Munkavállalók érintettsége a járvány és a válság idején a nemzetközi tapasztalatok tükrében

A Szakszervezetek Együttműködése Fóruma (SZEF) álláspontja szerint a minden munkavállalót védő intézkedéseken túl az egészségügyi és a szociális dolgozók, speciális területen dolgozók kiemelt bérezése (ideiglenes megemelt bérek vagy veszélyességi pótlék folyósítása) indokolt és méltányos lenne a vészhelyzet idejére.

A SZEF által képviselt munkavállalók nagy része nő, akik jelenleg a járvány által a leginkább érintett területeken dolgoznak: egészségügyben, szociális ellátásban (az ott dolgozók 79%-a), valamint az államigazgatásban és nem utolsósorban az oktatásban.

Az oktatási területen kiemelten magas a női munkavállalók érintettsége. A jelenleg home office-ból oktatók 80%-a nő, akik megnövekedett munkaidőben, a gyermekeiket felügyelve látják el feladatukat.

Ezért a nemzetközi tapasztalatok alapján szükségesnek tartom, hogy Magyarországon is komolyan megfontolásra vegyék az alábbi lehetőségeket, amely mind a köz-, mind a versenyszféra munkavállalóinak támogatást nyújtana:

1.Rezsitámogatás folyósítása egy adott időszakra, 1-3 hónapra vonatkozóan. (Romániában már jelenleg 3 hónapig van rá lehetőség.)

2.Lakhatási költségek átvállalása, hiszen már rövid távon is fontos mind közegészségügyi, mind gazdasági szempontból, hogy senki ne veszítse el a lakhatását. (Spanyolországban most történnek erre irányuló állami elköteleződések.)

3.A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása.

4.Adósság elengedése a rászorulók részére.

5.Munkáltatói kölcsönök visszafizetésének felfüggesztése. (Egyes hazai önkormányzatok már élnek ezzel.).

6.Karanténban lévőknek adómentesség (Görögországban 4 hónapig van rá lehetőség.)

7.Munkakeresési járadék meghosszabbítása 9-12 hónapra, az összeg növelése legalább a minimálbér szintjére, esetleg kombinálni az alapjövedelemmel.

8.Családi pótlék radikális növelése, akár csak ideiglenes jelleggel is, differenciáltan, csak a rászorulók esetében.

9.Nyugdíj előtt állók kedvezményes nyugdíjazása, ahol leépítések történnek.

10.Átképzések, oktatások, mobilitás elősegítése, erre állami pénzek átcsoportosítása.

 A fenti felvetések a nemzetközi tapasztalatok fényében megvizsgálva nem lehetetlen és nem is példa nélküli intézkedések.

 A munkavállalókat érintő nemzetközi megoldások gyűjteménye

Az alábbiakban rövid áttekintést nyújtok azzal kapcsolatban, hogy milyen, a munkavállalókat (állampolgárokat) támogató intézkedéseket tapasztaltunk az egyes európai országok gyakorlatában. A válogatás nem teljes körű és a március 30-ai állapotokat tükrözi.

Ausztriában bevezették a speciális gondozási szabadságot azok számára, akik nem jogosultak távollétre. Ez a lehetőség 3 hétig vehető igénybe, ahol a gyermek életkora nem haladja meg a 14 évet. Ez idő alatt a szokásos bért fizetik és a munkáltató visszaigényelheti ennek az 1/3-át az államtól. Ezenkívül az állam 400 millió eurót különített el a munkanélküliség kezelésére. Lehetőség van a munkaidő redukciójára 10 és 90% között, de lehetőség van ideiglenesen 100%-ban is csökkenteni a munkaidőt. A Munkaügyi Hivatal átvállalta a fizetések 80-90%-át és a szociális hozzájárulásokat. Az osztrákoknál lehetőség van a részleges munkanélküli ellátásra, így ezt is igénybe vehetik, akiknek ideiglenesen lecsökkentették a munkaidejét.

Belgiumban növelik a segélyek összegét, valamint nem húzzák az időt az adminisztrációval, hanem azonnali összeget utalnak a frissen regisztrált munkanélkülieknek, amit majd utólag korrigálnak, ha szükséges.

