A SZEF tagszervezetei közül az ATESZ-t 4 fő képviselte (Kiss Krisztina, Dr. Zöldi Katalin, Dr. Kónya Zsuzsanna és Csongrádi Sándorné.) az online konferencián, amely 2020. november 24-én került megrendezésre.
A regionális megbeszélést, immáron hatodik éve rendezik meg, amin hat ország a Baltikumból és a Közép-Európai térségből vett részt. Természetesen ezen a találkozón is a Covid19 állt a középpontban.
Kris de Meester jó gyakorlatokat mutatott be szociális partnereknek szóló általános iránymutatásból, amely a cégek újraindítására koncentrál. A dokumentum a munkahelyi egészségvédelem kifejezést használja. Irányelvként fogalmazták meg, hogy az a dolgozó, aki tüneteket mutat, annak lehetővé kell tenni az otthoni munkavégzés lehetőségét. Kiemelték, hogy a munkavállalóknak nyújtandó információs és képzési lehetőségek fontosságát. A járvány a munkavállalókra súlyos mentális terhet ró! Ezért a nagyon fontos a tájékoztatás arról, hogy hol érhetik el a legfontosabb információkat a járvánnyal kapcsolatosan és ki kell jelölni egy olyan személyt, aki a dolgozók rendelkezésére áll bármilyen kérdésben. Igyekeznek gyakorlati információkhoz juttatni a dolgozókat, hiszen ez segít a legjobban egy elakadás esetén.
Az előadás során összeszedték azokat a legfontosabb elemeket, amelyek a munkahelyi védekezésben fontosak lehetnek:
- a távolságtartás az egyik leghasznosabb védekezésnek bizonyult;
- takarítás -fertőtlenítés az egészségre káros anyagok óvatos kezelése;
- távmunka lehetőségét meg kell vizsgálni;
- lehetőleg ne a tömegközlekedést használja;
- beléptetés a munkahelyre egymáshoz képest csúsztatott. Érintésmentes regisztráció, munkaállomások elválasztása preventív jelleggel;
- munkavégzés közben meghatározott összetételű munkacsoportok ne keveredjenek, feladatok felosztása, közlekedési irányok kialakítása a minél kevesebb érintkezés jegyében;
- látogatók kockázatfelmérése;
- munkahelyi környezet átalakítása;
- nagyon fontos, hogy nem csak meghozzuk, hanem ellenőrizzük is az intézkedések betartását;
- dolgozók mentális egészségének jóllétének figyelemmel kísérése (védőháló, személyes kontakt, bizalom, személyesség, őszinteség);
- kiemelten kezelik a mentális egészség védelmét a védekezésben.
A gyakorlatban náluk a munkáltató teszteli a dolgozókat, a munkahelyi orvos feladata, hogy kockázati felmérést végezzen. Az előadás végén kiemelte, a teszt önmagában nem véd a védekezés komplex feladat melyben minden fent említett elem fontos szerepet játszik!
Ezt követően proaktív tapasztalatokat osztottak meg foglalkozásegészségügyi orvosok.
Milan Tucek a prágai Károly Egyetem professzora csak megerősíteni tudta a korábban elhangzottakat, és abszolút munkahelyi ártalomként értelmezendőnek tartja a Covid19-et! Így a munkáltatóknak tagadhatatlan a felelőssége az ártalomcsökkentésben.
Vladimira Lipsova cseh doktornő a pszichoszociális kockázatok kapcsán megjegyezte, hogy az általános munkahelyi kockázatok mellett a növekvő fluktuáció, az általános elégedetlenségből adódó feszültségek, szorongás, kiégés és depresszió fog kihívásokat okozni. Ebben nagy szerepet játszik a-saját egészség elvesztésétől való félelem.
Eddigi tapasztalatai szerint az otthon munkához sokszor nem megfelelő környezet. A munkáltatónak fontos lenne előszőr felmérni alkalmas-e a munkavállaó környezete az otthoni munkavégzésre, hiszen ennek nem csak technikai feltételei vannak. Az eredményes otthoni munka függ a családi háttértől, a gyermekek létszámától és korától, valamint a lakóterület nagyságától és tagoltságától is. Sajnos elmondható, hogy ezen feltételek meglétére a munkáltatók nem figyelnek eléggé.
Magyarországon ritka még most is az otthoni munkavégzésben foglalkoztatottak száma. Jellemzően az idősebbek és a magasabb végzettségűek végeznek otthoni munkát. Az otthoni munkavégzők 52% a nem elégedett a megbecsülésével. Ennek oka a munkaadó felöli elégtelen visszajelzés lehet. A munkavállaló nem érzi a megbecsülést, a munkaadó nem tesz pozitív visszajelzést.
A munkaadókra háruló feladatok otthoni munkavégzés esetén
- rendszeres kapcsolattartás,
- mentális egészség támogatása,
- otthoni munkaállomás kialakításának támogatása.
A Covid19 kapcsán a munkavállaló legfontosabb feladata a saját egészségmegőrzése, hiszen elsősorban ez az, ami miatt ezt a munkaformát lehetővé tette a munkáltató!
A tapasztaltok szerint leginkább a megosztott munkavégzés bizonyult a legeredményesebbnek.
A munkáltatóknak sokszor problémát jelent az otthoni munkavégzés ellenőrzésének módszertani kidolgozása és gyakorlati kivitelezése.
Az esemény záró részében került sor a kerekasztal beszélgetésre, ahol saját országukban tapasztalt problémákra hívták fel a megszólalók a figyelmet. Ilyen például a foglalkozási megbetegedés elismerése a Covid19 kapcsán. A teszteléstől való félelem és a táppénz alatti kereset kiesés, ami sajnos sok helyen probléma. A beszélgetés során kiderült az is, hogy a környező országok közül sokban a járvánnyal kapcsolatos megbetegedésnél nem képezi bizonyítás tárgyát az, hogy a dolgozó hol fertőződött meg. Azoknak, akik nem tudnak otthoni munkát végezni megbetegedés esetén 10 napig jár a teljes bérük.
A munkahelyi koordinátorok, munkavédelmi megbízottak szerepe felértékelődött. Az ő feladatuk a munkavállalókat tájékoztatása mely nagyban hozzájárul a mentális megterhelés csökkentéséhez, melyet a félelem generál. Az országok nagy részében alapvetés, hogy munkahelyi ártalom a Covid19 a szociális és az egészségügyi szektorban hiszen ezek kiemelt kockázatú területek.
