Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós politikákban a szolidaritást és a társadalmi konvergenciát is irányadó elvnek kell tekinteni: az ukrajnai háborúra adott válaszlépéseknek mindenki megfizeti az árát, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy ezek a terhek igazságosan legyenek elosztva.

Az EGSZB 2022. júliusi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények

ÁLLÁSFOGLALÁS: AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 2023. ÉVI MUNKAPROGRAMJÁHOZ

Az EGSZB hozzájárulása az Európai Bizottság 2023. évi munkaprogramjához

Az EGSZB azt kéri, hogy a stratégiai előrejelzési tevékenységek során sokkal hangsúlyosabban vegyék figyelembe a geopolitikai fejleményeket. Az egymást követő sokkhatások rámutatnak arra, hogy mennyire fontos egy ellenállóbb európai gazdaság kiépítése és a különböző válságok másodlagos hatásainak, az infláció, energia- és nyersanyagár-emelkedés és ellátási hiányok, az ellátási lánc zavarainak tompítása. A válság utáni helyreállítás előmozdítása érdekében az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak olyan szakpolitikákat és kezdeményezéseket kell kijelölniük – illetve törekedniük kell ezek megvalósítására –, amelyek egyszerre teremtenek gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket, azaz erősítik az üzleti környezetet, javítják a munka- és életkörülményeket, és elősegítik a klímasemleges és körforgásos gazdaságra való átállást.
Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós politikákban a szolidaritást és a társadalmi konvergenciát is irányadó elvnek kell tekinteni: az ukrajnai háborúra adott válaszlépéseknek mindenki megfizeti az árát, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy ezek a terhek igazságosan legyenek elosztva.
Az Európai Bizottság további megbeszéléseket folytathatna a tagállamokkal a lehetséges hosszú távú eszközökről, pl. egy munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszerről, a rendszerszintű problémák kezelése érdekében, amelyeket a jelenlegi válság csak súlyosbított.
Az uniós energiapolitikának reálisnak kell lennie, úgy kell segítenie az energetikai unió felépülését és az éghajlat-politikai célok elérését, hogy az ne rójon többletterhet a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókra és munkavállalókra, és ne ássa alá az európai vállalkozások versenyképességét.
Nagyon fontos, hogy a polgárok sikeres jövőjének biztosítása érdekében ne tévesszük szem elől az EU olyan hosszú távú szükségleteit, mint a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség, illetve a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.
Emellett az EU-nak meg kell erősítenie egészségügyi ágazatának kapacitását, méghozzá abból a szempontból, hogy az ellátás iránti növekvő igények, valamint az esetleges jövőbeli világjárványok kezelése érdekében javuljon a kutatás és jobb módszerek álljanak rendelkezésre. Minden politika, program és intézkedés átfogó és szerves céljaként kell alkalmazni a fenntartható fejlődés megközelítését

A határon átnyúló tevékenységet végző távmunkások és munkáltatóik adóztatása

Az EGSZB elismeri azokat a sajátos kihívásokat, amelyeket a határokon átnyúló távmunka elterjedése jelent a mai nemzetközi adórendszerek számára. Ez különösen a bérek és a vállalati nyereség adóztatását érinti.
Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a határon átnyúló tevékenységet végző távmunkások jövedelmük kettős adóztatásával szembesülhetnek, ami hosszadalmas és költséges jogvitákhoz vezethet a munkavállaló és a tagállamok adóhatóságai között, és emlékeztet arra, hogy a vállalati nyereség adózása szempontjából a nemzetközi tevékenységet végző távmunkásoknál fennáll annak a veszélye, hogy az adott vállalat állandó telephelyet hoz létre a saját országától eltérő országban. Ha egy másik országban hoz létre állandó telephelyet, a vállalat kénytelen pontosan megosztani a társasági jövedelmét a két helyszín között, és így különböző bejelentési kötelezettségek és adókötelezettségek vonatkoznak rá.
Az EGSZB azt is kihangsúlyozza, mennyire fontos az adórendszerek további korszerűsítése, hogy megfeleljenek a mai munkakörnyezet igényeinek. A nemzetközi társaságiadó-keretet nemrégiben dolgozták át az OECD/G20 inkluzív adóügyi keretre vonatkozó intézkedéscsomagról szóló megállapodással, amely két pillérből áll, hangsúlyozza, hogy a szabályoknak mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára egyszerűnek kell lenniük. Az egyik lehetőség az lenne a tagállamok számára, ha megállapodnának abban, hogy a munkavállalót csak akkor adóztatják meg, ha az országban töltött munkanapok száma naptári évenként meghaladja a 96 napot.
Az EGSZB arra bátorítja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy lenne-e lehetőség egy egyablakos ügyintézés bevezetésére, mint amilyen az EU közös hozzáadott értékadó-rendszere
(héa) területén működik. Ez a rendszer a munkáltatót kötelezné arra, hogy a határon átnyúló tevékenységet végző távmunkások esetében jelentse a távmunkások által a lakóhelyük szerinti országban és a munkáltató székhelye szerinti országban ledolgozott napok számát.