Cipruson is bevezették a speciális távollétet/szabadságot a versenyszférában dolgozó szülők számára, miután felfüggesztették az oktatási és gyermekintézmények működését. A nevelt gyermek életkora nem haladhatja meg a 15 évet (ez náluk a harmadik évet jelenti a középiskolában). A speciális távollét jelenleg 4 hétig vehető igénybe és egy 2500 euros fizetési összeget jelöltek meg. Ezt figyelembe véve az első 1000 euro után a fizetés 60%-a, az utána következő 1000 euróra 40%-ot fizetnek ki. Egyszülős családok esetében 70 és 50% közötti kifizetések lehetségesek az elbírálást követően.

Csak egy szülő élhet a speciális távolléttel, és csak akkor, ha nincs munkanélküli a családban, de érvényes abban az esetben, ha a másik szülő fertőzött a vírussal vagy karanténban van.

Abban az esetben, ha nem megoldható a távmunka vagy az otthoni rugalmas alkalmazás és nincs otthoni segítség, a speciális távollét igénybevehető a munkaadóval történt konzultációt követően. A fogyatékos személlyel élő szülők (életkori besorolás nélkül) is élhetnek a rendelkezéssel, de ebben az esetben nem kapnak gondozási díjat.

Csehországban az állam átvállalja a fizetések 80%-ának kifizetését ott, ahol kormányzati döntés miatt kellett bezárni az intézményt (mozik, színházak, boltok, gyógyszertárak). A cégek kompenzálva lesznek. A karanténba került munkavállalók megkapják fizetésük 60-100 százalékát és az állam a munkáltatónak téríti a bérköltség 50-100 százalékát. Azon cégek, ahol a munkavállók 30%-a karanténban van vagy gyereket felügyel, kompenzációban részesül.

Dániában bizonyos keretek között keresetkompenzációt vezetnek be, ami a fizetések 75%-ára vonatkozik. A dánok minél hamarabb készülnek a termelés újra beindítására, így az ideiglenesen felmondási időt töltő (temporary lay off) munkavállalókat is a fenti mértékben támogatják. A dán kormány megduplázza vagy triplázza azon pénzügyi összeget, amely elősegíti a képzési, átképzési programokat, a mobilitását, valamint munkába állást.

Finnországban 15 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik a gazdaság megtámogatására. A betegség esetén kieső béreket teljesen megtérítik. A részmunkaidőben dolgozó munkavállalók kérelmezhetik a kieső munkabérük kompenzációját.

Németországban a rövidebb munkanapok mellett (80%-os fizetéssel) 8 nap fizetett szabadságra van lehetőség a 12 éves kort be nem töltött gyerekek gondozása mellett, ami szükséges esetben 5 nappal növelhető.

Görögországban a szülők 4 napot lehetnek otthon (ezt meg is oszthatják). Ebből 3 napot fizetnek (1-et az állam, 2-t a munkáltató) a 4. nap fizetetlen.

Olaszországban 15 napos „anya/apa napra” van lehetőség, ami alatt a bér 50%-át fizetik az egyik szülőnek, ahol van 12 éven aluli gyerek. 12 és 16 éves kor közötti gyermek esetében jár a 15 nap, de fizetetlenül. Ahol van munkanélküli vagy nem dolgozó, ez nem vehető igénybe.  Fogyatékosokat nevelők esetében nincs életkori megkötés.
Ezenkívül azok, akik nem élnek a fenti lehetősséggel, 600 euros családi pótlékot kapnak, míg a frontvonalban dolgozók 1000 eurós támogatást kapnak az államtól.
Akik nem tudják megoldani a 12 és 16 év közötti gyerekek felügyeletét, azok otthon maradhatnak fizetésnélküli szabadságon (de a hozzájárulásokat fizetniük kell), viszont a munkáltató köteles az állásukat fenntartani. Ezenkívül 5 milliárd eurót öntöttek a leépítések kompenzálására.

