3,3 millió munkavállalót ér veszteség a kollektív szerződések hiánya miatt

A legfrissebb adatok alapján, a 2000-es évek elejéhez képest ma az EU-ban 3,3 millióval kevesebb munkavállaló részesül a kollektív szerződések előnyeiből.
A kollektív szerződés lefedettség 2000 óta az EU 27 tagállamából 22-ben csökkent. Ez a tagállamok által tudatosan bevezetett és az Európai Bizottság által jóváhagyott politika eredménye, ennek oka az a  téves gondolat, miszerint a magas szintű kollektív tárgyalások károsan hatnak a gazdaságra.
A tények viszont azt mutatják, hogy ennek az ellenkezője igaz. Az erős kollektív tárgyalási rendszerek hozzájárulnak a magasabb bérekhez és a jobb munkakörülményekhez, valamint a jobb gazdasági teljesítményhez.

Az Amszterdami Egyetem adatai szerint a kollektív szerződésekkel lefedett munkavállalók százalékos aránya Romániában (100%-ról – 23-ra%), Görögországban (100%- ról – 25%-ra) és Bulgáriában (56%-ról – 23%-ra) esett vissza legnagyobb mértékben.
A rendelkezésre álló adatok azt is mutatják, hogy a kollektív szerződéssl lefedett munkavállalók száma a vizsgált 15 ország közül 9-ben csökkent, ideértve Görögországot (-1,2 millió), Németországot (-884 000) és Magyarországot (-439 000).Jelenleg óriási eltérés mutatkozik  Európa szerte az országok között: a munkavállalók mindössze 7% -a élvezi a kollektív megállapodás előnyeit Litvániában, szemben az osztrák 98%-kal.

 

Forrás: Jelle Visser, ICTWSS adatbázis. 6.1 verzió Amszterdam: AIAS Amszterdami Munkaügyi Intézet 2019. október; OECD Stat.

 

 

Az adatok azt mutatják, hogy a következő országokban esett vissza a kollektív szerződéssel lefedettség:

 

Tagállam

%-os lefedettség 2000-2002

%-os lefedettség 2016-2018

Különbség a munkavállalók számában

 

 

 

 

Litvánia

15%

7%

 

Lettország

18%

14%

59,000

Lengyelország

25%

17%

 

Görögország

100%

25%

1.263 millió

Észtország

23%

19%

 

Magyarország

38%

21%

439,000

Bulgária

56%

23%

254,000

Románia

100%

23%

 

Szlovákia

51%

25%

 

Csehország

35%

30%

 

Írország

44%

34%

 

Ciprus

65%

44%

10,000

Horvátország

64%

45%

120,000

Málta

57%

50%

 

Németország

68%

54%

884,000

Luxemburg

60%

59%

 

Spanyolország

75%

68%

 

Portugália

78%

74%

 

Hollandia

82%

78%

80,000

Forrás: Jelle Visser, ICTWSS adatbázis. 6.1 verzió Amszterdam: AIAS Amszterdami Munkaügyi Intézet 2019. október; OECD Stat.

Az ETUC – a méltányos minimálbérről – az Európai Bizottsággal folytatott konzultációja során kiemelte ezeket az arány csökkenéseket.

 

Az Európai Bizottság első körös konzultációs dokumentuma kimondta: „A kollektív tárgyalások az EU által támogatott szociális piacgazdaság alapvető elemei, és erős alapot teremtenek a jó bérmeghatározáshoz.”

Az ETUC úgy véli, hogy a Bizottságnak a méltányos minimálbérre irányuló kezdeményezését úgy kell alkalmaznia, hogy megvédje a kollektív tárgyalások rendszerét ott, ahol már magas a kollektív szerződéseknek köszönhetően a bérszínvonal, és ki kell terjesztenie azokban országokban, ahol alacsony, az egyenlőtlenségek csökkentése, a munkakörülmények javítása és a termelékenység növelése érdekében.

Az ETUC főtitkárhelyettese, Esther Lynch elmondta:

 

„A törvényben előírt minimálbér emelése elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek a szegénységi küszöb alá ne kerüljenek, ám a kollektív alku a legjobb módszer annak biztosítására, hogy a munkavállalók valóban méltányos részesedést, méltányos bért kapjanak, leküzdjék a nemek közötti bérszakadékot és jó munkakörülményeket biztosítsanak a nem -standard munkavállalók számára.”

“Ha a tagállamok nem támogatják a munkavállalók jogainak és a kollektív tárgyalási képességüknek az előmozdítását, az visszatartja a bérnövekedést. Az alacsony szintű kollektív alku alacsonyabb minimálbért is jelent: méltányos minimálbért csak olyan munkaerőpiacokon lehet elérni, ahol hatékony kollektív tárgyalási rendszerek működnek, amelyek biztosítják a megfelelő lefedettséget.”

„Pozitív, hogy az Európai Bizottság felismerte, hogy a kollektív tárgyalások nélkülözhetetlenek a tisztességes gazdasághoz. Logikus, hogy most elő kell mozdítaniuk a kollektív tárgyalásokat, különösen ott, ahol alacsony a kollektív szerződésekkel lefedett munkavállalók száma. Az EU-nak azonban nem szabad beavatkoznia ott, ahol nincsenek problémák a kollektív tárgyalásokkal.”

“Ez azzal a követelménnyel kezdődhet, hogy a szolgáltatásokra, az építési beruházásokra és az árubeszerzésre fordított évente 2 trillió eurós (a GDP 14%-a) állami kiadások olyan cégekhez kerülnek, ahol van kollektív megállapodás.”

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF Nyugdíjas Tagozatának továbbképzése

Tájékoztató   2022. november 23-án a SZEF Nyugdíjas Szervezete továbbképző konferenciát tartott a Benczúr Hotelben. A rendezvényen neves közgazdász egyetemi tanárok és szociológus tartott előadást a megjelent nyugdíjas szakszervezeti tagoknak.

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós