Megjelent az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) Uniós gazdasági, foglalkoztatási folyamatokat elemző éves jelentése, a Benchmarking 2020.
A december 10-ei online tanulmánybemutatón több mint 300-an követtük élőben a több mint egy tucat előadót és felszólalót magába foglaló 2 órás eseményt. A SZEF részéről Dvorácskó Balázs, szervezési titkár vett részt és készítette az összefoglalót az ott elhangzottakról.
Ahogy azt 2020-ban megszoktuk, a Covid-19 hatásai voltak a középpontban. A várakozásnak megfelelően rengeteg mutató negatív irányba mozdult el vagy éppen beszakadt, viszont az utolsó 2008-as válsághoz képest most teljesen szimmetrikus változásokat látunk, amelyek nagyon gyors ütemben alakítják az Unió tagországainak gazdaságát.
A tanulmány bemutatása kapcsán mind az európai szakszervezeti, mind az uniós képviselők megjelenítették félelmeiket az újabb szigorítások árnyékában. A munkavállalói oldal a progresszív adóztatás, a munkahelyek támogatását sürgette, a szociális Európa megerősödését, a szociális juttatások kiszélesítését. Komoly aggodalomra adnak okot a felfelé kúszó munkanélküli adatok, amelyek elsősorban a fiatal és női munkavállalókat érintik a legélesebben. A 2008-as válság idején drasztikus méreteket öltött a fiatalok kisesése a munkaerőpiacról, amit most nagyon szeretnének elkerülni a szervezetek.
A szakszervezeti oldal sürgeti a minimum jövedelmek, a szociális rendszer megerősítését és a tagországokban a minimum követelmények rögzítését, mert több tagország nagyobb összegeket vont ki az ellátórendszerekből. A válságból csak a dolgozók bevonásával, partnerségével fognak tudni kilábalni a cégek és az államok, így kiemelték a munkahelyi demokrácia, a dolgozói részvétel és az információáramlás átláthatóságát a foglalkoztatásban. Ettől nagyban függ a helyreállítás mértéke és hogy sikerül-e új útra állítani az Európai Unió gazdaságpolitikáját és megvalósítani a Green Deal-t. Ezenkívül az EP képviselők az átállás és a helyreállítás mellett fontosnak tartották az EU megvédésének kérdését, tehát mennyire tud erős maradni a szövetség.
A kötet szerzői felhívták a figyelmet, hogy már megvannak az első vesztesei a válságnak: a fiatalok és a nők. Tovább nőttek a nemi különbségek és a periféria országait már most jobban megviselte az idei helyzet. Kiemelték, hogy nem sikerült a nők helyzetén változtatni; a jelenlétük a vezető testületekben elhanyagoltható, és sokkal valószínűbb, hogy mind fizikai, mind mentális téren több negatív hatás éri őket, így ideiglenesen vagy végleg nem jutnak munkalehetőséghez. Többször hangsúlyozták, hogy az otthoni munkavégzés csak egy kisebb munkavállalói csoport számára engedhető meg, amely további társadalmi egyenlőtlenségeket gerjeszthet.
Tovább csökkent a dolgozók bevonása a munkahelyi problémák megoldásába, miközben a munkavédelmi kérdések felértékelődtek és ebben a kérdésben pozitív változások indultak meg. A kutatók hangsúlyozták, hogy a Covid-19 nem jelentheti a dolgozói jogok karanténba zárását, valamint a munkások részvételét az őket érintő kérdésekben hasznos forrásnak és nem akadálynak kellene tekinteni.
A munkaügyi adatok előrejelzései nagyobb munkanélküliséget prognosztizálnak és sokkal hosszabb talpra állást jeleznek elő, valamint ebben is nagyobb különbségek várhatóak a tagországok között. Az előző válsághoz képest most a művészeti, kulturális területen, a nagy- és kiskereskedelemben és az idegenforgalomban mérték a legnagyobb visszaesést, tehát a szolgáltatási szektor kapta a legnagyobb pofont az idei évben szemben a 2008-as építőipari bedőléssel.
A közel 200 oldalas, nagyon sokrétű elemzés csak egy-egy részletét és fontos meglátását tudták felvillantani a kötet szerzői. Nagyon érdemes elmélyedni a szokásosan magas színvonalú kiadvány adataiban, amely már elérhető ETUI oldalán:
https://www.etui.org/sites/default/files/2020-12/09%20ETU%20BM2020%20FULL.pdf
