Keresés
Close this search box.

Magyarország 100 éve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben

Magyarország 100 éve csatlakozott az ENSZ Munkaügyi Szervezetéhez az ILO-hoz. Áttekintő írásunkat közöljük.

 

100 év az ilo-ban

Az ILO megalakulása

Az ILO (International Labour Organisation – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) az első világháború befejezése után (a szakszervezetek sürgetésére) a versailles-i békeszerződés XIII. fejezetében lefektetett elvek alapján 1919. június 28-án jött létre

A második világháborút követően, 1946-ban az ILO az ENSZ első, szakosított intézménye lett. Az ILO-t megalakulásának 50. évfordulója alkalmából 1969-ben Nemzetközi Nobel-Béke Díjjal tüntették ki.

Az ILO alapelve: egyetemes és tartós béke csak a társadalmi igazságosság talaján épülhet.

Az ILO legfontosabb célkitűzései:

  • dinamikus munkaerő-politika annak érdekében, hogy mindenkinek legyen munkahelye, termelékeny munkája és elfogadható jövedelme
  • munkahelyi biztonság és egészség elérése, jobb munkakörülmények megteremtése
  • a munkaórák csökkentése, ugyanakkor harc a tiltott munka ellen
  • a munkahelyi környezet fejlesztése, a fizikailag nehéz munka megszüntetése, könnyítése, a káros hatások (zaj, rezgés, por,…) csökkentése
  • a dolgozók alapvető jogainak tiszteletben tartása (például a szakszervezeti szabadság, a szövetkezés, a kollektív fellépés)

Fontos alapelv a „tripartizmus

Az ILO korszakalkotó találmánya a háromoldalú (tripartit) képviseleti rendszer, melyben a munkaadók, a munkavállalók és a kormányok az egyenlőség elve alapján képviseltetik magukat az ILO valamennyi testületében. Semmiféle döntés nem hozható azt megelőző vita, megbeszélés, vagy szükség esetén a hármas képviseletű gyűlés szavazata nélkül. Így biztosítható a munkahelyi béke.

Az ILO tevékenységének fókuszába került a foglalkoztatást elősegítő nemzetközi gazdaságpolitikák kialakítása, ennek érdekében szorosan együttműködik Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal.

Az ILO tevékenységének főbb területei

  • a munkaidő szabályozása
  • a munkaerő toborzása, munkanélküliség elleni harc
  • a megfelelő létfenntartást biztosító bérek megállapítása, az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének valóra váltása
  • a dolgozók védelme a foglalkoztatási betegségekkel és az üzemi balesetekkel szemben
  • a gyermekek, fiatalkorúak és nők védelme
  • a szakszervezeti szabadság elismerése.

1919-től kezdődően 189 ILO egyezményt, továbbá 202 egyezményt kiegészítő ajánlást fogadtak el, amelyek alapvető emberi jogokat, a munkaerő-gazdálkodást, a munkaügyi viszonyokat, foglalkoztatáspolitikát, szociális védelmet, munkavédelmet fognak át.

Az ILO a változó nemzetközi környezethez való alkalmazkodás elősegítése érdekében 14 szakmai tanácsadó irodát állított fel világszerte. A Közép- és Kelet-Európai térség tanácsadó irodája Budapesten van.

Magyarország belépése

Magyarország 1922. szeptember 18-án nyert felvételt a Népszövetségbe, melynek eredményeként a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállama lehetett. Az ILO jelentős szerepet töltött be az első világháború után hazánk gazdasági-társadalmi folyamatainak alakulásában. 1938-ig 19 ILO Egyezményt ratifikáltunk.

A második világháború utáni időszakot – egészen a hatvanas évek közepéig – a nyugati világ és a szocialista blokk szembenállása jellemezte. Magyarország 1949-ben – a tajvani rezsim elleni tiltakozásul – kivonult a konferenciáról és 1954-ig távol is maradt. A visszatérés után, az együttműködési törekvés demonstrálása érdekében 1956-57-ben összesen 14 egyezmény ratifikálására került sor. Az 1956-os forradalom után újra hideggé vált kapcsolatunk a szervezettel, majd a hatvanas évek közepétől lassú közeledés következett be.

