Beszámoló az ETUC Végrehajtó Bizottságának 2022. június 22-23-i üléséről
Hosszú idő után ismét személyes jelenlét mellett zajlott az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsági ülése Brüsszelben.
A Bizottság sok minden más mellett olyan témákat tárgyalt, mint a 2023 évi ETUC Kongresszus előkészítésének menetrendje, a platform munkavállalók helyzetének előmozdításáról szóló irányelv tervezete, beszámoló a megfelelő minimálbérekről szóló európai uniós irányelv elfogadásának folyamatáról, a távmunka és a lekapcsolódás joga kapcsán egy kötelező érvényű megállapodás reményében előkészítésre kerülő európai szociális partnerek között induló tárgyalássorozat megindítása és az Európa jövője konferencia eredményeinek utóélete.
A tanácskozást az ETUC elnöke Laurent Berger nyitotta meg. A 10. napirendként meghirdetett a pandémiás időszak utáni bérpolitikáról szóló napirendi pont lekerült a napirendről. Elsőként a korábbi tanácskozások jegyzőkönyveinek elfogadása, majd az új bizottsági tagok – többek között a spanyol Yolanda Gil Alonso újonnan megválasztott ETUC Ifjúsági Bizottsági elnök – bemutatására került sor. Külön köszöntötték az ukrán és moldovai szakszervezetek küldötteit, akik szintén képviseltették magukat a megbeszélésen.
Ezt követően Luca Visentini főtitkár is kiemelte szokásos beszámolójában, hogy Ukrajnával és Moldáviával kapcsolatban az Európai Bizottság támogatta az EU csatlakozási folyamat folytatását. Grúzia ezt a támogatást nem kapta meg. Ebben a folyamatban a szakszervezeteknek fontos feladata, hogy nyomon kövesse a munkavállalói jogok javításának alakulását. Az Ukrajnának küldött segélyekből az ukrán szakszervezetek nem részesültek, pedig sokat tesznek a menekülők megsegítéséért. Megköszönte azon ETUC tagszervezetek segítségét, akik saját országukban segítették a menekülőket, ill. segélyeket juttattak a háborús övezetben ragadtak részére.
Ugyancsak kiemelte, hogy a háború kapcsán elszabaduló infláció és a gazdasági következmények pl. az az energiaárak elszabadulása nagyban érintik a munkavállalókat, a béreket és a szociális védelmi rendszereket. Ugyanolyan helyzetben találjuk magunkat, mint a covid-válság kapcsán, ami mind az Európai Uniótól, mint a nemzeti kormányok részéről nagy mértékű befektetéseket igényel. Éppen ezért az ETUC továbbra is nyomást gyakorol az uniós intézményekre a megfelelő minimálbérek irányelv mihamarabbi bevezetése és a Szociális Pillér elveinek megvalósítása kapcsán, valamint annak érdekében, hogy az olyan helyreállítást segítő alapok, mint a SURE vagy a New Generation EU minél szélesebb körben továbbra is rendelkezésre álljanak a nemzetállamok megsegítésére. Ezenkívül a REPowerEU is lehetőséget nyújt az energiafüggőség csökkentésére irányuló intézkedések bevezetésére. Az ETUC támogatja a tagszervezetek erőfeszítéseit a nemzeti kormányokkal folytatott tárgyalások terén is.
