A Szakszervezetek Együttműködése Fóruma (SZEF) álláspontja szerint a minden munkavállalót védő intézkedéseken túl az egészségügyi és a szociális dolgozók, speciális területen dolgozók kiemelt bérezése (ideiglenes megemelt bérek vagy veszélyességi pótlék folyósítása) indokolt és méltányos lenne a vészhelyzet idejére.
A SZEF által képviselt munkavállalók nagy része nő, akik jelenleg a járvány által a leginkább érintett területeken dolgoznak: egészségügyben, szociális ellátásban (az ott dolgozók 79%-a), valamint az államigazgatásban és nem utolsósorban az oktatásban.
Az oktatási területen kiemelten magas a női munkavállalók érintettsége. A jelenleg home office-ból oktatók 80%-a nő, akik megnövekedett munkaidőben, a gyermekeiket felügyelve látják el feladatukat.
Ezért a nemzetközi tapasztalatok alapján szükségesnek tartom, hogy Magyarországon is komolyan megfontolásra vegyék az alábbi lehetőségeket, amely mind a köz-, mind a versenyszféra munkavállalóinak támogatást nyújtana:
1.Rezsitámogatás folyósítása egy adott időszakra, 1-3 hónapra vonatkozóan. (Romániában már jelenleg 3 hónapig van rá lehetőség.)
2.Lakhatási költségek átvállalása, hiszen már rövid távon is fontos mind közegészségügyi, mind gazdasági szempontból, hogy senki ne veszítse el a lakhatását. (Spanyolországban most történnek erre irányuló állami elköteleződések.)
3.A kilakoltatási moratórium meghosszabbítása.
4.Adósság elengedése a rászorulók részére.
5.Munkáltatói kölcsönök visszafizetésének felfüggesztése. (Egyes hazai önkormányzatok már élnek ezzel.).
6.Karanténban lévőknek adómentesség (Görögországban 4 hónapig van rá lehetőség.)
7.Munkakeresési járadék meghosszabbítása 9-12 hónapra, az összeg növelése legalább a minimálbér szintjére, esetleg kombinálni az alapjövedelemmel.
8.Családi pótlék radikális növelése, akár csak ideiglenes jelleggel is, differenciáltan, csak a rászorulók esetében.
9.Nyugdíj előtt állók kedvezményes nyugdíjazása, ahol leépítések történnek.
10.Átképzések, oktatások, mobilitás elősegítése, erre állami pénzek átcsoportosítása.
A fenti felvetések a nemzetközi tapasztalatok fényében megvizsgálva nem lehetetlen és nem is példa nélküli intézkedések.
A munkavállalókat érintő nemzetközi megoldások gyűjteménye
Az alábbiakban rövid áttekintést nyújtok azzal kapcsolatban, hogy milyen, a munkavállalókat (állampolgárokat) támogató intézkedéseket tapasztaltunk az egyes európai országok gyakorlatában. A válogatás nem teljes körű és a március 30-ai állapotokat tükrözi.
Ausztriában bevezették a speciális gondozási szabadságot azok számára, akik nem jogosultak távollétre. Ez a lehetőség 3 hétig vehető igénybe, ahol a gyermek életkora nem haladja meg a 14 évet. Ez idő alatt a szokásos bért fizetik és a munkáltató visszaigényelheti ennek az 1/3-át az államtól. Ezenkívül az állam 400 millió eurót különített el a munkanélküliség kezelésére. Lehetőség van a munkaidő redukciójára 10 és 90% között, de lehetőség van ideiglenesen 100%-ban is csökkenteni a munkaidőt. A Munkaügyi Hivatal átvállalta a fizetések 80-90%-át és a szociális hozzájárulásokat. Az osztrákoknál lehetőség van a részleges munkanélküli ellátásra, így ezt is igénybe vehetik, akiknek ideiglenesen lecsökkentették a munkaidejét.
Belgiumban növelik a segélyek összegét, valamint nem húzzák az időt az adminisztrációval, hanem azonnali összeget utalnak a frissen regisztrált munkanélkülieknek, amit majd utólag korrigálnak, ha szükséges.
