Keresés
Close this search box.

A koronavírus munkavédelmi vonatkozásai

dr. Agg Géza a SZEF alelnöke összegző írást készített, amelyben a COVID-19 munkavédelmi vonatkozásait veszi sorra. Kiemelte azokat a hasznos információkat közlő weboldalakat, amelyeket érdemes figyelemmel kísérni. 

A koronavírus járvánnyal (COVID-19) kapcsolatban nyomasztóan sok információ lát napvilágot. A bőség zavarában nehéz eligazodni hogy mi tekinthető megbízható, pontos információnak és mi a homályos, félrevezető. A világjárvány idején felértékelődnek a hivatalos szervek által nyújtott ismeretek:

  • Egészségügyi Világszervezet (WHO)
  • Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)
  • Európai Bizottság (EU)
  • Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA).

 

Magyarországon a munkavédelem az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik, az illetékes főosztály elérhetősége: http://www.ommf.hu

 Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség részletes tájékoztatót tett közzé a koronavírus munkahelyi összefüggéseiről: http://www.osha.europa.eu A tájékoztató tartalmazza a járvány idején figyelembe veendő szempontokat a munkaadók és a munkavállalók szempontjából és áttekinti a járvány utáni tudnivalókat „visszatérés a munkahelyre” címmel.

A tájékoztató főbb fejezetei:

  • A kockázatértékelés aktualizálása, megfelelő intézkedések foganatosítása
  • A munkavállalók bevonása
  • A betegségen átesett munkavállalókról való gondoskodás
  • Tervezés és ismeretszerzés a jövővel kapcsolatban
  • A gazdaság egyes ágazatainak speciális kérdései
  • Országonkénti jelentések.

 

Az alábbiakban a kiadványból néhány közérdekű információt kiemelünk.

A példa nélküli járvány alapján mindenütt át kell tekinteni az új kockázatokat és ezekre is tekintettel ki kell egészíteni a cselekvési tervet. Újra kell gondolni az ellenőrzések hierarchiáját, melyek középpontjában a kockázatok megszüntetése, illetve minimalizálása kell hogy álljon. Ügyelni kell a fizikai kontaktusok minimalizálására a munkatársak és az ügyfelek között egyaránt. Az otthoni munkavégzést előnyben kell részesíteni ahol csak lehetséges, különösen a veszélyeztetett csoportok számára: idősebb személyek, krónikus betegségben szenvedők, rák- és immunbetegségben élők, várandós munkavállalók. A nagy kockázatnak kitett közeli családtagokkal rendelkező munkavállalók esetében is távmunkára lehet szükség. A csoportos és az egyéni védőintézkedések, védőeszközök összhangjára ügyelni kell, a higiéniai szabályok és eszközök biztosításával. A munkavállalók képzésére és az ellenőrzésre is kellő figyelmet kell fordítani.

Amennyiben egy munkahelyet a járvány miatt bezártak, az újrakezdéshez át kell gondolni az egészségvédelmet és a biztonságot. A munkakezdéshez aktualizálni kell a kockázatértékelést, a munkavállalók tájékoztatását a változásokról, törekedve a lépcsőzetes munkakezdésre. A foglalkozás-egészségügyi szakemberek bevonása ajánlatos. A veszélyeztetett csoportokon kívül figyelmet kell fordítani azokra, akik szorongástól vagy stressztől szenvednek, számukra kellő információt és támogatást kell adni a nyilvánosan. elérhető forrásokról.
A távollétek magas arányának kezelésére is ügyelni kell. Ha egyes munkavállalók óvintézkedésként vonultak karanténba, elő kell segíteni a távmunka lehetőségét. Ha a munkavállalók jelentős része kiesik a munkából, a többiekre többlet feladat hárul. Ezekben  az esetekben figyelni kell arra, hogy a többletfeladat valóban ellátható legyen, ne legyenek túlterheltek és ez az időszak ne tartson sokáig. A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok rájuk is vonatkoznak. Kerülni kell, hogy szabadidejükben is a munkával foglalkozzanak. Az egymás helyettesítése érdekében képzésekre lehet szükség. A közvetlen munkahelyi vezetőkre nagy felelősség hárul ilyen időszakokban.

 Az otthonról dolgozó munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése érdekében ajánlott kockázatértékelést végezni ezekre a személyekre.  Ha szükség van rá, akkor vihessék haza az otthoni munkához szükséges eszközöket, például a képernyő előtti biztonságos munkavégzéshez a munkahelyen használt munkavédelmi eszközöket. A munkaadó nyújtson támogatást az otthoni munkavégzés sajátos körülményeihez való alkalmazkodáshoz, ösztönözze a dolgozókat a rendszeres szünet megtartásához (Magyarországon 50 perc után kötelező 10 perc szünetet tartani, a szünetek nem vonhatók össze), valamint a rendszeres mozgáshoz. Adjon szakmai segítséget a videokonferencia lebonyolításához. Gondoskodjon a dolgozó informálásához annak érdekében, hogy ne érezze kívülállónak magát. A csapatmegbeszélések jól szolgálhatják ezt. Az otthon dolgozónak a gyermekekkel, a rászoruló családtagokkal is kell foglalkozniuk, ezt a munkahelyi vezetőnek és a partner szervezetek dolgozóinak is akceptálniuk kell. A munkáltatónak egyértelművé kell tennie, hogy mikor várja el a munkavállalótól a rendelkezésre állást. A szabadidő az otthoni munkavégzést folytatót is megilleti.