Ismertetésre került a 2022-2024 év közötti Európai Szociális Párbeszéd Munkaprogram elfogadásáról szóló távszavazás eredménye is. A lehetséges 496 szavazatból 406-ot adtak le a tagszervezetek, amely 82%-os részvételt jelent. A leadott szavazatok 100%-a igen szavazat volt, tehát a munkaprogram egyhangúan elfogadásra került. A tárgyalócsoport tehát a következő 6 prioritás mentén fog tárgyalni a következő időszakban:
1. Távmunka és a lekapcsolódás joga
2. Zöld átmenet
3. Ifjúsági foglalkoztatás
4. Munkával kapcsolatos megfigyelés és magánélet tiszteletben tartása
5. A készségek európai összehangolásának javítása
6. Kapacitásbővítés
Az ukrán szakszervezet képviselője is szót kapott a megbeszélés elején. Hozzászólásában kiemelte, hogy rendkívüli helyzet sújtja a szakszervezeteket jelenleg, igyekeznek minél több intézkedés meghozatalában és végrehajtásában részt venni. Szeretnének Európához tartozni és átvenni az itteni szabályrendszert, ezért is kezdeményezték tagfelvételüket az ETUC-ba. Megköszönte az eddig kapott támogatásokat is a különböző szolidáris szakszervezektől és kérték a tagfelvételük támogatását.
Az ITUH ház eladása és az irodák költözése kapcsán jelenleg az várható, hogy 2023 tavaszán kellene elköltöznie az ETUC – ETUI irodáinak az új helyre a City2-ba, amit szeretnének elhalasztani 2023 júniusára a májusi Kongresszus előkészítési munkálatainak zavartalansága érdekében. Jelenleg is zajlanak az átépítési munkálatok a City2-ban, ahol az irodahelyiségek mellett egy minden igényt kielégítő modern konferenciaterem is rendelkezésre áll majd.
A 2023. évi ETUC Kongresszus előkészítése kapcsán előterjesztésre kerültek az eljárási szabályok, a kampányszabályokra vonatkozó elnöki javaslat, a felhívás az Alapszabály Bizottságba és a Pénzügyi Bizottságba történő jelölésre.
A félidős konferencián elfogadott Alapszabály módosítások automatikusan mennek tovább jóváhagyásra a Kongresszus elé. Ezen kívül a tagszervezetek további módosítási javaslatokat is tehetnek, amelyek megtárgyalásra kerülhetnek a felálló Alapszabály Bizottságban, majd visszakerülnek a Végrehajtó Bizottság elé.
A szükséges döntések további ütemezéséről ősszel kapnak tájékoztatást a tagszervezetek.
A platform munkavállalók munkakörülményeiről szóló irányelv tervezetről Ludovic Voet konföderációs titkár tartott tájékoztatást. A tárgyalások során az ETUC aktívan részt vett a szöveg kialakításában, de sajnos a jelenlegi tervezetben is akadnak még hiányosságok például a platformmunka fogalmára vonatkozó kritériumrendszer terén, és az Európai Parlament egyes frakciói is támadják, így az idei év végéig tervezett elfogadás meglehetősen optimistának tűnik.
Az Európai Unióban alkalmazandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelv tervezet elfogadásának folyamatáról Esther Lynch főtitkár-helyettes tartott beszámolót. Köszönetet mondott a tagszervezeteknek és egyéb partnerszervezeteknek az aktív fellépéséért, akik mind a létrejött megállapodás elérése érdekében dolgoztak. A kompromisszumos szövegben sok olyan dolog benne van, amit a szakszervezetek kértek:
– a megfelelőségi határ (medián bér 60%-a, átlagbér 50%-a), de nem kötelező ez alkalmazni,
– erősíti a szociális partnerekkel való együttműködési kötelezettséget a minimálbér megállapítása során,
– a levonások tiltását nem sikerült elérni, de limitálták az okokat,
– minden munkavállalóra vonatkozik az irányelv, nincsenek kizárt csoportok,
– a kollektív tárgyalások csak szakszervezetekkel történhetnek, törlésre kerültek az egyéb “munkavállalói szervezetek” -re utaló szövegrészek,
– ahol nincs 80%-os kollektív szerződés lefedettség, ott az államnak ezt külön támogatnia kell és cselekvési tervet kell kidolgozni ennek előmozdítására,
– tartalmaz a szakszervezetek akadályoztatási elleni intézkedéseket is,
– a közbeszerzéseknél kikötés kell legyen, hogy a nyertes cég tiszteletben tartsa a kollektív jogokat,
– ahol jól működő, csak kollektív szerződéskötésen alapuló rendszerek vannak (pl. Svédország és Dánia) ott nem kötelező bevezetni a minimálbért,
– az irányelv szövege elismeri a szociális partnerek autonómiáját a kollektív tárgyalások és megállapodások kötése tekintetében.
