A SZEF támogatásával” Kerülgetett téma” címmel készített összefoglalót az Amnesty International a nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetése témában.
Az EU egyik alapértéke, hogy a nők és a férfiak egyenlőek egymással és a magyar jogszabályok is tiltják a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetést, a nők valójában rendszeresen kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek munkahelyükön, illetve általában a munkaerőpiacon. A nők a diszkrimináció számtalan formájának lehetnek áldozatai nemük, és sok esetben kifejezetten anyaságuk miatt. Ezt a jelenséget még inkább elmélyítette a koronavírus-járvány a magyar munkaerőpiacon.
Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt sok nő kényszerült feladni a munkáját, hogy otthon maradjon a gyerekeivel a bölcsődék, óvodák és iskolák bezárását követően. Mivel a nők fizetése általában alacsonyabb a férfiakénál, valamint mind a munkáltatók, mind a társadalom a nőktől várja el, hogy gyerekekkel foglalkozzon és a háztartási feladatokat ellássa, sok családban a férfi maradt az egyetlen kenyérkereső. A járvány gazdaságra gyakorolt hatása miatt többségében nők veszítették el a munkájukat, és ezáltal teljesen függő helyzetbe kerültek a partnerüktől vagy más családtagjuktól. Ugyanakkor a koronavírus-járvány további veszélynek tette ki azokat, akik a frontvonalban dolgoznak például egészségügyi vagy szociális dolgozóként, illetve a kiskereskedelemben.
Az Amnesty International kimondja, hogy Magyarország egy olyan emberi jogi szerződést ratifikált., amely előírja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint annak biztosítását, hogy a férfiak és a nők a gazdasági, szociális és kulturális jogokat egyformán élvezhessék. Ezen szerződések közé tartozik a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló ENSZ egyezmény. Az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tagjaként Magyarország vállalta, hogy számos munkajogi kötelezettséget teljesít. alapvető jogi eszközök, amelyek előírják mindazon intézkedéseket, amelyek bevezetésével megelőzhetik és felszámolhatják a nemi alapú és anyaság miatti hátrányos megkülönböztetést, és megvédhetik a munkavállalókat.
Az elkészült jelentés elsősorban terepmunkán alapul, amely során az Amnesty International 40 olyan nővel készített interjút Magyarországon 2019 júniusa és 2020 márciusa között, akik hátrányos megkülönböztetésben részesültek nemük vagy anyaságuk miatt. Továbbá 44 szakértőt is felkerestek, beleértve szakszervezetek és civil szervezetek képviselőit, munkajogászokat vagy más munkajogi szakértőket. A kvalitatív interjúk kiegészítéseként az Amnesty International egy kérdőíves felmérést is készített 266 válaszadóval az állami és magánszférából azzal a céllal, hogy adatot gyűjtsön arról, hogy a nőket milyen hátrányos megkülönböztetés érte a munkahelyükön, illetve milyen jogorvoslathoz folyamodtak. A kutatás lényegében azt térképezte fel, éri-e hátrányos megkülönböztetés a várandós dolgozókat vagy a munkahelyükre visszatérni akaró kisgyermekes anyákat. A válasz annak ellenére egyértelmű igen, hogy az amúgy ezen a téren hézagos hazai jogszabályok is tiltják ezt a diszkriminációt.
A jelentés megállapítása szerint az egyik fő oka a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés elterjedtségének a munkaerőpiacon, hogy lényeges nemzetközi és regionális emberi jogi kötelezettségeket sem sikerült teljes mértékben átemelni a nemzeti joganyagba. A Munka törvénykönyve és más, a munkaviszonyokat szabályozó jogszabályok, valamint az egyenlő bánásmódról szóló törvény komoly hiányosságoktól szenvednek, amelyeket a munkáltatók gyakran kihasználnak, és ezzel megsértik a munkavállalóik jogait.
További ok még, hogy a magyar hatóságok nem tesznek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a munkaadók kellőképpen ismerjék a jogi kötelezettségeiket, illetve nem tartatják be megfelelőképpen a munkáltatókkal a jogszabályokat.
Ugyanakkor a kormány számos olyan intézkedést hozott az elmúlt években, amelyek jelentős mértékben és aránytalanul hátrányosan érintették a női munkavállalókat, különösképpen az alacsony társadalmi-gazdasági és/vagy hátrányos helyzetű nőket.
Amnesty International kutatásában a probléma feltárás mellett ajánlásokat is tesz azok orvoslására. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Igazságügyi Minisztérium és az Országgyűlés számára egyaránt.
Javaslataik a következőek:
Ösztönözzék a férfiakat arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a családi feladatokban és a gyermeknevelésben a) a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló új EU-s irányelv alapján az apasági szabadság legalább 10 munkanapra való bővítésével, és annak kötelezővé tételével, valamint b) annak biztosításával, hogy a szülői szabadság egy része – legalább két hónap – nem átruházható, kötelező kivenni és megfelelően megfizetett.
Tegyenek javaslatot a Munka törvénykönyve 61. § (3) bekezdésének módosítására, hogy lehetővé tegye a nők és a férfiak számára egyaránt a heti 30 vagy 35 órás részmunkaidős foglalkoztatást is, beleértve a rugalmas munkaidőre vonatkozó lehetőséget is, ameddig a gyermek nem tölti be a negyedik (három vagy több gyermek esetén hatodik) életévét.
Emeljék meg az anyasági támogatás, a családi pótlék és a gyermekgondozást segítő ellátás összegét, amelyek nem változtak 2008 óta, valamint biztosítsa, hogy ezen ellátások összegének emelkedése a jövőben követi az inflációt.
Tegyék hozzáférhetőbbé a munkaügyi diszkriminációs perek indítását a bíróságokon azzal, hogy módosítja a bírósági költségkedvezményekre vonatkozó szabályokat, hogy ezáltal a hátrányos helyzetű emberek mentesülhessenek részben vagy teljesen az ügyvédi díj fizetése alól rászorultsági vizsgálat alapján.
Erősítsék meg az Egyenlő Bánásmód Hatóságot éves költségvetésének megemelésével, hogy ezáltal sokkal intenzívebb információs és képzési tevékenységet tudjon folytatni, illetve növelni tudják a panaszokat elbíráló alkalmazottak számát.
Módosítsák az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, például azzal, hogy felruházza az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, hogy elrettentő hatású bírságot szabjon ki, melyet a panaszos kap meg.
A teljes összefoglaló itt érhető el.
Sajtómegjelenések a témában: https://nepszava.hu/3080266_idozitett-bombakent-kezelik-a-varandosokat