 A munkavállalók bevonása a munkahelyi egészség és biztonság kezelésében nem csupán jogi kötelezettség, hanem a munkáltató elemi érdeke is. Különösen igaz ez a koronavírus körülményei között, mivel ilyenkor gyorsan követik egymást az események, a munkavállalók és a lakosság körében magas szintű a bizonytalanság és szorongás tapasztalható. A  munkahelyi szociális párbeszéd intézményének működtetésére ilyenkor nagy hangsúlyt kell fektetni. A munkavállaókat be kell vonni a kockázatok elemzésébe és a megfelelő válaszlépések kidolgozásába. A munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkozó szakemberek bevonása indokolt.

 A betegségen átesett dolgozók sajátos gondoskodást igényelnek. A munkába való visszatérésük módjáról és időzítéséről a munkavállaló orvosának és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak kell tanácsot adnia. A fertőzöttek mintegy 80 %-a tünetmentesen esik át a fertőzésen. A betegségen átesetteknél izomgyengeség, poszttraumás stressz-zavar, memória- és koncentrációs zavar, légzési nehézség alakulhat ki. Ezekre a munkáltatónak és a munkavállalónak is tekintettel kell lennie. A munkába való teljes visszatérésre kellő időt kell biztosítani. A betegségen átesett dolgozók érzékenyek lehetnek a témával kapcsolatban, tiszteletben kell tartani a magánélethez és a titoktartáshoz fűződő jogaikat. Tudatában kell lenni annak is, hogy a koronavírusban szenvedő munkavállalók megbélyegzést és megkülönböztetést élhetnek át.

 A COVID-19 EU-OSHA iránymutatás foglalkozik a jövőre vonatkozó ismeretszerzéssel. Tanácsokat ad az újrakezdéssel összefüggő kérdésekre, a megszerzett tapasztalatok jövőbeli hasznosítására. Azok a szervezetek, amelyek első alkalommal használták a távmunkát, fontolóra vehetik, hogy azt korszerű, hosszútávú munkamódszerként is bevezessék. A világjárvány kapcsán szerzett tapasztalatok beépíthetők a távmunka szabályzatokba, az eljárások újragondolásába.

 A koronavírus járvány felértékeli a megfelelő tájékozódás szükségességét. Az interneten rengeteg félrevezető, vagy félinformáció található. Csak biztos, hivatalos forrásokat tanulmányozzunk. Ez az OSHA összeállítás is ezt a célt szolgálja.

 Az általános szabályokon túlmenően ágazatokra és foglalkozásokra vonatkozó speciális szabályokra is tekintettel kell lennünk. A fertőzés elsősorban azokat a személyeket fenyegeti, akik munkájukból adódóan gyakran létesítenek fizikai kontaktust másokkal. Az EU-OSHA honlapon tanulmányozhatók a különböző országok ágazatspecifikus információi: építőipar,

kiskereskedelem, élelmiszeripar, közlekedés és szállítás, karbantartási és háztartási szolgáltatások, szabadidő és szórakozás, oktatás, egészségügyi gondozási szolgáltatások, rendfentartás és börtönök, egyéb. A honlapon megtalálhatók az egyes tagországokra vonatkozó nemzeti összeállítások.

 A MUFOSZ (Munkabiztonsági és Foglalkoztatás-egészségügyi Szakemberek Egyesülete) honlapján további hasznos információt lehet találni, beleértve a szakmai képzéseket is:https://www.mufosz.hu

 A kockázatértékeléssel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. számú törvény 54.§-a foglalkozik.

 

 Budapest, 2020. május 26.

 

                                                                                   Dr Agg Géza

                                                                                   a SZEF alelnöke

                                                                              a Nemzeti ILO Tanács tagja

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF alapszintű oktatás 1. csoport nyitónap

A SZEF őszi képzési ciklusának első alapszintű képzése zajlott 2024. szeptember 30-án Budapesten. A nap fő irányvonala a szakszervezeti szemléletváltás, amely lehetővé teszi a tagok aktív bevonására épülő tervezést és

Találkozó a norvég kollégákkal

2024. szeptember 26-án Budapesten rövid találkozóra került sor a norvég Delta Szakszervezeti Szövetség és a SZEF képviselői között. A Delta közel 100 fős aktivista delegációja magyarországi tanulmányútja során Szűcs Viktória

Idősek Nemzetközi Napja 2024.

Nyilatkozat az Idősek Nemzetközi Napja alkalmából– 2024. október 1. A Nyugdíjasok és Idősek Európai Szövetsége (FERPA) – emlékeztetve az Idősek Nemzetközi Napjára – ez alkalomból is hangsúlyozni kívánja a nyugdíjasok