Az Európai Parlament 2022. szeptember 13-án hozhatja meg a végső jóváhagyásról szóló döntését.
Az ETUC a 2 éves átültetési idő alatt is segíteni fogja a tagszervezeteket mind jogilag, mind képzések és szakmai támogatás formájában. Kiemelten fogják segíteni azokat az országokat, akiknek a kollektív szerződéses lefedettség bővítése érdekében akcióterveket kell megfogalmazniuk.
A Nemzetközi Közszolgálati Nap alkalmából a Végrehajtó Bizottság tagjai egy fotóakcióban vehettek részt, hogy támogassák a közszférában dolgozók munkakörülményeinek és a közszolgáltatások minőségének javítását. A képek elsősorban a Twitteren és más szociális média felületeken kerültek terjesztésre #PublicServiceDay hashtaggel.
Papp-Nagy Viktória SZEF Irodavezető és Miroslav Hanjos KOZSR nemzetközi titkár (Fotó: ETUC)
Esther Lynch főtitkár-helyettes az európai munkáltatói szervezetekkel lefolytatásra kerülő, a távmunkáról és a lekapcsolódás jogáról szóló kötelező érvényű megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdéséhez kért mandátumot a Végrehajtó Bizottságtól. Ez része a korábban elfogadott Európai Szociális Párbeszéd Munkaprogram 2022-2024 csomagnak. Az ütemezés szerint ősszel indulhatnának meg a tárgyalások, amelyekre 9 hónap áll majd rendelkezésre, így körülbelül 2023 nyarára születhetne meg a megállapodás. Ha mindkét oldal beleegyezik a tárgyalások megkezdésébe hamarosan kiküldik majd a felhívást, hogy minden ország küldjön egy személyt a tárgyalódelegációba, aki angol nyelven tárgyalóképes és akinek a részvételi költségeit fedezik majd.
Ugyancsak a főtitkár-helyettes asszony ismertette a szélsőjobboldali pártok az Európai Parlamentben történő térnyerése elleni fellépésről szóló akciótervet. Jelenleg a szélsőjobboldali pártok frakcióinak térnyerése folyamatos, már több mint 100 európai parlamenti képviselhető sorolható ebbe a kategóriába az EP-ban. Az ETUC állásfoglalása arra tett javaslatot, hogy ez ebbe a kategóriába tartozó európai parlamenti pártokkal és képviselőkkel az ETUC ne tárgyaljon, illetve ne vegye fel velük a kapcsolatot a lobbytevékenysége folytatása közben. Emellett az ETUC monitorozni fogja ezen képviselők szavazatait a munkavállalókat érintő témakörökben és erről tájékozgatja a tagszervezeteket a közelgő európai parlamenti választásokra való felkészülésként. A javaslat elfogadásra került.
Az Európa Jövője Konferencia lezárását követően az ETUC úgy véli, hogy a konferencia eredménye ambiciózus és egyfajta útmutatás, amely meghatározza az utat Európa igazságosabb és szociálisabb jövőjének meghatározásához. Az ETUC-nak szinte minden ajánlása bekerült a végső eredmények közé. Ugyanakkor Luca Visentini főtitkár némileg csalódottságának adott hangot, mivel a Bizottság június 17-én megjelent kommunikációja kevés ambíciót és konkrét akciót tartalmaz a konferencia eredményeinek megfelelő átültetése érdekében. Szintén problémás, hogy kevés szerepet szánnak mindebben a szociális partnereknek.
A tanácskozáson a SZEF képviseletében részt vett és a beszámolót készítette: Papp-Nagy Viktória SZEF Irodavezető
