Előny is lehet a digitalizáció a munkaerőpiacon?

Az európai szociális partnerek 2020 júniusában kötötték meg a Digitalizációról szóló európai autonóm keretmegállapodást. Az európai szintű megállapodás tagállami szintű érvényesülését a nemzeti szintű szociális partnereknek kell biztosítaniuk, a tagállami kormányoknak ebben nincs kötelező szerepe és erre három évük van.

A keretmegállapodás célja, hogy felhívja a munkáltatók, munkavállalók és azok képviselőinek figyelmét a munka világában történő digitális átalakulás lehetséges nehézségeire, előnyeire és segítse azok megismerését és megértését. A keretmegállapodás hatálya széleskörű, kiterjed a köz- és a magánszféra teljes területére.
A megállapodás a digitalizáció által érintett négy kulcsterületet emeli ki:

a) a digitális készségek és a foglalkoztatás biztosítása
b) a kapcsolódás és lekapcsolódás módozatai
c) a mesterséges intelligencia szerepe a munkavégzésben
d) az emberi méltóság tiszteletben tartása

A fenti célok teljesülése és a keretmegállapodás átvételi folyamatának felgyorsítása érdekében, a munkáltatói és munkavállalói oldal képviselői egy közös workshopon vettek részt 2022. június 13-án.
A workshop elsődleges célja az ötletelés és a téma integrálásának elindítása volt. Felmérésre kerültek a magyar munkaerő-piaci problémák, valamint meghatározásra kerültek a témákkal kapcsolatos ötletek, gondolatok, a nap végére meghatározásra kerültek a stratégiai irányok a digitalizáció hatásainak kezelésére. Megfogalmazásra kerültek azok a területek, amelyekkel a jövőben foglalkozni kell annak érdekében, hogy a digitalizáció ne hátrány, hanem előny legyen.

A workshop 4 témát érintően dolgozott a nap folyamán és ezeket a témákat vizsgálta meg részletesen, méghozzá a „Design Thinking” módszertan elemeivel:

1. Munkaszervezés
2. Munkatartalom és készségek
3. Munkafeltételek
4. Munkakapcsolatok

A négy témát négy csoportban dolgoztuk fel, ahol első körben átbeszéltük a feladatainkat, megpróbáltuk megfogalmazni és megépíteni az ideális munkahelyet, majd pedig szerepköröket választottunk a hatékonyság biztosítása érdekében.

1. A munkaszervezés és a digitalizáció kapcsolata

Az egyik csapat a fenti témát dolgozta ki a nap folyamán. Első lépésként megalkották a saját gondolattérképüket, melyek a legfontosabb témához kapcsolódó asszociációkat tartalmazták. Ezután megnézték, hogy kik lehetnek az érintettek és megállapították, hogy a munkaszervezés tekintetében a legfontosabb elemek a hatáskörmegosztás, az információmegosztás, a lekapcsolódás joga, megfelelő szociális párbeszéd, transzparencia és költségviselés. Következő lépésben a csoport megalkotta saját kutatási tervét, mely a legfontosabb kutatási kérdésekre próbált válaszokat keresni, valamint kezelte a témával kapcsolatos előzetes feltételezéseket. Megállapításra került, hogy nem megfelelően szabályozott a lekapcsolódás joga. Nincs törvényi szabályozás az otthoni munkavégzés feltételeiről, a felkészültség a digitalizáció integrálására mind munkáltatói, mind munkavállaló oldalon is gyenge. A szociális párbeszéd hiánya az egyik legfontosabb probléma-generátor.

Empátiatérkép megalkotásával értelmeztük az addigi eredményeket. Feltérképeztük, hogy a munkaszervezés digitalizációja tekintetében mit gondol a munkavállaló és mit gondol a munkáltató. Mit érez, mit mond és mit cselekszik. Fontos volt, hogy az empátiatérkép kialakításakor a jelenlévő képviselők a saját szerepkörüket felcserélték. A szakszervezeti képviselők a munkáltató, míg a vállalatok képviselői a munkavállalók szerepkörébe bújtak.
A gondolattérkép, a kutatási terv és az empátiatérkép egységesítése során létrejött egy problématérkép, mely megfogalmazza a munkavállalók és a munkáltatók igényeit és az igények megvalósulási útjában jelentkező problémákat, akadályokat. Konzekvenciaként megállapításra került, hogy a sikeres digitalizációhoz szükséges, hogy a munkavállaló azt érezze, hogy a munkáltató partnerként tekint rá a munkaszervezés során. Az ennek következtében kialakuló egyensúly hatékonyságnövekedéssel jár, ami a munkáltatónak eredményt (profitot) generál.