A nyolcvanas évek végének reformfolyamatai, majd különösen a rendszerváltás után az új intézményrendszerek kiépítésében nyújtott ILO segítségnyújtás magasabb szintre emelte az együttműködést. A magyar kormányt az 1996-99-es évi időszakban az Igazgatótestület rendes tagjává választották.

Magyarország az ILO-ban

Az ILO alapelvének megfelelően a tagországokat három oldal képviseli: kormányzati, munkaadói és munkavállalói.

A Nemzeti ILO Tanács megalakulása és működése

A Nemzeti ILO Tanács (NILO Tanács) a nemzetközi munkaügyi normák alkalmazásának előmozdítása érdekében folytatott tripartit tanácskozásokról szóló 144. sz. ILO Egyezményben foglaltak megvalósítása céljából működő háromoldalú fórum. Az Egyezményt a 2000. évi LXXI. törvény iktatta be a magyar törvények sorába. Feladata az egyezményben meghatározott tripartit tanácskozások lebonyolítása, az ILO tevékenységéhez kapcsolódó nemzeti intézkedések elősegítése, a munka világát érintő nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás, a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a kormány és a szociális partnerek nemzetközi együttműködési törekvéseinek, eredményeinek ismertetése és elősegítése. A tanácsban helyet foglaló munkáltatói és munkavállalói tagokat véleményezési jog illeti meg.

A NILO Tanács működtetéséről 1999. május 26-án állapodtak meg a munkáltatói  érdekképviseleti szövetségek, a szakszervezeti szövetségek és a kormány, valamint elfogadták az Alapszabályt  a Tanács működéséről.

A NILO Tanács az OÉT (Országos Érdekegyeztető Tanács) keretében működött, a tripartizmus szellemében.

A 2011. évi fordulat

A Kormány javaslatára az OÉT 2011-ben megszűnt, ezért a NILO Tanács működését új alapra kellett helyezni. 2011-ben megszűnt Magyarországon a munka világa egészére kiterjedő hatáskörű érdekegyeztető fórum, amelynek egy alárendelt testülete volt a NILO Tanács. Annak érdekében, hogy a Tanács továbbra is működhessen, teljesítve az ILO-hoz történt csatlakozásban vállalt kötelezettséget, új megegyezésre volt szükség. Pótmegoldásként így biztosítható, hogy a NILO Tanács „ne lógjon a levegőben”. Az új háromoldalú megállapodást 2013. december 18-án írta alá a kormány, a munkaadói és a munkavállal szövetségek képviselője. Így biztosítható az ILO és Magyarország között az összekötő funkció működtetése.

Mi történt 2011. és 2022.  között?

A NILO Tanács az új megállapodás keretei között teljesítette azt a minimális funkciót, melyet az ILO 144. Egyezménye a tagállamokra előír. Az ILO életében is „íratlan szabály”, hogy a már elért eredményeket, szociális párbeszéd fórumokat nem csorbíthatja egyetlen ország sem. Hazánkban az országos szintű szociális párbeszéd fórumának felszámolása hatalmas visszalépést jelentett és jelent a mai napig is. Az ILO új főigazgatójának magyarországi látogatásakor tájékoztatta erről a munkavállalói oldal a főigazgatót. Az ILO eljárásrendjének megfelelő vizsgálati eljárás eddig nem indult a magyar kormány ellen.

Hiányzik a háromoldalú érdekegyeztetés Magyarországon

Az OÉT megszűnése óta a munkaerőpiac általános kérdéseinek megvitatására nincs megfelelő hazai fórum. A versenyszféra ügyeit a VKF (Versenyszféra Állandó Konzultációs Fóruma), a költségvetési szféra ügyeit pedig az OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum) vitatja meg. Továbbra is országos szintű, háromoldalú megvitatást igényelne számos kérdés, így a minimálbér, a garantált bérminimum, a bérfelzárkóztatás, a nyugdíjfelzárkóztatás, a munka törvénykönyve, a munkavédelmi törvény, a sztrájktörvény, a fejlesztési források elosztása, stb.