Lengyelországban 14 nappal megnövelték a családi pótlék összegét és ha továbbra is zárva tartanak a gyermekintézmények, akkor további növelés várható Ugyan hoztak intézkedéseket, amelyek csak egy nagyon kis réteget érintenek. Azon cégeknek ugyanis, amelyek bevételük 15-25%-át elvesztették, dolgozóik után az állam a minimálbér 50%-ának megfelelő összeget fizet ki.Romániában csak fizetett szabadságra lehet menni 12 évest kort nem meghaladó gyerekek felügylete címen. Erre az időszakra 75%-a jár a fizetésnek és csak akkor, ha nem végezhető otthonról a munka. Egyelőre ez addig tart, ameddig zárva tartanak az intézmények.

Lettországban is átvállalja az állam egy bizonyos kereset határ alatt a munkavállalók bérét 75%-ban.

Norvégiában a felmondási időt 20 napra bővítették, amiből 2 napot a munkáltató, 18-at az állam fizet, ami bizonyos esetekben teljes fizetést jelent. A 20 napos felmondási időt követően a munkanélküli segélyre jogosultak a fizetésük kb. 60%-át kapják meg.

Portugáliában az elbocsátási idő alatt a fizetés 2/3-ára jogosultak a dolgozók, aminek 30%-át a munkáltató, 70%-át az állam fizeti. Ez idő alatt a munkáltatók nem fizetnek szociális hozzájárulást.

Az Egyesült Királyságban a munkanélküli segély összegét emelik, valamint a kormány beleegyezett abba, hogy a bérek 80% -át visszatéríti 2500 font értékig azon munkavállalók számára, akiket egyébként elbocsátanak. 7 milliárd fontot különítettek el jóléti támogatásokra (táppénz, munkavállalói juttatások kis jövedelműeknek, gyermeket nevelőknek, fogyatékos személyek részére), valamint1 milliárd fontot a lakásbérlet helyi viszonyok szerinti 30%-ának átvállalására.

Szlovákiában az állam a bezárt cégek fizetésének 80%-át átvállalja. A karanténba került alkalmazottak, valamint azon szülők, akik a gyermekük mellett ápolási díjat igényeltek, a bruttó fizetésük 55%-át kaphatják kézhez. Járulékbefizetési engedményeket is hoztak.

Hollandiában egy három hónapos rendszert vezetnek be, ami alatt a bajba jutott munkaadóknál a bevételkisesés mértékéből adódóan a fizetések akár 90%-át átvállalja az állam, hogy teljes fizetést kapjanak a dolgozók, beleértve az ideiglenesen és a szerződéses munkában foglalkoztatottakat is.

Franciaországban csökkentett üzem vagy teljes kényszerű leállás esetén a bruttó bérek 70 százalékát – minimálbér vagy az alatti bér esetén 100%-át – az állam havi maximum 6927 euró erejéig refinanszírozza

Svédországban rövidített munkahetek keretében a munkáltatók bérköltségei megfelezhetőek úgy, hogy eközben a munkavállaók a fizetésük 90%-hoz hozzáférnek (240 millió euró). A kormány két hónapos (április-május) időtartamra átvállalja a táppénzek fedezetét (400 millió euró).

Szlovéniában részlegesen átvállalják a fizetések egy részét, de csak bizonyos ágazatokban (ahol a munkavállalók több, mint felének nem tudnak munkát adni, ott az állam átvállalta a járulékok fizetését). Karatén esetén a táppénz fizetését az állam magára vállalta. Fizetésemelés a járvány idejére a kiemeleten fontos szerepet betöltő ágazatokban (pl. egészségügy), aminek a mértéke 10 és 200% között mozog. Az önfoglalkoztatottak a nettó minimálbér 70%-át kapják meg, az állam átvállalta a járulékfizetést (nyugdíj). A kormányzati tisztségviselők és magas rangú állami alkalmazottak fizetést 30%-kal csökkentették.

Írországban járványügyi segélyt vezettek be azok részére, akik már elveszítették vagy most el fogják veszteni a munkájukat; ennek összege heti 350 euró. (A választási patthelyzet után ügyvezető kormánya van az országnak.)

Dvorácskó Balázs, szervezési titkár, SZEF

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és

SZEF Nyugdíjas Tagozatának továbbképzése

Tájékoztató   2022. november 23-án a SZEF Nyugdíjas Szervezete továbbképző konferenciát tartott a Benczúr Hotelben. A rendezvényen neves közgazdász egyetemi tanárok és szociológus tartott előadást a megjelent nyugdíjas szakszervezeti tagoknak.

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós