Összefoglaló az Európai Unió ÚJ NEMZEDÉK TERVÉRŐL

Az Európai Unió 2021-ben indítja a mintegy 800 milliárd Euro értékű Új Nemzedék EU (New Generation EU) tervét. E program túlnyomó többsége a COVID-járványból való kilábalást és a járványokkal szembeni ellenállás fejlesztését célzó Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközre (RRF) esik.

Az Európai Szemeszter tíz éve az Európai Unió és a tagországok összehangolt gazdaságfejlesztési tervezésének a bevált kormányzati eszköze.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) képviseli az európai szervezett civil társadalmat (munkáltatói, munkavállalói és különböző civil szervezetek) valamint segíti az ismeretek átadását, jelen esetben az érdemi bekapcsolódást a Szemeszter munkájába. A hazai koordinációt a Európai Szemeszter Csoport Magyar Tagozata végzi.

 Elöljáróban Paolo Gentiloni, a gazdaságpolitikáért felelős EU biztos véleményét idézzük, mely szerint:

„A szakszervezetek érdemi bevonása az európai helyreállítási terv nemzeti kidolgozásában és megvalósításában abszolút elengedhetetlen.”

 Az Európai Szemeszter célja Európa zöld és digitális átállásának előmozdítása az alábbi négy pillérrre építve: környezeti fenntarthatóság, termelékenység, méltányosság, makrogazdasági stabilitás. Ezek megvalósításához szükség van: rendezett államháztartásra, a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány megakadályozására, a foglalkoztatást és növekedést ösztönző strukturális reformokra és a beruházások élénkítésére.

 Az Európai Szemeszter végrehajtásában az egyes testületek szerepe:

Európai Bizottság: minden évben részletes elemzést készít az egyes tagországok költségvetési terveiről, az előttük álló makrogazdsági kihívásokról és a szükséges reformokról. Az elemzések alapján országspecifikus ajánlásokat dolgoz ki a következő 12-18 hónapra és javaslat formájában benyújtja azokat a tagállamoknak.

Európai Tanács: megvitatja és elfogadja a Bizottság javaslatait.

Tagállami kormányok: az ajánlások alapján meghozzák az általuk szükségesnek ítélt szakpolitikai intézkedéseket.

Magyarország kormánya 2020. áprilisában nyújtotta be a 2020. évi Nemzeti Reform Programját. A 40 oldalas dokumentum az alább fejezeteket tartalmazza: makrogazdasági kitekintés, középtávú költségvetési cél, a COVID-19 járványügyi helyzetre adott válaszok, ezen belül – növekedésösztönző politikák, üzleti környezet, szabályozás, foglalkoztatás, családpolitikai intézkedések, szegénység, oktatás, egészségügy, fenntarthatóság, klíma- és energiapoltitika, közlekedés.

 Az Európai Bizottság javaslatát elfogadva a Európai Tanács 2020. május 20-án küldte meg a magyar kormánynak az országjelentéshez fűzött véleményét. A 18 oldalas dokumentum tartalmazza az EU egészére vonatkozó megállapításokat: világgazgasági környezet, COVID-19 járvány. Tárgyilagosan elemzi a magyar kormány megtett és tervezett intézkedéseit. A fejlesztendő területek közül néhányat kiemelünk:

– Magyarországon az egészségügyi kiadások állami részaránya jelentősen alacsonyabb az uniós átlagnál; további beruházásokra és átfogó reformokra van szükség az egészségügyi rendszer erőforrás-felhasználásának racionalizálása, a hozzáférési egyenlőtlenségek csökentése és az ellátás színvonalának emelése érdekében; a megelőző és alapellátás alulfinanszírozott;

– a magyar gazdaságban túlsúlyt képviselnek az alacsony vagy közepes képzettségű munkavállalók; a foglalkoztatási ráta tovább javult, de a javulás nem egyenlő mértékben érintette az egyes társadalmi csoportokat;

