Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) iránymutatások kidolgozását is javasolja, különös tekintettel a pszichoszociális kockázatok és a váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésére.
Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság által a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó 2021–2027-es stratégiában kifejtett véleménnyel, és úgy véli, hogy a szociális párbeszéd megkerülhetetlen eszköze a három fő célkitűzés elérésének, amelyek a következők: a zöld, digitális és demográfiai átállásból eredő, a munka világában bekövetkező változások előrejelzése és kezelése; a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzésének javítása; valamint az esetleges jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészülés.
Az EGSZB azt ajánlja, hogy készüljön átfogó és integrált előretekintő elemzés a digitális átállás munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról azért, hogy előre lehessen jelezni az átállással járó zavarokat, és hosszú távú munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiát lehessen kidolgozni.
AZ EGSZB új iránymutatások kidolgozását is javasolja, különös tekintettel a pszichoszociális kockázatok és a váz- és izomrendszeri megbetegedések megelőzésére.
Az EGSZB úgy véli, hogy a 2002. évi európai keretmegállapodás nem alkalmas a távmunka jelentette új kihívások kezelésére, ezért arra kéri a munkaügyi felügyelőségeket, hogy a távmunka feltételeinek ellenőrzését a munkavállaló kérésére és magánéletének kellő tiszteletben tartásával, a nemzeti szabályoknak megfelelően végezzék el.
Az EGSZB azt ajánlja, hogy alaposan kövessék nyomon a foglalkozási megbetegedések, például a szívbetegségek és a kiégés költségeit annak érdekében, hogy azonosítsák a „Vision Zero” eléréséhez szükséges megfelelő intézkedéseket a megfelelő szinten, és a megelőzés kultúrájának kialakítását szorgalmazza a szociális párbeszéd szereplőinek képzése, a felmerülő kockázatok tudatosítása, valamint a rendelkezésre álló források megerősítése és terjesztése révén.
Az EGSZB úgy véli, hogy az EUMSZ 155. cikkének (2) bekezdése értelmében a szociális partnerek között létrejött megállapodásokat a tagállamokban végre kell hajtani, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vitassa meg a szociális partnerekkel az autonóm megállapodások végrehajtását és a tanácsi határozatra irányuló közös kérelem folyamatát, tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 155. cikke szerinti eljárást. Ösztönzi továbbá a használatra kész referenciaszabványok és kockázatértékelési eszközök kidolgozását, amelyek különösen hasznosak a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A KKV-knak megfelelő iránymutatásra, képzésre és pénzügyi támogatásra van szükségük ahhoz, hogy megfeleljenek a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kötelezettségeknek, és javasolja, hogy alakítsanak ki egy rendszert a jogalkotási kezdeményezések, a kollektív megállapodások és az európai cselekvési tervek hatásának értékelésére, és megismétli arra vonatkozó ajánlását, minden 10 000 munkavállalóra kell jutnia egy munkaügyi felügyelőnek.
A munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések elleni küzdelemmel kapcsolatban az EGSZB ambiciózusabb álláspontot szorgalmaz, amely kiterjed az 50 kiemelt rákkeltő anyagra, a reprodukciót károsító anyagokra, a veszélyes gyógyszerekre, és magában foglalja a stresszt és a műszakban végzett munkát is, és európai jogszabályokat szorgalmaz a pszichoszociális kockázatokkal kapcsolatban. A hatékony fellépéshez nemcsak az egyén mentális egészségével, hanem a munkakörnyezettel is foglalkozni kell.
Az EGSZB úgy véli, hogy egy átfogó, fenntartható és integrált megelőzési politika kidolgozásához újra kell éleszteni a váz- és izomrendszeri megbetegedésekről szóló irányelv tervét és kéri a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályok módosítását.
Összeállította Koller Erika, a SZEF nemzetközi tanácsadója, az EGSZB tagja