Klasszikus és új megvitatandó munkaügyi témák

A fentieken túlmenően az elmúlt években újabb témakörök is felbukkantak a munka világában, amelyeket alaposan, szakszerűen, háromoldalú megközelítések formájában, a konszenzus igényével kellene megvitatni és elfogadni. Az új beruházásokhoz nyújtandó magyar költségvetési támogatás mértéke és módja alapos megfontolást igényelne, mivel nagymértékben befolyásolja a hazai munkaerőpiacot. A beruházók részére nyújtott pénzügyi hozzájárulás, adókedvezmény és az európai piacokhoz való hozzáférés fejében tisztességes béreket, munkakörülményeket és a munkavállalók szervezkedési szabadságának garantálását is tartalmaznia kellene a kormány által elfogadott megállapodásoknak. A kormány és a cégek között létrejött stratégiai megállapodások is csak a háromoldalú érdekek megvalósulása mentén lennének értelmezhetőek. A magyar munkaerőpiacon is megjelent a munkaerőhiány, melynek kezelése szintén háromoldalú megközelítést igényelne.

Ha az elmúlt évtizedekben érdemi szociális párbeszéd valósult volna meg Magyarországon a munka világának szerteágazó kérdéseiről, akkor nem vándoroltak volna ki ilyen sokan külföldre munkát vállalni és nem jelentkezne ilyen mértékű munkaerőhiány sem.

Az állami költségvetés bevételeit a munkaadók és a munkavállalók biztosítják, így annak felhasználásába is be kell vonni a két szféra képviselőit. Minél fejlettebb egy demokrácia, annál több kérdést és annál szerteágazóbb formában kell megvitatni annak érdekében, hogy a döntések az ország hosszútávú érdekeit szolgálják.

Azok számára, akik országos, vagy ágazati szinten részt vesznek a munka világára vonatkozó érdekegyeztetésben, kötelezővé tenném, hogy előtte vegyenek részt legalább egy alkalommal egy nemzetközi, tripartit alapon működő fórumon, ahol elsajátíthatnák azt a minimális kultúrát, viselkedési módot, amely az ILO keretében természetes.

Hogyan ünnepelheti Magyarország a 100 éves ILO tagságot?

Az 1919-ben megalakult ILO-ban Magyarország 1922-től teljes jogú tag. Az elmúlt egy évszázad nagymértékben hozzájárult az ország fejlődéséhez, a világban elfogadott és bevált módszerek hazai meghonosításához. Visszatekintve tehát van mit ünnepelnie Magyarországnak is. Az ILO-ban bevált alapelveket, értékeket átvette az Európai Unió is. A szociális párbeszéd fontosságát alapvetőnek ismeri el mindkét szervezet. Az elmúlt száz évhez méltó megünneplésre van szükség Magyarországon is az ENSZ legrégebbi tagszervezetére emlékezve.

Újjá kellene éleszteni a nemzeti szintű, háromoldalú érdekegyeztetést!

Magyarország ILO tagságának 100. évfordulója alkalmából a legméltóbb megemlékezés az lehetne, ha a munka világában újjá alakulna a nemzeti szintű érdekegyeztető fórum, az OÉT. Létrehozása és hatékony működtetése újabb lökést adhatna a magyar gazdaság fejlődésének, a dolgozók életminősége javulásának. Ez a döntés nem igényelne nagy beruházást, a hozama viszont – a nemzetközi példák alapján is – óriási lenne.

Tisztelt Munkaadók, Tisztelt Kormány, Tisztelt Szakszervezetek!

Alakítsuk újjá a munka világában a tripartit típusú érdekegyeztető fórumot! Ha egyszer már sikerült, akkor – megfelelő szándék esetén – másodszorra is sikerülni fog.

 

Budapest, 2022. március 24.

Dr. Agg Géza, a Nemzeti ILO Tanács alapító tagja, SZEF

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF felsőszintű oktatás

A SZEF oktatási programjában másodszor került megszervezésre a felsőszintű szakszervezeti aktivista képzés. A 2025. április 29-30-án megtartott kétnapos eseményre a szakszervezeti mozgalom mellett elkötelezett szakértők, valamint SZEF tisztségviselők bevonásával került

Együtt ünnepeltük a munkásokat 2025-ben is

2025-ben ismét a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel közösen ünnepeltünk május 1-jén a Városligetben. Az ünnep délelőtt a városligeti emlékkőnél indult, ahol több tucat résztvevő szervezeti zászlók gyűrűjében hallgathatta meg Zlati Róbertnek

Csóti Csaba az ATV Start című műsorában

Az ATV Start vendége volt 2025. május elsején Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke. A felvetett témák között szerepelt szakszervezeti tagsággal kapcsolatos kérdés, a szakszervezetek fontossága és jelenlegi helyzete,