Cipruson is bevezették a speciális távollétet/szabadságot a versenyszférában dolgozó szülők számára, miután felfüggesztették az oktatási és gyermekintézmények működését. A nevelt gyermek életkora nem haladhatja meg a 15 évet (ez náluk a harmadik évet jelenti a középiskolában). A speciális távollét jelenleg 4 hétig vehető igénybe és egy 2500 euros fizetési összeget jelöltek meg. Ezt figyelembe véve az első 1000 euro után a fizetés 60%-a, az utána következő 1000 euróra 40%-ot fizetnek ki. Egyszülős családok esetében 70 és 50% közötti kifizetések lehetségesek az elbírálást követően.
Csak egy szülő élhet a speciális távolléttel, és csak akkor, ha nincs munkanélküli a családban, de érvényes abban az esetben, ha a másik szülő fertőzött a vírussal vagy karanténban van.
Abban az esetben, ha nem megoldható a távmunka vagy az otthoni rugalmas alkalmazás és nincs otthoni segítség, a speciális távollét igénybevehető a munkaadóval történt konzultációt követően. A fogyatékos személlyel élő szülők (életkori besorolás nélkül) is élhetnek a rendelkezéssel, de ebben az esetben nem kapnak gondozási díjat.
Csehországban az állam átvállalja a fizetések 80%-ának kifizetését ott, ahol kormányzati döntés miatt kellett bezárni az intézményt (mozik, színházak, boltok, gyógyszertárak). A cégek kompenzálva lesznek. A karanténba került munkavállalók megkapják fizetésük 60-100 százalékát és az állam a munkáltatónak téríti a bérköltség 50-100 százalékát. Azon cégek, ahol a munkavállók 30%-a karanténban van vagy gyereket felügyel, kompenzációban részesül.
Dániában bizonyos keretek között keresetkompenzációt vezetnek be, ami a fizetések 75%-ára vonatkozik. A dánok minél hamarabb készülnek a termelés újra beindítására, így az ideiglenesen felmondási időt töltő (temporary lay off) munkavállalókat is a fenti mértékben támogatják. A dán kormány megduplázza vagy triplázza azon pénzügyi összeget, amely elősegíti a képzési, átképzési programokat, a mobilitását, valamint munkába állást.
Finnországban 15 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik a gazdaság megtámogatására. A betegség esetén kieső béreket teljesen megtérítik. A részmunkaidőben dolgozó munkavállalók kérelmezhetik a kieső munkabérük kompenzációját.
Németországban a rövidebb munkanapok mellett (80%-os fizetéssel) 8 nap fizetett szabadságra van lehetőség a 12 éves kort be nem töltött gyerekek gondozása mellett, ami szükséges esetben 5 nappal növelhető.
Görögországban a szülők 4 napot lehetnek otthon (ezt meg is oszthatják). Ebből 3 napot fizetnek (1-et az állam, 2-t a munkáltató) a 4. nap fizetetlen.
Olaszországban 15 napos „anya/apa napra” van lehetőség, ami alatt a bér 50%-át fizetik az egyik szülőnek, ahol van 12 éven aluli gyerek. 12 és 16 éves kor közötti gyermek esetében jár a 15 nap, de fizetetlenül. Ahol van munkanélküli vagy nem dolgozó, ez nem vehető igénybe. Fogyatékosokat nevelők esetében nincs életkori megkötés.
Ezenkívül azok, akik nem élnek a fenti lehetősséggel, 600 euros családi pótlékot kapnak, míg a frontvonalban dolgozók 1000 eurós támogatást kapnak az államtól.
Akik nem tudják megoldani a 12 és 16 év közötti gyerekek felügyeletét, azok otthon maradhatnak fizetésnélküli szabadságon (de a hozzájárulásokat fizetniük kell), viszont a munkáltató köteles az állásukat fenntartani. Ezenkívül 5 milliárd eurót öntöttek a leépítések kompenzálására.
