válságenyhítő nemzeti és uniós szintű intézkedéseknek a leépítésével jár. Az ETUC szerint a kormányzati válaszok ne vezessenek túlzott megszorításokhoz, mivel ezek mindig a munkavállalók jövedelmi helyzetét szűkítik, miközben a válság negatív hatásait is elsősorban ők érzik meg és a vállalati szereplők a jövőben sem tervezik növelni a fizetések vásárlóértékét. Az ETUC új javaslatok előterjesztését tervezi – elsősorban az EP számára – amelyekkel a megszorításokhoz való visszatérés kivédhető.
A 2023. évi európai szemeszter összességében sikeres volt, amennyiben a tagállamok többségének gazdaságai elkerülték a mély recessziót. A 2024 év a talpraállás éve lesz, amely áthúzódik 2025-re is.
Az európai adózási rendszer megújítására vonatkozik az egyik ilyen javaslat, ezen belül hangsúlyt fektetnek a kimagasló vagyonok megadóztatására. Ennek kettős célja: a klimaválság következményeinek kezelése és súlyosbodásuk megelőzése, valamint a társadalmi–szociális egyenlőtlenségek csökkentése. Mindehhez jelentős anyagi források szükségesek, amit az ETUC szerint a vagyonadó bevezetése nagyban fedezhetne, miközben az EU lakosságának legfeljebb 1 százalékát érintené. Több tagszervezet viszont nem támogatja a határozatot a jelen formájában.
A vita összegzése – a munkavállalói érdekvédelem, ami az ETUC tagszervezetei 45 milliós tagságát érinti, a jelenlegi gazdasági és szociális kihívásokra adandó hatékonyabb válaszokat igényel, ami szakmailag megalapozott javaslatok kidolgozását és az érintett vállalati, EU intézményi körrel való egyeztető tárgyalásokat igényel. Ez különösen vonatkozik az EP-re és a tagállami törvényhozásokra, amelyek képviselőit a tagállami szakszervezeteknek is ajánlott tájékoztatni és meggyőzni e javaslatok támogatásáról. A határozati javaslatokat az ETUC Végrehajtó Bizottsága decemberi ülése elé terjesztik. Felhívjuk a figyelmet, hogy az ETUC elindította a „megszorítási szemléjét” ami elérhető itt.
Magyar részről támogattuk az ETUC törekvését a klímaválság csökkentésére és a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére. Elérésükhöz azonban a gazdasági, kormányzati és a társadalmi szereplők közötti párbeszédre van szükség a társadalmi felelősségvállalás jegyében. Az adóbevételek növelését konkrét célokkal kell indokolni, mint a lakhatási viszonyok fenntartható, zöld alapú fejlesztése, a fiatalok jövőorientált oktatása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, az idősek szociális és egészségi helyzetének javítása. Figyelembe kell venni a közép-európai, beleértve a magyarországi realitásokat, ami a kormányzati együttműködés esélyét egyelőre csökkentik.
Az ülésen a nyugati tagszervezetek mellett a cseh-, lengyel, horvát és moldáv szakszervezeti szövetségek képviselői vettek részt. A magyar szakszervezeti mozgalom részéről Pap László Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) delegáltja vett részt.
Pap László Csaba, az ETUC Gazdasági Munkabizottsága delegáltja,
a SZEF Nyugdíjas Bizottsága, valamint a KMDSZ alelnöke
