A munkaerő szabad áramlásának „árnyoldalai”: leszakadó peremterületek, mit tehet az Európai Unió, mit a szakszervezetek?; mobilitás az európai szűkülő munkaerőpiacon: lehetőségek és veszélyek; az EU tervei fogyatékkal élők munkaerőpiaci helyzetének javítására; a nemrégiben létrehozott Európai Munkaügyi Hatósággal kapcsolatos fejlemények
Beszámoló
az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Munkaügyi, Munkaerőpiaci és Mobilitási Állandó Bizottsága üléséről
(Brüsszel, 2023. február 17.)
A Bizottság 2023. évi első ülését személyes jelenléti formában tartotta. A délelőtti ülésszak első részének fő témája a kiküldött napirendnek megfelelően az európai munkaerőpiaci mobilitás volt. Az Európai Bizottság képviseletében Benoît Nadler, az Európai Bizottság Régiós Igazgatósága főosztályvezető-helyettese ismertette az EU európai tehetséggondozási programját. A munkaerő szabad áramlása miatt az EU-n belül és egyes tagországok között és az országok régiói között is nagyon jelentős különbségek alakultak ki a munkaerőpiacon. A fejlett régiókban elérhető jobb bérek és a munkakörülmények miatt nagyon sok jól képzett, fiatal tehetséges munkavállaló hagyja el a leszakadó peremterületeket. Ennek következtében az amúgy is hátrányosabb helyzetű területeken „tehetséggondozási csapdahelyzet” alakul ki. A jól képzett munkavállalók távozása miatt a magasan kvalifikált munkaerőt igénylő vállalkozások nem tudnak hatékonyan működni. Az átlagéletkor nagyon megnövekszik, emellett sem az oktatásra, sem más közszolgáltatásokra nincs elegendő erőforrás, így a tehetséges fiatalok sem kaphatnak megfelelő oktatást, képzést, így sokszor szüleik már a jobb iskoláztatás miatt is máshová költöznek. Ez a helyzet sok dél- és kelet-európai országot érint. (Magyarország keleti és déli régiói is érintettek.) A Bizottság olyan programok finanszírozását szorgalmazza, amelyek segítik az innovatív vállalkozások működését ezeken a területeken. Továbbá tehetséggondozást, oktatást segítő felzárkóztatási programokat indítanak.
A Bizottság ezzel kapcsolatos anyaga elérhető magyarul.
Ehhez kapcsolódóan Christof Roos, a flensburgi egyetem kutatója mutatta be az európai munkaerőpiaci mobilitás paradoxonjaival kapcsolatos nemzetközi kutatási projektjuk eredményeit. Az EU bővítés óta eltelt időben felgyorsult a keleteurópai új tagállamokból az EU-n belüli migráció. Közel 6 millió ember költözött el ezekből az országokból, amelyeket népességcsökkenés fenyeget a közeljövőben. A kutatásban az EU-n belüli vándorlás okait vizsgálták. Az okok között alapvetőek az anyagi okok, az elérhető jobb életkörülmények, ugyanakkor sokan a gazdagabb országokban elérhető jobb közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) reményében is a költözést választották. A kutatás eredményei szerint mind a befogadó mind a küldő országokban alapvetően pozitív volt az EU-n belüli munkaerő szabad áramlásának megítélése, főleg az EU-n kívülről jövő migrációval szemben. Ugyanakkor már most látszanak a negatív következmények: a küldő peremországok népessége csökken, munkaerőhiány alakul ki, a kevesebb aktív dolgozó miatt veszélybe kerül a nyugdíjrendszer. A célországokban pedig gondot jelent a költöző munkavállalók társadalmi integrációja.
A két témához kapcsolódóan az ETUC szakértői, Igancio Dorreste és Joakim Smedmam, mutatták be a szűkülő európai munkaerőpiaccal és a lehetséges ezzel kapcsolatos szakszervezeti álláspontot tartalmazó ETUC állásfoglalás tervezetét. A digitális és a zöldátállás, az Európán belüli mobilitás miatt az európai munkaerőpiacon egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkaerőfelesleg: az új, informatikai és más képességeket igénylő szakmákban, továbbá a közszféra sok ágazatában (egészségügy, szociális ágazat, oktatás) jelentős munkaerőhiány tapasztalható, míg a modernizáció miatt sok munkahely átalakul, vagy meg fog szűnni. Ebben a helyzetben a jelenlegi munkavállalóknak és a fiataloknak jó oktatásra és szakképzésre, átképzésre van szüksége. Az ETUC-nak szorgalmaznia kell a közkiadások növelését: az egészségügy, oktatás, kultúra és a szociális ellátórendszer fejlesztését. Meg kell erősíteni a társadalmi párbeszédet. Fontos a több EU tagországban működő cégek kihelyezett dolgozói helyzetének javítása, a velük kapcsolatos szabályozások munkavállaló-baráttá tétele. Mivel a kérdés nagyon komplex és sok területet érint, a bizottság tagjai sok észrevételt fűztek az anyaghoz. A közszférával kapcsolatban többen elmondtuk, hogy hiába nagy a munkaerőhiány, az egyes tagállamok költségvetési takarékoskodása miatt nem, vagy csak kis mértékben emelkednek a dolgozók bérei, a munkaterhek viszont növekednek. A dokumentum az ülésen elhangzott módosítási javaslatokkal várhatóan az ETUC márciusi Végrehajtó Bizottsága elé kerül.
Ezt követően Monika Chaba, az Európai Bizottság Foglalkoztatási Igazgatósága tanácsadója mutatta be a cseh soros elnökség által 2022-ben előkészített, a fogyatékkal élők képzési és munkaerőpiaci helyzetének javítását célzó kezdeményezéseket. Elmondta, hogy az átlagéletkor emelkedése, továbbá a stressz okozta egészségkárosodás miatt is, 2030-ra az európai munkavállalók akár 10-15 %-a is szenvedhet hátrányt valamilyen szerzett vagy veleszületett betegség miatt. Az Európai Bizottság olyan európai szabályozást készít elő, amely az eddigi – inkább formális – jogi védelmet megerősítené emellett támogatásokkal segítenék a valódi esélyegyenlőséget, ugyanis gyakran fordul elő, hogy sérülnek a fogyatékkal élők jogai, képzésekhez és megfelelő munkahelyekhez, és méltó munkakörülményekhez jussanak.
Az Európai Munkaügyi Hatósággal (ELA) kapcsolatos legújabb fejleményeket Joakim Smedmam, az ETUC szakértője foglalta össze. Nagy részben az ETUC kezdeményezésére jött létre az EU szintű hatóság 2020-ban. A Hatóság elsősorban olyan határokon átnyúlóan működő ágazatok ügyeivel foglakozik, mint a szállítmányozás, vagy a digitális platform munkavállalás. Az ELA szervezetének kialakítása, bővítése folyamatban van, a közeljövőben több más EU-s intézmény beolvad a hatóságba, amely különösen fontosnak tartja a társadalmi partnerek bevonását. Az ELA egyelőre nagyrészt angolnyelvű honlapja elérhető ITT.
Az ülés zárásakor Claes-Mikael Ståhl ETUC főtitkár-helyettes, a Bizottság elnöke megköszönte a résztvevők aktív közreműködését és a bizottság eddigi munkáját, elmondta, hogy az ETUC bizottságai a berlini tisztújító kongresszust követően megújulnak.
Készítette:
Véber János, a Bizottságban a SZEF delegáltja,
a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) alelnöke
