Az EGSZB 2022. októberi Plenáris ülése által elfogadott érdekesebb vélemények
Egy egzisztenciális fenyegetés közös kezelése: a szociális partnerek és a civil társadalom az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedések végrehajtásáért
ÁLLÁSFOGLALÁS
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy éghajlati vészhelyzetben élünk, és mély meggyőződése, hogy a szakpolitikai döntéseknek a tudományra és a tudományos információkra reagálniuk kell, és sürgeti az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy vállaljanak vezető szerepet, és a glasgow-i éghajlati paktumot követően aktualizálják azt a hozzájárulást, amit nemzeti szinten meghatároztak.
Az EGSZB elismeri, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója drámai mértékben súlyosbította a már amúgy is nehéz helyzetet, de hangsúlyozza, hogy a háború miatt elfogadott céloktól való kivételes eltérések csak korlátozott időtartamra engedélyezhetők. Az EGSZB meggyőződése, hogy az európai zöld megállapodást meg kell erősíteni, és kéri, hogy fokozzák az annak ösztönzésére irányuló uniós diplomáciai erőfeszítéseket, hogy a nemzetközi közösség az európai zöld megállapodáshoz hasonló szakpolitikai kereteket fogadjon el, és kéri, hogy a fejlett országok növeljék a klímafinanszírozáshoz való teljes hozzájárulásukat, „egyenlő hangsúlyt” helyezve a mérséklés és az alkalmazkodás finanszírozására. Sürgeti az uniós tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy az éghajlatváltozás következményeinek orvoslása érdekében vállaljanak részt a „veszteségek és károk kezelését célzó eszközben”.
Az EGSZB úgy véli, hogy ezeket a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat nemzeti foglalkoztatási terveknek és az igazságos átmenetet szolgáló stratégiáknak kell kísérniük. Az EGSZB szorgalmazza a civil társadalom szerepvállalását az éghajlat-politikai fellépés felgyorsításában, és új irányítási keretet javasol ezeknek a változásoknak a kidolgozásához, valamint arra ösztönzi a kormányokat és a regionális hatóságokat, hogy a zöld átállás társadalmi kihívásainak kezelésére hozzanak létre olyan bizottságokat, melyek az igazságos átmenettel foglalkoznak.
A munkaerő mobilitásának fokozása a gazdasági fellendülés támogatása érdekében
Az EGSZB úgy véli, hogy a nagyfokú gazdasági bizonytalanság idején az EU-n belüli munkavállalói mobilitás kulcsszerepet játszhat az európai uniós gazdasági fellendülésben és a növekedési kilátások javításában és hangsúlyozza, hogy alaposabban meg kell vizsgálni, hogy – a világjárvány által okozott korlátozásoktól eltekintve – mi az oka annak, hogy a munkaképes korú uniós lakhelyváltoztatók száma kisebb százalékos arányban nő, mint a korábbi években.
Ezért tanulmány készítését kéri arról, hogy milyen gazdasági költséggel jár a munkaerőpiac jelenlegi állapotának fenntartása, és hatékonyabb nemzeti intézkedéseket javasol, különös tekintettel az aktív munkaerőpiaci politikákra.
Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket az agyelszívás megelőzésére és a felfelé irányuló társadalmi és gazdasági konvergencia elősegítésére, és kéri a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a fogyatékossággal élő személyek mobilitását.
Az EGSZB úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőség alapvető fontosságú a munkaerő Unión belüli mobilitásának növeléséhez, és arra buzdítja az Európai Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a szociális biztonsági rendszerek koordinálását, és gondoskodjon arról, hogy minden felmerülő új kérdést – például a külföldről végzett távmunkát – következetesen kezeljék. Sürgeti továbbá az európai társadalombiztosítási azonosító jel létrehozására irányuló erőfeszítések fokozását, amely a határokon átnyúló helyzetekben a szociális biztonsághoz való hozzáférés előtt álló akadályok felszámolásának egyik lehetséges eszköze lenne.