– szűkös a gyermekgondozási ellátások kínálata; alacsony a munkanélküliek és az inaktívak álláskeresésének és a képzéshez való hozzáférésének támogatása; rövid a munkakereséshez szükséges támogatott időtartam; alacsony a munka világában a szociális védelmi rendszer színvonala; a jövedelni egyenlőtlenségek az elmúlt évtizedben növekedtek; a súlyos anyagi nélkülözésben aránya és az anyagi és szociális nélkülözés aránya már a COVID 19 járvány kitörése előtt is magas volt, különösen a több gyermeket nevelő háztartások és a roma népesség körében; a foglalkoztatást helyettesítő támogatás 2012 óta nominálisan változatlan és az egyik legalacsonyabb az EU-ban;

– az oktatási eredmények elmaradnak az uniós átlagtól és azokat erősen befolyásolja a tanulók társadalmi-gazdasági háttere; a tanárok fizetése az egyik lagalacsonyabb az EU-ban; alacsony a felsőoktatásban tanulók aránya és nincs összhangban a magasan képzett munkavállalók iránti erős kereslettel; a digitális eszközökkel való ellátottság alacsony; a hátrányos helyzetű tanulók szembesülnek a távoktatás negatív hatásaival;

– Magyarország mérsékelt innovátor; a lakóingatlanok energiahatékonyága alacsony, ami hozzájárul a légszennyezéshez; a települési hulladékok újrahasznosítása fejletlen; a vízminőség és a vízellátás továbbra is aggodalomra ad okot;

– a magyarok digitális készségei elmaradnak az uniós átlagtól;

– járványhelyzet alatt meghozott kormányzati intézkedések kiterjedtebbnek tűntek az uniós átlagnál;

– az elmúlt években nem vonták be megfeleő mértékben a szociális partnereket a szakpolitikai kezdeményezésekbe és a végrehajtásba; a jogalkotásban megkerülték a hatályos jogalkotási eljárásokat egyéni képviselői indítványokkal és sürgősségi eljárásokkal; a közbeszerzés terén a verseny és az ellenőrzések rendszerszerű hiánya figyelhető meg; a korrupció, a nyilvános információkhoz való hozzáférés és a média szabadsága már a válság előtt aggodalomra adott okot; az ügyészség határozatai ellen nincs hatékony jogorvoslat.

A Bizottság ajánlásai között szerepel, hogy a kormány „biztosítsa a szociális partnerek és az érdekelt felek hatékony bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba.” A fenti kiemelések is egyértelműen bizonyítják, hogy bőven van helye Magyarországon az uniós támogatásoknak.

A magyar kormány a 240/2014/EU bizottsági rendeletnek megfeleően széleskörű társadalmi párbeszédet folytat Magyarország 2021-2027 közötti uniós fejlesztési tervéről. Jelenleg az alábbi Operatív programok érhetők el a https://www.palyazat.hu oldalon.

  • Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP)
  • Humánfejlesztési Operatív Program (HOP)
  • Magyar Akvakultúra-fejlesztési Operatív Program (MAKOP).
  • Mobilitás Operatív Program (MIOP)
  • Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP)
  • Verenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP)
  • Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP).

 A EGSZB Európai Szemeszter Csoport Magyar Tagozata kérdőíven mérte fel a szociális partnerek (köztük a SZEF) tájékozottságát az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz alapról. 2021. január 26-án online konzultációt szervezett e témakörben. Azt ígérték, hogy a konzultációk folyamatosan követik egymást. Azt javasolták, hogy minden érintett szervezet jelöljön ki felelőst, aki a pályázati lehetőségeket koordinálja a szervezeten belül.

 A témához kapcsolódó ajánlott elérhetőségek:

https://ec.europa.eu/info

https://www.consilium.europa/eu/hu

https://eur-lex.europa.eu

info@egszb.hu

 

A beszámolót Dr. Agg Géza a SZEF alelnöke készítette.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Svéd delegáció fogadása

Budapestre látogatott a Saco-S, azaz a svéd központi közigazgatásban dolgozók szakszervezete. Kollégáink közel 3000 taggal, 60%-os szervezettséggel bírnak az államigazgatásban. A SZEF elnöke és irodavezetője mellett a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége

SZEF workshop vezetőknek

A legkitartóbb kollégák már az 5. ciklusban járnak a SZEF oktatási programjában. Most 2 napos workshop keretében szakszervezet történelemmel, társadalomismerettel, a szociális Európa intézményvével ismerkedtek és a klíma/válságon gondolkodtak közösen.

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és