Keresés
Close this search box.

Mesterséges intelligencia a közszférában?

Szakszervezeti képzés a mesterséges intelligenciáról a munkahelyen, a trendek és kockázatok kutatásáról

 

Az ETUI szervezésében a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma részt vehetett, további 14 európai országból érkező szakszervezeti tisztségviselővel együtt január 23-a és 26-a között, Brüsszelben (Belgium), megtartott mesterséges intelligenciáról szóló képzésen.
A képzésnek az volt a specialitása, hogy egy viszonylag új és szakszervezeti szemszögből felfedezetlen témát jártunk körbe, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból: a mesterséges intelligenciát. Ez azért volt fontos, mert a munkahelyeken egyre nagyobb szerep jut az MI-nak (Mesterséges Intelligencia) és éppen ezért a szakszervezeteknek képesnek kell lenniük adekvát választ adni a kockázatokra, amelyek ebből fakadnak, valamint élni az előnyökkel, amelyeket az AI kínál.
Az alábbi fő célok/kérdések fogalmazódtak meg:
1. Megismerni, hogy a MI-nak milyen hatása lehet a szakszervezetekre, hogyan lehet azt használni a „szolgáltatások nyújtásában”?
2. Hogyan kezeljük azt a félelmet, amelyet az MI miatti munkahely elvesztés okoz?
3. Fogadjuk-e el vagy harcoljunk-e ellene?
4. Hogyan lehet megőrizni az állásokat azokban a szektorokban, amelyeket a MI használata leginkább érint?
5. Milyen hatással van ki-ki saját szektorára a MI?

A képzés két és fél napig tartott. Elméleti (bevezető) jellegű előadásokkal kezdődött az első nap, ezt követően pedig egyre jobban elmélyedtünk a témában. Meglátogattunk egy MI kutató- és fejlesztő labort, valamint az eddigi tudásunkat egyMI és szakszervezeti témájú társasjátékban is kipróbálhattuk.
Az előadók: James Steward, University of Edinburgh, Aida Ponce, ETU.
Az első napon az ismerkedő körök után James Steward, az edinburghi egyetem tanára tartott egy bevezető előadást a MI mibenlétéről, a korábbi értelmezéséről, a jelenlegi igencsak elterjedt használatáról a képgenerátorokban, ChatGPT-ben. Szó esett az MI használata által felmerülő kérdésekről, mint például a MI ellenőrzéséről (ki és hogyan teszi ezt?), hatásáról a globális felmelegedésre, valamint, hogy hogyan hat az erőviszonyokra az iparban. Kifejtette a képgenerátor oldalak történetét, működési alapelveit és a potenciális szerzői jogok védelmét a hús-vér képzőművészek által, valamint a szerzői jog gyakori megsértését. Beszélt a MI különféle tanulási módszereiről, létezik ugyanis az ellenőrzött tanulás, ahol mi adjuk meg az adathalmazt a gépnek, valamint az úgynevezett „mélytanulás”, ahol a gép keresi és megtalálja a mintákat/összefüggéseket az adathalmazban az interneten. Szó esett arról is, hogy a MI képgenerátorok legnagyobb fókusza az emberi arcon van. A cél, hogy azt minél jobban legenerálja. A tapasztalatok alapján részben előítélettel is rendelkezik a program, ami az adatbázisába felvitt adatokból származik: a fehér bőrű arcok vannak túlsúlyban. Három nagy cég forgalmazza a béta képgenerátorokat: Midjourney, Stable Diffusion, Dalle2.

Mire lesznek ezek használhatók a jövőben? Pl. prezentációkban használatos képek elkészítésére, Photoshop-ba beépített képkezelő modulként, képeslapok készítésére, az online hirdetések készítése során. Mi vagy ki fogja ellenőrizni/szabályozni ezt a piacot? Az EU törvényhozása létrehozta a MI direktívát. Az alkalmazásboltok is ellenőrzik a problémás appokat és blokkolják őket, ha kell.