Covid19 – Az uniós felkészültség és reagálás fenntartása: előretekintés
Főelőadó: Felszeghy Sára

Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak ki kell alakítania egy azonnali reagálási képességet, hogy gyors választ tudjon adni egészségügyi szükséghelyzetekre. Ez a stratégia magába foglalná a prevenció (oltás, járványügyi intézkedések a megelőzésre, oktatás, kommunikáció stb.), a gyógyítás (gyógyszerek, betegellátás, orvosi rehabilitáció, gondozás stb.), a rehabilitáció (munkahelyi, iskolai) és a tartós ápolás-gondozás (kiemelve a hosszú Covidban szenvedőket) minden elemét.
Az EGSZB úgy véli, hogy a védőoltás a prevenció egyik alappillére, és hogy az EU oltási stratégiáját naprakésszé kell tenni és hozzá kell igazítani az aktuális fejleményekhez, és alapvető fontosságúnak tartja annak biztosítását, hogy a Covid19-tesztek járványügyi szempontból megbízhatóak és reprezentatívak legyenek, és hasznos referenciapontokat biztosítsanak a gyors reagáláshoz. Az antigén gyorsteszteknek meg kell felelniük az e célra létrehozott uniós jegyzékben feltüntetett teljesítménykritériumoknak.
Az EGSZB kiemeli a szellőztetés, mint a megelőzés eszköze jelentőségét, és javasolja a maszkviselés folytatását a zsúfolt, rosszul szellőztethető helyiségekben és a tömegközlekedésben, valamint a közösségi kontaktusok korlátozását és a kézfertőtlenítőszerek használatát, és úgy véli, hogy a járványügyi felügyeletet a közösségen belüli fertőzések intenzitására, a súlyos betegségek hatására és az oltóanyagok hatékonyságára vonatkozó megbízható becslésekre kell összpontosítani. Véleménye szerint a tagállamoknak stratégiákat kell kidolgozniuk az akut légzőszervi fertőzésekre vonatkozó elsődleges és másodlagos ellátáson alapuló sentinel surveillance, azaz figyelőszolgálati rendszerek visszaállítására, kiegészítve más nyomonkövetési rendszerek, például szennyvízmegfigyelési rendszer megerősítésével. Az EU-nak és a tagállamoknak közösen kell kialakítaniuk egy egységes jelentéstételi rendszert.
Azt is javasolja, hogy szervezzenek figyelemfelkeltő tevékenységeket annak érdekében, hogy a polgárok jobban megértsék az elfogadott intézkedéseket és azok jelentőségét. Az EU és a WHO anyagokat biztosíthatna ezekhez a tevékenységekhez.
A Bizottság fontosnak tartaná, hogy a tagállamok hozzanak létre egy nyomonkövetési és értékelési rendszert az álhírek kiszűrése és a szakmailag minősített információk feltüntetése érdekében, amelynek a polgárok anyanyelvén kell rendelkezésre állnia és azt is javasolja, hogy készüljön egy olyan szakmai protokoll, mely magába foglalja a gyógyítás minden feladatát, és melynek állandóan frissített változata online formában is elérhető az EU valamennyi hivatalos nyelvén. A rehabilitációnak kiemelt szerepet kell kapnia a protokollban, és azt az illetékes egészségügyi szolgálatoknak kell kínálniuk, akár az iskolában, akár a munkahelyen.

Nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem

Az EGSZB üdvözli azt a jogalkotási innovációt, amely szerint a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről szóló irányelv egy interszekcionális megközelítés jegyében jön létre. A társadalom részéről széles körű igény mutatkozott egy ilyen irányelvre.
A szervezet úgy véli, hogy az ilyen erőszak elleni küzdelemre irányuló politikák nem lehetnek semleges politikák, hanem azokat világos és egyértelmű nemi szempontok alapján kell kidolgozni, és úgy kell kialakítani, hogy megkönnyítsék e politikák szükségességének megértését, és elősegítsék hatékonyságukat,
Az EGSZB úgy véli, hogy az irányelvnek ki kell terjednie a nők elleni erőszak minden formájára, így többek között az intézményi erőszakra, a szexuális és reproduktív kizsákmányolásra, a munkahelyi zaklatásra, a nemi alapú családi erőszakra, a pszichoaktív anyagokkal történő befolyásolásra, az utcai zaklatásra, a nem és/vagy társadalmi nem alapján történő szexuális zaklatásra, a fogyatékossággal élő nők kényszersterilizálására,
Hangsúlyozza, hogy a nők elleni erőszakot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (1) bekezdésében említett, uniós bűncselekmények közé kellene sorolni,
Véleménye szerint a szociális párbeszédnek és a kollektív tárgyalásoknak konkrét intézkedéseket kellene tartalmazniuk annak garantálására, hogy a nőkkel szembeni erőszak áldozatainak megmarad a munkája, illetve hogy biztosított legyen azoknak az áldozatoknak a munkaerőpiaci integrációja is, akiknek nincs munkájuk,
Azt is hangsúlyozza, hogy mindemellett különös figyelmet kell fordítani a fogyatékossággal élő nőkre, az etnikai és/vagy kulturális kisebbségekhez tartozó nőkre és lányokra, például a romákra és a migráns nőkre, különösen a rendezetlen jogállású nőkre, valamint a háború elől menekülő lányokra és nőkre,
Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat, köztük a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokat is vegye fel az áldozatoknak nyújtott alapvető segítő szakszolgálatok közé, és arra biztatja az összes uniós tagállamot, hogy sürgősen hárítsanak el minden akadályt a sürgősségi fogamzásgátláshoz és a nemi erőszak utáni önkéntes terhességmegszakítást nyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elől.

Nemek közötti egyenlőség

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség fenntartható javításának sikeressége a nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúrájának ápolásában áll, amely a teljes életciklust lefedi, és az egyes életszakaszok jellemzőihez és igényeihez igazított intézkedéseket biztosít. Arra kéri a tagállamokat, hogy oktatáspolitikájukon keresztül mozdítsák elő a nemi szempontból semleges oktatást, tekintettel mind az ismeretekre, mind a szociális készségekre, valamint a nemi sztereotípiáktól mentes tanulási környezetet,
Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok az Európai Bizottság támogatásával, valamint a szociális partnerekkel és a megfelelő civil társadalmi szervezetekkel együtt indítsanak széles körű figyelemfelhívó és tájékoztató kampányt a nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúrájának népszerűsítésére, továbbá úgy véli, hogy alapvető a nők általános munkaerőpiaci részvétele előtt álló akadályok felszámolása. A jogszabályi keretek mellett a gyakorlati szabályokat a szociális partnerek közötti kollektív tárgyalások kínálta lehetőségek felhasználásával kell meghatározni. Alapvetően fontosnak tartja annak előmozdítását, hogy a nők vezetői pozíciókat töltsenek be a vállalkozásokban és az állami szervezetekben, és arra kéri a tagállamokat, az üzleti szervezeteket és a szociális partnereket, hogy indítsanak nőknek szóló képzési és mentorprogramokat.
Az EGSZB szerint a nők vállalkozása előtt álló akadályokat is fel kell számolni. A forráshoz jutás a vállalkozás előfeltétele, ezért biztosítani kell a nők egyenlő hozzáférését mind a magánfinanszírozáshoz, mind az állami finanszírozáshoz.
Az EGSZB azt is kéri, hogy fordítsunk kellő figyelmet a nemek közötti egyenlőségre az ukrajnai menekültek helyzetének kezelésekor. Ez vonatkozik a gyermekek gondozáshoz való hozzáférésére és az oktatásban való részvételükre, a nők színvonalas foglalkoztatáson keresztül történő munkaerőpiaci integrációjára, valamint a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre.

Késztette, Koller Erika, a SZEF nemzetközi tanácsadója, az EGSZB tagja.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Külügyi hírek

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsága üléséről Brüsszel, 2022. december 6. Új ETUC főtitkár; felkészülés, jelölések a 2023. évi tisztújító ETUC kongresszusra; mesterséges intelligencia a munka világában; biztonságban

Meg kell tanulni közösségben gyakorolni demokratikus jogainkat

Karácsony Szilárd a SZEF oktatási programjának tananyag-fejlesztője, egyúttal talán legnépszerűbb előadónk. Hiteles Szakszervezeti aktivista, aki rengeteg tanáccsal igyekszik segíteni az őt megkereső tagokat. Nyilatkozatában a pedagógusok küzdelme kapcsán általában a

Aktuális EGSZB vélemények

Az EGSZB 2022. októberi Plenáris ülése által elfogadott érdekesebb vélemények Egy egzisztenciális fenyegetés közös kezelése: a szociális partnerek és a civil társadalom az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedések végrehajtásáért ÁLLÁSFOGLALÁS Az EGSZB

Csorbuló sztrájkjogok, folytatódó oktatási akciók

Az Európai Szakszervezeti Szövetséghez (ETUC) fordultunk a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel együtt, és közös levélben tájékoztattuk a szövetséget a pedagógusok helyzetéről és a tanárok rendkívüli elbocsátását célzó kormányrendeletről. Bővebben a  HírKlikk