Az EGSZB megjegyzi, hogy ahhoz, hogy a vállalkozások megőrizhessék versenyelőnyüket és hogy ezek vonzóak legyenek a szakképzett munkavállalók számára, alapvető fontosságú a tisztességes munka- és foglalkoztatási feltételek biztosítása, valamint olyan életminőségi tényezők megléte, mint a színvonalas képzés és szabadidős létesítmények,
AZ EGSZB hangsúlyozza, hogy nagyon fontos a munkaerő-mobilitási áramlások folyamatos statisztikai elemzése, az uniós munkaerőpiacokon tapasztalható strukturális munkaerőhiány kezelése, valamint az olyan események hatásának értékelése, mint az ukrajnai háború vagy a munkaképes korúak uniós tagállamokon belüli és azok közötti migrációja.
Az egyenlőség javítása az EU-ban
Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája megerősíti minden személy törvény előtti egyenlőségét, és megállapítja, hogy az egyenlőség elvének alkalmazása nemcsak a megkülönböztetést tiltja, hanem elősegíti a jog következetes alkalmazását is, és véleménye szerint az alapvető jogok védelmét szolgáló eszközöket az egész Unióban egységesen kell fejleszteni. Az eltérő jogvédelem az egyes jogok között elfogadhatatlan hierarchiát állít fel, és egész csoportokat zár ki a védelemből,
Az EGSZB arra bátorítja az Európai Tanácsot, a Parlamentet és a Bizottságot, hogy az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés eléréséhez folytassa a megkülönböztetések elleni védelem kidolgozását, elfogadva többek között a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló irányelvre irányuló, 2008. július 2-i javaslatot, (COM (2008) 426).
Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi uniós védelmi rendszer lényegében az áldozatok jogorvoslat és jogérvényesítés iránti egyéni keresetén alapul, és hangsúlyozza, hogy a társadalmi struktúrákból fakadó összetett egyenlőtlenséget és megkülönböztetést csak következetes és összetett politikával, konkrét eszközökkel és hosszú távú mozgósítással lehet felszámolni. Szorgalmazza az egyenlőség előmozdítását célzó intézkedések következő generációjának kidolgozását Európában, az egyenlőség általános elvének és az ezen elv érvényesítésére vonatkozó tevőleges kötelezettségeknek az elismerése alapján,
Az EGSZB kiemeli, hogy a technológiai fejlődés új egyenlőtlenségeket hozhat létre, és ezért új cselekvési igényeket támaszt az egyenlő bánásmód elvének nyomon követése és érvényesítése érdekében.
Az EGSZB támogatja azokat az uniós normákat, amelyek megkönnyítik a tagállamokban a kollektív keresetek végrehajtását, amelyek javítják mind a bírósági jogorvoslathoz való hozzáférést, mind annak a megkülönböztetés elleni küzdelemre és az egyenlő bánásmód érvényesítésére gyakorolt hatását.
Az EGSZB sürgeti, hogy javítsák valamennyi civil szereplő kapacitását a meglévő jogi eszközökkel való munkavégzésre és a közintézményekkel való együttműködésre.
Fogyatékossággal élő személyeket és időseket gondozó családtagok
Az EGSZB úgy véli, hogy a Covid19 világjárvány elengedhetetlenné teszi a szociálpolitikákba és a szociális szolgáltatásokba történő strukturális beavatkozásokat a fogyatékossággal, krónikus vagy degeneratív betegségekkel élő hozzátartozók tartós ápolását-gondozását végző személyek életkörülményeinek javítása érdekében. Hangsúlyozza, hogy közös fogalommeghatározást kell kialakítani a hozzátartozók tartós ápolását biztosító családtagok szerepére és helyzetére vonatkozóan, valamint azt is, hogy további szociológiai tanulmányokra és statisztikákra is szükség van.
Úgy véli, hogy ezen a területen az egyes intézkedéseket a közpolitikáknak, a szociális párbeszéden keresztül a munkáltatóknak, valamint a gondozó családtagoknak és képviseleti szervezeteiknek közösen kell meghozniuk. Azt is alapvető fontosságúnak tartja, hogy a gondozó családtagok számára megfelelő egészségvédelmi szolgáltatásokat biztosítsanak, beleértve a megelőző egészségügyi ellátást, valamint a saját egészségük gondozásával kapcsolatos megfelelő képzést, a lakhatási támogatást és az otthoni szolgáltatásokat, különös tekintettel az egészségügyi és ápolási szükségletekre, valamint a gondozó családtag és a család pszichológiai támogatására.
Az EGSZB támogatja az alternatív javadalmazási formákhoz való jog kiterjesztését és kiigazítását azok számára, akik hozzátartozójuk tartós gondozása érdekében kénytelenek lemondani a munkavállalásról, és cselekvésre szólít fel a gondozó családtagok körében fennálló, nemek közötti szakadék csökkentése érdekében is.
Az EGSZB kéri a gondozó családtagok európai napjának bevezetését, amelynek célja az lenne, hogy felhívja a figyelmet erre a jelenségre, és ösztönözze a megfelelő szakpolitikákat és támogató intézkedéseket. Alapvető fontosságúnak tartja, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára nyújtsanak olyan szolgáltatásokat, amelyek lehetővé teszik számukra a családjukon kívüli, önálló életvitelt,
Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy fontolják meg olyan pénzügyi intézkedések elfogadását, amelyek ellensúlyozzák az elszegényedés kockázatát a gondozó családtagok körében, akik arra kényszerülnek, hogy részben vagy egészben lemondjanak a fizetett munkavállalásról annak érdekében, hogy tartós ápolást biztosítsanak hozzátartozóiknak.
Az EGSZB azt is kéri, hogy a tagállamok szakpolitikái segítsék elő a jó minőségű, tartós gondozási szolgáltatásokat, és kéri azon munkáltatók támogatását, amelyek támogatják a rugalmas munkavégzési formákat és a vállalati jólétet a családtagok folyamatos gondozását végző munkavállalók érdekében.
Kezdeményezés az újságírókat és jogvédőket célzó visszaélésszerű pereskedés ellen
Az EGSZB megállapítja, hogy a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek olyan bírósági eljárások, amelyek részben vagy egészben megalapozatlanok, és fő céljuk a közéleti részvétel megakadályozása, korlátozása vagy szankcionálása.
Az EGSZB úgy véli, hogy ezek a peres eljárások a joggal való visszaélésnek minősülnek, és a demokratikus jogállamokban nem fogadhatók el. Az újságírók, különösen a független újságírók a legkiszolgáltatottabbak az efféle fenyegetéssel szemben, de a probléma a nyilvános vita összes többi résztvevőjét is érintheti. Ezért üdvözli, hogy az Európai Bizottság kezdeményezést indít a közéleti részvételt akadályozó, az elmúlt években Európában egyre gyakoribb jelenségnek számító stratégiai perek ellen, és üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezésében javasolt mechanizmusokat.
Az EGSZB javasolja, hogy vezessenek be egy, a nem megfelelő eljárást megszüntető előzetes döntéshozatali eljárást, azt, hogy az alperes kérelmére vonják össze az eljárásokat a kijelölt joghatóságon belül, tűzzenek ki határidőt az eljárásra vonatkozóan vagy vezessenek be gyorsított eljárást, illetve zárják ki azt, hogy a felperesen kívül más személy is finanszírozza a keresetet.
Az EGSZB kéri, hogy tekintsék át a nemzeti jogszabályokat annak érdekében, hogy feltárják azokat a mechanizmusokat, amelyek jelenleg a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni védekezést szolgálhatják, és kövessék nyomon a közéleti részvételt akadályozó stratégiai peres eljárásokat és a megvalósított megoldások hatékonyságát. Azt javasolja, hogy a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekről szóló irányelvet a tervezett öt év helyett két év elteltével értékeljék, a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek tekintetében egységes megközelítést alakítsanak ki a határokon átnyúló és a belföldi ügyekben egyaránt.
Tanácsolja, hogy vizsgálják felül a nemzeti jogszabályokat a rágalmazás dekriminalizálása érdekében, és hajtsanak végre megfelelő oktatási és képzési intézkedéseket mind a jogi szakemberek (különösen a bírók és ügyvédek), mind a nyilvános vita résztvevői – újságírók, társadalmi aktivisták, emberijog-védők, visszaélést bejelentő személyek vagy egyszerű polgárok – esetében.
Összeállította:
Koller Erika
EGSZB tag, a SZEF nemzetközi tanácsadója