 

2. Munkatartalom és készségek

Hasonló módszertannal dolgozott a második csoport is, a gondolattérkép legfontosabb elemei a jó gyakorlatok alkalmazása, az átképzés, oktatás, a fejlődés, valamint a megfelelőség, mindezt megfelelő kontroll hatása alatt.
Kutatási tervük kidolgozásakor megállapításra került, hogy a munkavállalók nehezen fogadják a digitalizációs új munkafolyamatokat, alacsony a részvételi hajlandóságuk. Idővel azonban rájönnek, hogy a saját fejlődésük, valamint gyorsabb és hatékonyabb működés miatt, vagy akár a kevesebb hiba előfordulásának tekintetében is hasznos lehet számukra.
Ők is megalkották saját empátiatérképüket, amely a négy fontos elem a mit gondol, mit érez, mit mond és mit csinál köré épült. A problématérkép megállapításai munkavállalói oldalról azok lettek, hogy hiányzó képzettséggel rendelkeznek, nehezen fogadják el a változást, kevés információhoz jutnak, motiválatlanok és féltik az állásukat. Munkáltatói oldalról pedig elsősorban a forráshiány és a versenyképesség csökkenése jelent veszélyt. A digitalizáció megjelenése olyan hatással lesz a munka tartalmára és a készségek területén, amely a munkáltatóknak előírja, hogy fejlődési lehetőséget kell biztosítani a dolgozóknak, hogy a piaccal lépést tudjon tartani, valamint növelni tudja hatékonyságát.

3. Munkafeltételek

A módszertan lépéseit követve megfogalmazásra kerültek ebben a munkacsoportban is azok a problémák, melyek a digitalizáció hatásait vizsgálják a munkafeltételek tekintetében, mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló oldaláról. Munkavállaló oldalról a kapcsolódás – lekapcsolódás joghézaga az adatbiztonsági kérdések, az időmanagement és a kollégák közötti versenyhelyzetből adódó feszültség vár megoldásra. A vállalatok a munkafeltételek tekintetében problémának látják a kormányzati szintű szabályozások bürokratikus rendszerét, ugyanakkor bizonyos tekintetben jogszabályok hiányosságát. Probléma számukra a munkabiztonság és munkahelyi egészségvédelem biztosítása, valamint a fentiek tekintetében a finanszírozási kérdések. A digitalizáció egyik nagy lehetősége lehet a rugalmas munkaidő bevezetése, mivel lehetőséget ad a hatékonyabb munkavégzésre, pozitívan mozdítja előre a munka – magánélet viszonyát és összességében elégedetten, egészségesebb munkavállalókat eredményez, mellyel mindkét partner jól jár.

4. Munkakapcsolatok

A munkáltató és a munkavállaló között alaphelyzetben alá- és fölérendeltség van, hiszen a vállalatok rendelkeznek az utasítások jogosultságával. A munkakapcsolatok tekintetében az együttműködés és a transzparencia a két legfontosabb gondolat, melynek eredményeként a kollektív alku eszközét felhasználva elégedett munkavállalók és hatékonyabb működés jöhet létre. A dolgozók oldaláról a digitalizáció munkakapcsolatokra való hatása lehet a megfelelési kényszer, az elbocsátástól való félelem és akár az alacsony bérek. Munkaadó részéről pedig a szakemberhiány, a betanítás és az infrastruktúra magas költsége és időigénye jelent gondot. a munkacsoport a módszertan elemeit feldolgozva a következő megállapítása jutott: a digitalizáció sikeres és hatékony implementációjának kulcsa a sikeres együttműködés a munkáltató akkor lesz sikeres, a munkavállaló pedig akkor lesz lojális, ha a kapcsolatuk az együttműködésen alapul.
A workshop során kiderült, hogy mindkét fél részéről átértelmezésre van szükség a jövőben, különösen a rugalmasság, a szociális párbeszéd élénkítése, a szakszervezeti és munkaadói szervezettség, valamint a munkavédelmi kérdések rendezésében.

Szatmári Lajos
SZEF alelnök

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

2022.06.28-ai Ügyvivő Testületi ülés határozatai

48/2022 (VI.28) SZEF ÜT HATÁROZAT A SZEF Ügyvivő Testülete határozatot hoz arról, hogy a jelen előterjesztéshez tartozó SZEF koordináció-szabályzati ajánlását, összhangban a SZEF Alapszabálya 62. j. pontjával, továbbá a SZEF