Keresés
Close this search box.

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) munkavédelmi, a klímaváltozás hatásaival és azok kivédésével kapcsolatos szemináriumáról

Beszámoló
az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) munkavédelmi, a klímaváltozás hatásaival és azok kivédésével kapcsolatos szemináriumáról
(Athén, 2023. október 9-10.)

Az ETUC 2023 májusában indította el új projektjét, amelynek célja a jelenlegi kettős átállás (klímaváltozás és digitális átmenet), de különösen a klímaváltozás munkaegészségügyi és munkavédelmi hatásainak vizsgálata, a kockázatok csökkentése és az ezekkel kapcsolatos szakszervezeti álláspont kialakítása: új EU-s és tagállami szintű szabályozások szorgalmazása. Az athéni szeminárium keretében a görög kormány és szakszervezetek képviselői is köszöntötték a résztvevőket, majd nemzetközi kitekintés után a projekt eddigi eredményeit és további terveit ismerhették meg a közel egy tucat európai országból érkező résztvevők. A rendezvényen a magyar szakszervezeteket a Magyar Szakszervezeti Szövetség (a MASZSZ) delegálásában Kovács László, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) alelnöke, a SZEF delegáltjaként pedig én képviseltem.

A szemináriumot a görög vendéglátok részéről Basileios Spenakis munkaügyi miniszter-helyettes, Giannis Panagopoulos a GSSE (Görög Munkavállalók Általános Szövetsége) és Georgios Kavvathas a GSEBEE (Görög Szakemberek, Iparosok és Kereskedők Szövetsége) szakszervezeti konföderáció vezetői nyitották meg. Spenakis miniszterhelyettes elmondta, hogy maga is szakszervezeti háttérrel, korábbi aktivistaként került a kormányba. Az új kormányzat számára fontos a szociális párbeszéd és a szakszervezetekkel való érdemi egyeztetés. A munkavédelem helyzetét Görögországban maga is javítandónak tartja, különösen a klímaváltozás kihívásai közepette. A szakszervezeti konföderációk képviselői elmondták: az országot nagymértékben sújtotta a 2008-as gazdasági válság. Annak következtében gyengült a munkavállalók helyzete és különösen a kis- és középvállalkozások esetében az érdekvédelem lehetősége. A munkaegészségügy és munkavédelem – különösen az elmúlt évek tartós hőhullámai miatt – kiemelten fontosak a görög szakszervezetek számára, éppen ezért támogatják a hasonló nemzetközi projekteket.

Az ETUC részéről a rendezvényt Giulio Romani konföderációs titkár és Ignacio Dorreste szakértő nyitották meg. Elmondták, hogy a klímaváltozással párhuzamosan zajlik a digitális átállás is, ami miatt a munkaerőpiac jelentősen átalakul. Mindez egy olyan nemzetközi környezetben, amelyben jelentős háborús konfliktusok zajlanak. A munkavállalókat nemcsak közvetlen egészségkárosodás, hanem pszicho-szociális ártalmak is fenyegetik. Ennek megfelelően az ETUC számára kiemelten fontosak az ehhez hasonló projektek.

A nyitóbeszédeket követően Andreas Stoimenidis, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA,) igazgatótanácsának elnöke, abban a munkavállalói oldal vezető képviselője röviden ismertette a görög helyzetet. Elmondta, az elmúlt években a Covid válsághelyzet és a jelenlegi gazdasági környezet nehezítette a szakszervezetek érdekvédelmi munkáját. Ezt tetézik a klímaváltozás negatív következményei: az országot ezév nyarán sújtó rendkívüli hőhullámok és erdőtüzek sok munkavállaló halálát okozták. A munkavédelmi szabályokat ennek megfelelően felül kell vizsgálni, különösen a szabadban munkát végzőkre kell tekintettel lenni. A görög szakszervezetek ebben az ügyben igyekeznek együttműködni a kormánnyal.

George A. Gourzoulidis a görög szociális és munkaügyi minisztérium képviseletében mutatta be annak az új keretrendszernek a kifejlesztését, amelynek célja, hogy a nagy hőhullámok idején védelmet biztosítson a munkavállalóknak. Az új komplex rendszernek elsősorban jogi szabályozási elemei vannak, de szükséges a hatóságok együttműködése: az időjárási riasztások kiadásától az egyéni testhőmérséklet méréséig.

A nap utolsó előadásában Diana Cop, az ETUC szerződéses partnere a Visionary Analytics társadalomtudományi kutatásokat végző ügynökség képviseletében mutatta be a projekt eddigi eredményeit. Széleskörű kérdőíves felméréseket végeztek az európai szociális partnerek bevonásával, hogy felmérjék a szabályozási környezetet és a legfontosabb problémákat. Az egyik kulcskérdés, hogy a széndioxid kibocsátását úgy kellene mérsékelni, hogy közben fenntartható legyen a gazdasági növekedés és a társadalmi igazságosság is. Emellett több olyan sérülékeny társadalmi csoport van, akiket különösen érint a munkaerőpiac átalakulása. Az időseket, a gyermeket vállaló nőket, a fogyatékkal élőket a klímaváltozás miatt közvetlen veszélyek fenyegetik. Emellett átfogó képzési és továbbképzési programok lennének szükségesek az átalakuló munkahelyek miatt. A kérdőíves felmérésben résztvevők hiányolják ezen új kérdések megjelenését a szociális párbeszédből és a kollektívszerződésekből is. Szükséges lenne további, széleskörű kutatások végzése is a klímaváltozás egészségügyi, társadalmi és gazdasági vonatkozásait illetően. A felmérés (problémaazonosítás) eredményeit publikálják is majd.

A szeminárium második, zárónapján egy bevezető előadás után több ország klímaváltozással kapcsolatos problémáit is stratégiáját ismerhettük meg.

Az EU említett munkavédelmi szervezete, az EU-OSHA képviseletében Elke Schneider vezető szakértő ismertette részletesen azokat az egészségügyi és munkavédelmi problémákat és kihívásokat, amelyeket a klímaváltozás okozhat. A szabadban munkát végzők mellett a nagy meleg jelentős negatív hatást gyakorol a zárt térben eleve nagy hőmérsékletű ipari üzemekben dolgozókra. A kérdés korántsem csak a versenyszféra ágazatait érinti. A rend- és katasztrófavédelmi dolgozók közül sokan rendszeresen a szabadban dolgoznak, a klímaváltozás miatti erős migrációs hullám pedig hatalmas pszichés nyomást is jelent a határvédelemmel, menekültekkel foglakozóknak. Az egészségügyi és szociális szférára pedig a hőhullámok időszakaiban rendkívüli nyomás nehezedik, ami közép- és hosszútávon stressz indukálta betegségekhez is vezethet.

A spanyol szakszervezetek képviseletében Jose de las Morenas de Toro és Mariano Sanz Lubeiro elmondták, Spanyolországot különösen súlyosan érinti a klímaváltozás. Az ország középső területein a nyári hónapok hőhullámai idején egyes területeken tartósan negyven fok feletti napi csúcshőmérséklettel kell számolni. Emellett egyre jobban terjedhetnek a trópusi betegségek. A spanyol munkavédelmi előírásokat is meg kell újítani, ezeket be kell tartatni a munkahelyeken.

Wim van Veelen, a belga FNV szakszervezeti szövetség képviseletében mutatta be az általuk fejleszett applikációt, amely egyrészt a klímaváltozással kapcsolatos egészségügyi, munkavédelmi és munkajogi kérdések megválaszolását segíti, továbbá lehetővé teszi az egyéni kockázatok monitorozását, testhőmérsékleti adatok nyilvántartását.

Annarita Piazza, a francia alapítású nemzetközi munkaügyi és munkavédelmi kérdésekkel foglalkozó Eurogip ügynökség kutatója ismertette összehasonlító jogi elemzésüket, amelyben 14 európai és 13 Európán kívüli ország szabályozását vetették össze a munkavégzés szempontjából határértéknek számító hőmérsékleti maximumokkal kapcsolatban. Kiderült, még Európán belül sem egységes a szabályozás.

A szeminárium záró előadásában Paulina Baranska, a Progressive Policies kutatási ügynökség kutatója mutatta be az ETUC kutatási projekt további céljait és ütemezését. 2023 év végén és 2024 elején célzott interjúkkal keresik meg a főbb szociális partnereket, első sorban a szakszervezeteket, a klímaváltozással kapcsolatos problémák, szabályozási igények feltárására. 2024 őszén a készülő tanulmány és projektdokumentum véglegesítésére újabb nemzetközi szemináriumot szerveznek, majd 2025-ben kerül sor a zárókonferenciára. Az előadás további részében bemutatta azokat a korábbi nemzetközi konferenciákat és ILO egyezményeket, amelyek a téma szempontjából relevánsak. Kulcsfontosságú, hogy az ILO megállapodásokat – amelyek a munkavállalók alapvető érdekeit védik – minnél több ország ratifikálja és tartsa be.

A szeminárium a görög vendéglátók részéről Andreas Stoimenidis, az ETUC részéről Giulio Romani konföderációs titkár zárszavaival ért véget. Mindketten hangsúlyozták a projekt fontosságát és a szakszervezetek szerepét a klímaváltozás negatív hatásainak kivédésében

Készítte:

Véber János
a rendezvényen a SZEF delegáltja,
a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók
Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Veszélyben Európa zöld átállása?

Beszámoló a Eurofound által szervezett webinárról Habár az Európai Unió deklarált célja, hogy 2050-re teljesen klímasemleges lesz, az utóbbi időben felerősödtek azok a hangok, amik több oldalról megkérdőjelezik ezt: vannak,

A Közép-európai Szakszervezeti Hálózat (CETUN) határozata

A Közép-európai Szakszervezeti Hálózat (CETUN) határozata, amely együttműködésnek Magyarországról a SZEF és a MASZSZ a részese. A szociális Európa bővítése: Az EU konvergenciájának és bővítésének szükségszerűsége Brüsszel, 2024. június 24.