Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami kormányoknak ebben nincs kötelező szerepe és erre három évük van.

A keretmegállapodás célja, hogy felhívja a munkáltatók, munkavállalók és azok képviselőinek figyelmét a munka világában történő digitális átalakulás lehetséges nehézségeire, előnyeire és segítse azok megismerését és megértését. A keretmegállapodás hatálya széleskörű, kiterjed a köz- és a magánszféra teljes területére.
A megállapodás a digitalizáció által érintett négy kulcsterületet emeli ki:

a) a digitális készségek és a foglalkoztatás biztosítása
b) a kapcsolódás és lekapcsolódás módozatai
c) a mesterséges intelligencia szerepe a munkavégzésben
d) az emberi méltóság tiszteletben tartása

A fenti célok teljesülése és a keretmegállapodás átvételi folyamatának felgyorsítása érdekében, a munkáltatói és munkavállalói oldal képviselői egy közös workshopon vettek részt 2022. június 13-án.
A workshop elsődleges célja az ötletelés és a téma integrálásának elindítása volt. Felmérésre kerültek a magyar munkaerő-piaci problémák, valamint meghatározásra kerültek a témákkal kapcsolatos ötletek, gondolatok, a nap végére meghatározásra kerültek a stratégiai irányok a digitalizáció hatásainak kezelésére. Megfogalmazásra kerültek azok a területek, amelyekkel a jövőben foglalkozni kell annak érdekében, hogy a digitalizáció ne hátrány, hanem előny legyen.

A workshop 4 témát érintően dolgozott a nap folyamán és ezeket a témákat vizsgálta meg részletesen, méghozzá a „Design Thinking” módszertan elemeivel:

1. Munkaszervezés
2. Munkatartalom és készségek
3. Munkafeltételek
4. Munkakapcsolatok

A négy témát négy csoportban dolgoztuk fel, ahol első körben átbeszéltük a feladatainkat, megpróbáltuk megfogalmazni és megépíteni az ideális munkahelyet, majd pedig szerepköröket választottunk a hatékonyság biztosítása érdekében.

1. A munkaszervezés és a digitalizáció kapcsolata

Az egyik csapat a fenti témát dolgozta ki a nap folyamán. Első lépésként megalkották a saját gondolattérképüket, melyek a legfontosabb témához kapcsolódó asszociációkat tartalmazták. Ezután megnézték, hogy kik lehetnek az érintettek és megállapították, hogy a munkaszervezés tekintetében a legfontosabb elemek a hatáskörmegosztás, az információmegosztás, a lekapcsolódás joga, megfelelő szociális párbeszéd, transzparencia és költségviselés. Következő lépésben a csoport megalkotta saját kutatási tervét, mely a legfontosabb kutatási kérdésekre próbált válaszokat keresni, valamint kezelte a témával kapcsolatos előzetes feltételezéseket. Megállapításra került, hogy nem megfelelően szabályozott a lekapcsolódás joga. Nincs törvényi szabályozás az otthoni munkavégzés feltételeiről, a felkészültség a digitalizáció integrálására mind munkáltatói, mind munkavállaló oldalon is gyenge. A szociális párbeszéd hiánya az egyik legfontosabb probléma-generátor.

Empátiatérkép megalkotásával értelmeztük az addigi eredményeket. Feltérképeztük, hogy a munkaszervezés digitalizációja tekintetében mit gondol a munkavállaló és mit gondol a munkáltató. Mit érez, mit mond és mit cselekszik. Fontos volt, hogy az empátiatérkép kialakításakor a jelenlévő képviselők a saját szerepkörüket felcserélték. A szakszervezeti képviselők a munkáltató, míg a vállalatok képviselői a munkavállalók szerepkörébe bújtak.
A gondolattérkép, a kutatási terv és az empátiatérkép egységesítése során létrejött egy problématérkép, mely megfogalmazza a munkavállalók és a munkáltatók igényeit és az igények megvalósulási útjában jelentkező problémákat, akadályokat. Konzekvenciaként megállapításra került, hogy a sikeres digitalizációhoz szükséges, hogy a munkavállaló azt érezze, hogy a munkáltató partnerként tekint rá a munkaszervezés során. Az ennek következtében kialakuló egyensúly hatékonyságnövekedéssel jár, ami a munkáltatónak eredményt (profitot) generál.