Lengyelországban 14 nappal megnövelték a családi pótlék összegét és ha továbbra is zárva tartanak a gyermekintézmények, akkor további növelés várható Ugyan hoztak intézkedéseket, amelyek csak egy nagyon kis réteget érintenek. Azon cégeknek ugyanis, amelyek bevételük 15-25%-át elvesztették, dolgozóik után az állam a minimálbér 50%-ának megfelelő összeget fizet ki.Romániában csak fizetett szabadságra lehet menni 12 évest kort nem meghaladó gyerekek felügylete címen. Erre az időszakra 75%-a jár a fizetésnek és csak akkor, ha nem végezhető otthonról a munka. Egyelőre ez addig tart, ameddig zárva tartanak az intézmények.
Lettországban is átvállalja az állam egy bizonyos kereset határ alatt a munkavállalók bérét 75%-ban.
Norvégiában a felmondási időt 20 napra bővítették, amiből 2 napot a munkáltató, 18-at az állam fizet, ami bizonyos esetekben teljes fizetést jelent. A 20 napos felmondási időt követően a munkanélküli segélyre jogosultak a fizetésük kb. 60%-át kapják meg.
Portugáliában az elbocsátási idő alatt a fizetés 2/3-ára jogosultak a dolgozók, aminek 30%-át a munkáltató, 70%-át az állam fizeti. Ez idő alatt a munkáltatók nem fizetnek szociális hozzájárulást.
Az Egyesült Királyságban a munkanélküli segély összegét emelik, valamint a kormány beleegyezett abba, hogy a bérek 80% -át visszatéríti 2500 font értékig azon munkavállalók számára, akiket egyébként elbocsátanak. 7 milliárd fontot különítettek el jóléti támogatásokra (táppénz, munkavállalói juttatások kis jövedelműeknek, gyermeket nevelőknek, fogyatékos személyek részére), valamint1 milliárd fontot a lakásbérlet helyi viszonyok szerinti 30%-ának átvállalására.
Szlovákiában az állam a bezárt cégek fizetésének 80%-át átvállalja. A karanténba került alkalmazottak, valamint azon szülők, akik a gyermekük mellett ápolási díjat igényeltek, a bruttó fizetésük 55%-át kaphatják kézhez. Járulékbefizetési engedményeket is hoztak.
Hollandiában egy három hónapos rendszert vezetnek be, ami alatt a bajba jutott munkaadóknál a bevételkisesés mértékéből adódóan a fizetések akár 90%-át átvállalja az állam, hogy teljes fizetést kapjanak a dolgozók, beleértve az ideiglenesen és a szerződéses munkában foglalkoztatottakat is.
Franciaországban csökkentett üzem vagy teljes kényszerű leállás esetén a bruttó bérek 70 százalékát – minimálbér vagy az alatti bér esetén 100%-át – az állam havi maximum 6927 euró erejéig refinanszírozza
Svédországban rövidített munkahetek keretében a munkáltatók bérköltségei megfelezhetőek úgy, hogy eközben a munkavállaók a fizetésük 90%-hoz hozzáférnek (240 millió euró). A kormány két hónapos (április-május) időtartamra átvállalja a táppénzek fedezetét (400 millió euró).
Szlovéniában részlegesen átvállalják a fizetések egy részét, de csak bizonyos ágazatokban (ahol a munkavállalók több, mint felének nem tudnak munkát adni, ott az állam átvállalta a járulékok fizetését). Karatén esetén a táppénz fizetését az állam magára vállalta. Fizetésemelés a járvány idejére a kiemeleten fontos szerepet betöltő ágazatokban (pl. egészségügy), aminek a mértéke 10 és 200% között mozog. Az önfoglalkoztatottak a nettó minimálbér 70%-át kapják meg, az állam átvállalta a járulékfizetést (nyugdíj). A kormányzati tisztségviselők és magas rangú állami alkalmazottak fizetést 30%-kal csökkentették.
Írországban járványügyi segélyt vezettek be azok részére, akik már elveszítették vagy most el fogják veszteni a munkájukat; ennek összege heti 350 euró. (A választási patthelyzet után ügyvezető kormánya van az országnak.)
Dvorácskó Balázs, szervezési titkár, SZEF
