Keresés
Close this search box.

Beszámoló az ACVT (Szakképzési Szakértői Bizottság) 2023. június 7-i brüsszeli üléséről

Bizottságunkban, mely az Európai Bizottság (az Unió kormánya) mellett működik, 2004 óta képviselem a magyar munkavállalókat.
Bizottságunk ülésre rendhagyó körülmények között került sor. Idén lett ugyanis 60 éves az ACVT, és némi ünneplésre is szerettek volna lehetőséget biztosítani a szervezők. Így szokatlan időpontban és helyszínen került sor az ülésre: a Plaza Hotelben, illetve az előzetes tervekkel ellentétben egy napra, június 7-re sűrítették az értekezletet. Utóbbinak az is volt az oka, hogy az Európai Bizottság biztosítani kívánta, hogy az ACVT szakértői is részt tudjanak venni, a június 8-9-én – szintén Brüsszelben – rendezett Making Skills Count konferencián. Sajnos a szakértők többsége – engem is beleértve –  azonban nem tudott részt venni a másik rendezvényen.
Az oldalülések ideje a fentiek miatt lerövidült, nem egészen két órára, de így is meg tudtuk vitatni a legfontosabb napirendi pontokat.
A plenáris ülés első témája tájékoztató jellegű volt, a szakképzésben folyó fejlesztésekről, illetve beszámolót hallottunk az elmúlt félév eseményeiről. Elhangzott az is, hogy fontos prioritás lesz a következő félévben a képesítések kölcsönös elismerésének leegyszerűsítése, a digitális kompetenciák fejlesztése, illetve a gazdaság „zöld átállításával” kapcsolatos teendők. Ezen felül információkat kaptunk a fenti célok megvalósításával kapcsolatos rendezvényekről. A következő, spanyol elnökség kihangsúlyozta azt is, hogy kiemelt témának tekinti az oktatást, képzést abban az összefüggésben is, mint a szociális problémák kezelésének eszközét.
Ebben a napirendi pontban szintén szó esett a 10 évvel ezelőtt megalakult ( az ACVT aktív közreműködésével)  Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségéről (European Alliance for Apprenticeships). A szövetség működése sikertörténetnek tekinthető, hiszen azóta több mint 1 millió gyakornoki helyet hozott létre az Unióban. Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók felismerték a gyakornoki foglalkoztatás előnyeit.
A következő napirendi pont a Kompetenciák Európai Évéről szóló tájékoztató volt. Elmondható, hogy napjainkban minden fél számára világossá vált, hogy komoly minőségi ugrásra van szükség a különböző képzésekben. Ezek alapja a munkavállalói és szakmai kompetenciák fejlesztése. Ennek okaként az Európai Bizottság, és a CEDEFOP képviselőitől is elhangzott, hogy a gazdasági szereplőktől is várják, az általuk megfogalmazott kompetenciák igénylését (a munkáltatóknak jó minőségű munkaerőre van szüksége). Ennek következtében létfontosságú a munkavállalók folyamatos továbbképzése, még akkor is ha  a jól képzett munkavállaló idővel elhagyja a vállalatot.
A negyedik napirendi pontban a „Zöld átmenetről” tárgyalt bizottságunk. Az EB előterjesztésében elhangzott, hogy a jövőben még az eddigieknél is több forrást kíván erre fordítani az Unió. Ami a szakképzést illeti, természetesen itt is külön hangsúlyt kell kapnia a zöld technológiákra való felkészülésnek, hiszen ezen a téren különösen nagy a munkaerőhiány, sőt ennek mértéke az utóbbi években meg is duplázódott. Ez szükségessé teszi a téma beépítését a tanárok és oktatók képzésébe is. A CEDEFOP  prezentálta, hogy kutatásaik, és előrejelzéseik alapján a jövőben szoros kapcsolat tételezhető fel a digitális – és a zöld átállás között. A fentiek függvényében  a szakképzésnek proaktívan kell viszonyulnia az új technológiákhoz.
A vita során a munkaadói oldal részéről elhangzott, hogy mindehhez a vállalkozásoknak állami vagy uniós segítségre lesz szükségük. A további hozzászólók alapvetően támogatták az előterjesztést, sőt a német kormányoldal képviselője elmondta, már indítottak ilyen képzéseket, sőt vizsgáztatnak is, és azt is üdvözölte, hogy ezen a téren végre elindult egy szorosabb együttműködés az EU országok között.
Az ötödik napirendi pont a Továbbképzési utakkal (Upskilling pathways) foglalkozott ( a hivatalos magyar elnevezése: Kompetenciafejlesztés: új lehetőségek felnőtteknek). Az erre vonatkozó uniós ajánlás már 2016-ban megjelent, ugyanakkor több hozzászóló kifogásolta, hogy mindössze 15 tagállam implementálta az eszközt, a többi országban sajnos nem került még bevezetésre. Ennek okán az EB céltudatosan ösztönözné a tagállamokat arra, hogy határozottabb lépéseket tegyenek az eszköz bevezetése érdekében.  A fentieket támassza alá az a tény is, hogy a pandémia idején kiderült mennyire fontosak a megcélzott munkavállalói kompetenciák, mint például a digitális kompetenciák. Az alapkompetenicák hiányában, a  szakmai kompetenciákat nem lehet fejleszteni.
A munkavállalók továbbképzésének témája különösen azért fontos, mert az Unióban 3 munkavállalóból egy még mindig alacsonyan képzettnek számít. Egyértelmű volt mindhárom oldal részéről, hogy ezen változtatni szükséges. Elhangzott, hogy magukat a munkavállalókat is érdekeltté kell tenni a továbbképzésekben. Például, Franciaországban már régóta műküdik az egyéni képzési számlák rendszere, de a munkavállalók sok esetben érdektelenek, mert  inkább a megélhetésre költenék el  a számlán megjelenő összeget. Hasonlóról számolt be az olasz munkavállalói oldal is, míg a portugál képviselő a továbbképzések alacsony színvonalát kritizálta, illetve a magasabb  színvonalú képzésnél magas a lemorzsolódási arányt. Ezek fényében nyilván nem érheti el az eszköz azt a célt, amiért létrehozták. Egyértelmű igényként jelent meg az ülésen, hogy a szociális partnereket erőteljesen vonják be a döntéshozatal és a megvalósítás folyamatába.
A hatodik napirendi pont a Koppenhágai folyamat, és az Osnabrücki nyilatkozat aktuális állásával foglalkozott. Nagyon tanulságos, és egyben elszomorító volt azt hallani, hogy az országjelentések elkészítésénél milyen nagy mértékben bevonták a legtöbb országban a szociális partnereket. Például, Ausztria esetében, a jelentésben szereplő 13 kiemelt pontból 10-et a szociális partnerek kezdeményeztek, illetve vannak országok, ahol a szociális partnerek külön jelentéseket készítettek. Ugyanakkor ebben a témakörben is léteznek olyan országok, amelyekben nincs implementációs terv, menetrend, vagy egyszerűen ignorálták a jelentés elkészítésénél a szociális partnereket, különösen a munkavállalói oldalt (pl. Magyarország).
A napirendi pont célja alapvetően az volt, hogy előkészítse a következő uniós nyilatkozatot, amely a tervek szerint 2025-ben jelenik meg. A hatodik napirendi pontban említett okokból több ország, elsősorban a németek vetették fel a nyilatkozat moratóriumi lehetőségét is. Szerintük azért is volna indokolt ez a lépés, mert a gazdaságban is új impulzusok jelennek meg, pl. mesterséges intelligencia alkalmazása. Ezeknek az új hatásnoknak meg kellene jelennie az EU szakképzési stratégiájában. Válaszában a bizottság nem zárkózott el a nyilatkozat későbbre halasztásától. A többi felvetés kapcsán elismerték, jobb koordinációra van szükség az EB, és a nemzeti kormányok között.
Az utolsó napirendi pont alapvetően információs jellegű volt. A futó programok céljai között kiemelt szerepet kap a következőkben is a képesítések kölcsönös elismerése, hiszen a korábbi törekvések ellenére ezen a téren továbbra is vannak problémák az Unión belül.
Az ülés követően közös díszvacsorán vettünk részt, amelyen személyesen mondott köszöntőt Nicolas Schmit az Európai Bizottság Foglalkoztatásért és a szociális ügyekért felelős biztosa.

Készítette:
Békési Tamás a SZEF delegáltja.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Képzés-fejlesztés a szakszervezeteknél

2024. január 14. és 16. között a belgiumi Gentben tartotta az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) a 3 napos képzés-fejlesztési műhelymunkáját. A közös munka első két napjában elsősorban a képzések tervezése,

Egymástól tanultak oktatási résztvevőink

2025. január 21-én a késő délutáni órákban online találkozott az oktatási programunkban résztvevő több aktivista tapasztalatcserére. Az esemény első felében Tóth Tünde a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke ismertette a szervezetükben