 

2. Munkatartalom és készségek

Hasonló módszertannal dolgozott a második csoport is, a gondolattérkép legfontosabb elemei a jó gyakorlatok alkalmazása, az átképzés, oktatás, a fejlődés, valamint a megfelelőség, mindezt megfelelő kontroll hatása alatt.
Kutatási tervük kidolgozásakor megállapításra került, hogy a munkavállalók nehezen fogadják a digitalizációs új munkafolyamatokat, alacsony a részvételi hajlandóságuk. Idővel azonban rájönnek, hogy a saját fejlődésük, valamint gyorsabb és hatékonyabb működés miatt, vagy akár a kevesebb hiba előfordulásának tekintetében is hasznos lehet számukra.
Ők is megalkották saját empátiatérképüket, amely a négy fontos elem a mit gondol, mit érez, mit mond és mit csinál köré épült. A problématérkép megállapításai munkavállalói oldalról azok lettek, hogy hiányzó képzettséggel rendelkeznek, nehezen fogadják el a változást, kevés információhoz jutnak, motiválatlanok és féltik az állásukat. Munkáltatói oldalról pedig elsősorban a forráshiány és a versenyképesség csökkenése jelent veszélyt. A digitalizáció megjelenése olyan hatással lesz a munka tartalmára és a készségek területén, amely a munkáltatóknak előírja, hogy fejlődési lehetőséget kell biztosítani a dolgozóknak, hogy a piaccal lépést tudjon tartani, valamint növelni tudja hatékonyságát.

3. Munkafeltételek

A módszertan lépéseit követve megfogalmazásra kerültek ebben a munkacsoportban is azok a problémák, melyek a digitalizáció hatásait vizsgálják a munkafeltételek tekintetében, mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló oldaláról. Munkavállaló oldalról a kapcsolódás – lekapcsolódás joghézaga az adatbiztonsági kérdések, az időmanagement és a kollégák közötti versenyhelyzetből adódó feszültség vár megoldásra. A vállalatok a munkafeltételek tekintetében problémának látják a kormányzati szintű szabályozások bürokratikus rendszerét, ugyanakkor bizonyos tekintetben jogszabályok hiányosságát. Probléma számukra a munkabiztonság és munkahelyi egészségvédelem biztosítása, valamint a fentiek tekintetében a finanszírozási kérdések. A digitalizáció egyik nagy lehetősége lehet a rugalmas munkaidő bevezetése, mivel lehetőséget ad a hatékonyabb munkavégzésre, pozitívan mozdítja előre a munka – magánélet viszonyát és összességében elégedetten, egészségesebb munkavállalókat eredményez, mellyel mindkét partner jól jár.

4. Munkakapcsolatok

A munkáltató és a munkavállaló között alaphelyzetben alá- és fölérendeltség van, hiszen a vállalatok rendelkeznek az utasítások jogosultságával. A munkakapcsolatok tekintetében az együttműködés és a transzparencia a két legfontosabb gondolat, melynek eredményeként a kollektív alku eszközét felhasználva elégedett munkavállalók és hatékonyabb működés jöhet létre. A dolgozók oldaláról a digitalizáció munkakapcsolatokra való hatása lehet a megfelelési kényszer, az elbocsátástól való félelem és akár az alacsony bérek. Munkaadó részéről pedig a szakemberhiány, a betanítás és az infrastruktúra magas költsége és időigénye jelent gondot. a munkacsoport a módszertan elemeit feldolgozva a következő megállapítása jutott: a digitalizáció sikeres és hatékony implementációjának kulcsa a sikeres együttműködés a munkáltató akkor lesz sikeres, a munkavállaló pedig akkor lesz lojális, ha a kapcsolatuk az együttműködésen alapul.
A workshop során kiderült, hogy mindkét fél részéről átértelmezésre van szükség a jövőben, különösen a rugalmasság, a szociális párbeszéd élénkítése, a szakszervezeti és munkaadói szervezettség, valamint a munkavédelmi kérdések rendezésében.

Szatmári Lajos
SZEF alelnök

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és