Az első nap második részében meglátogattuk az AI Experience Center-t, ahol megmutatták nekünk a MI pár gyakorlati alkalmazását. Láthattunk egy robotkart, amelyet a sztrókos betegek fizioterápiáján lehet használni különféle mozdulatok végtelen számú ismétlésére a rehabilitáció során. A robotkarba programozzák a mozdulatsort (pl. a fogmosás során alkalmazott mozdulatokat) és megadják, hogy mennyire legyen „szigorú”, mennyire engedjen az ember mozgásának, milyen mértékben erőltesse a beprogramozott mozdulatsort. Nagyban segíthet ez a jövő fizioterapeutáinak, hogy még több beteggel tudjanak foglalkozni. A következő bemutatókban megfigyeltük a gépi tanulás különféle módjait és egy prezentációban bemutatták a laborban végzett MI kutatás elmúlt négy évtizedét.

A második nap első felében egy társasjáték keretében próbáltuk alkalmazni az előző napon megszerzett tudást. Különféle kalapokat vettünk fel egy kérdést megközelítve: Anyatermészet, Kormány, Munkáltató, Szakszervezet, Munkás. A szakszervezeti és dolgozói életben előforduló és a MI-hoz kapcsolódó különböző helyzetek voltak a kártyákon. Ezekről foglaltunk állást, figyelembe véve, hogy milyen szerepben voltunk éppen. A társasjáték a tervek szerint pár hónap múlva elérhetővé válik nálunk is.

A nap második felében ki kellett választanunk olyan MI jelentette kihívásokat és potenciális kockázatokat, amelyek már jelen vannak az életünkben, hamarosan jelen lesznek, vagy a jövőben lehet rájuk számítani. Ezen felül a szakszervezet, ezekkel kapcsolatos előnyeit és nehézségeit is meg kellett határoznunk.
A mi csoportunk a gyári összeszerelő robotokat, mint már jelenlévő dolgot, a MI általi munkaerőfelvételt, mint közeljövőben várhatót és a virtuális osztálytermet, mint jövőbeni jelenséget választotta ki.

A harmadik napon Aide Ponce Del Castillo tartott előadást, az ETU-ról.
Ő jogi szempontból közelítette meg a MI témakörét, beszélt az EU direktíváról, amely szabályozná ezt a területet.

A MI rendszereket a kockázatosságuk alapján az alábbiak szerint soroljuk be:


A másik EU direktíva, amivel foglalkozott, a platformmunkásokról szóló.
Célja, hogy az ételfutárok és az UBER-sofőrök megkapják a korrekt foglalkoztatási státuszt, hogy biztosítva legyen az őket foglalkoztató cég algoritmusának a transzparenciája,
elszámoltathatósága és tisztességes mivolta, ezzel jobbá téve a platform, munka fejlesztéseinek a transzparenciáját, nyomon követhetőségét és tudatosságát, valamint fejlesszék a szabályok betartását minden platform-munkás számára, beleértve azokat is, akiknek határokon átívelő munkái vannak.
Az előadást követően megkaptuk a feladatot, hogy egy ellenőrző listát készítsünk azokról az intézkedésekről, mellyeket mi szeretnénk megvalósítani az itt tanultak alapján.
Ezzel véget ért a 2023-as évi képzés. Tekintettel a résztvevők lelkesedésére és magas fokú aktivitására a szervezők folytatást ígértek a jövő évben, így akkor is remélhetőleg be tudok számolni majd nektek erről a képzésről. Tervben van – amennyiben ez lehetséges lesz – egy MI kérdéskörrel foglalkozó európai parlamenti képviselő meghívása is, valamint egy mélyebb belemerülés a témakörbe.

A beszámolót Szabó József a T-Net Szakszervezet tisztségviselője készítette.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Új vezetőséget választott a SZEF Ifjúsági Tagozata

2024. június 10-én SZEFIT küldött közgyűlésre került sor, ahol a megjelent delegáltak új elnököt, valamint négy fő alelnököt választottak. A hivatalos részt követően egy rövid ötletelést is tartottak a megjelentek.

EUROFEDOP Minisztériumok Szakmai Tanácsának ülése Budapesten

A Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (KSZSZ) szervezésében megrendezett kétnapos eseményre meghívást kapott a SZEF is. A szemináriumon különböző közszolgáltatási területeken szervezkedő szakszervezetek mutatták be sikereiket, nehézségeiket és hívták fel a figyelmet

1300-an csatlakoztak a munkaképesség-vizsgálatunkhoz!

A SZEF szakszervezeteinek aktivistái 4 héten keresztül papír alapú mérést folytattak a munkahelyeken, intézményekben. A kérdőívezés érintette a kulturális, művészeti, oktatási, szociális ágazatokat, illetve bekapcsolódtak kollégák a telekommunikáció, valamint a