3,3 millió munkavállalót ér veszteség a kollektív szerződések hiánya miatt

A legfrissebb adatok alapján, a 2000-es évek elejéhez képest ma az EU-ban 3,3 millióval kevesebb munkavállaló részesül a kollektív szerződések előnyeiből.
A kollektív szerződés lefedettség 2000 óta az EU 27 tagállamából 22-ben csökkent. Ez a tagállamok által tudatosan bevezetett és az Európai Bizottság által jóváhagyott politika eredménye, ennek oka az a  téves gondolat, miszerint a magas szintű kollektív tárgyalások károsan hatnak a gazdaságra.
A tények viszont azt mutatják, hogy ennek az ellenkezője igaz. Az erős kollektív tárgyalási rendszerek hozzájárulnak a magasabb bérekhez és a jobb munkakörülményekhez, valamint a jobb gazdasági teljesítményhez.

Az Amszterdami Egyetem adatai szerint a kollektív szerződésekkel lefedett munkavállalók százalékos aránya Romániában (100%-ról – 23-ra%), Görögországban (100%- ról – 25%-ra) és Bulgáriában (56%-ról – 23%-ra) esett vissza legnagyobb mértékben.
A rendelkezésre álló adatok azt is mutatják, hogy a kollektív szerződéssl lefedett munkavállalók száma a vizsgált 15 ország közül 9-ben csökkent, ideértve Görögországot (-1,2 millió), Németországot (-884 000) és Magyarországot (-439 000).Jelenleg óriási eltérés mutatkozik  Európa szerte az országok között: a munkavállalók mindössze 7% -a élvezi a kollektív megállapodás előnyeit Litvániában, szemben az osztrák 98%-kal.

Forrás: Jelle Visser, ICTWSS adatbázis. 6.1 verzió Amszterdam: AIAS Amszterdami Munkaügyi Intézet 2019. október; OECD Stat.

Az adatok azt mutatják, hogy a következő országokban esett vissza a kollektív szerződéssel lefedettség:

Forrás: Jelle Visser, ICTWSS adatbázis. 6.1 verzió Amszterdam: AIAS Amszterdami Munkaügyi Intézet 2019. október; OECD Stat.

Az ETUC – a méltányos minimálbérről – az Európai Bizottsággal folytatott konzultációja során kiemelte ezeket az arány csökkenéseket.

Az Európai Bizottság első körös konzultációs dokumentuma kimondta: „A kollektív tárgyalások az EU által támogatott szociális piacgazdaság alapvető elemei, és erős alapot teremtenek a jó bérmeghatározáshoz.”

Az ETUC úgy véli, hogy a Bizottságnak a méltányos minimálbérre irányuló kezdeményezését úgy kell alkalmaznia, hogy megvédje a kollektív tárgyalások rendszerét ott, ahol már magas a kollektív szerződéseknek köszönhetően a bérszínvonal, és ki kell terjesztenie azokban országokban, ahol alacsony, az egyenlőtlenségek csökkentése, a munkakörülmények javítása és a termelékenység növelése érdekében.

Az ETUC főtitkárhelyettese, Esther Lynch elmondta:

„A törvényben előírt minimálbér emelése elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek a szegénységi küszöb alá ne kerüljenek, ám a kollektív alku a legjobb módszer annak biztosítására, hogy a munkavállalók valóban méltányos részesedést, méltányos bért kapjanak, leküzdjék a nemek közötti bérszakadékot és jó munkakörülményeket biztosítsanak a nem -standard munkavállalók számára.”

“Ha a tagállamok nem támogatják a munkavállalók jogainak és a kollektív tárgyalási képességüknek az előmozdítását, az visszatartja a bérnövekedést. Az alacsony szintű kollektív alku alacsonyabb minimálbért is jelent: méltányos minimálbért csak olyan munkaerőpiacokon lehet elérni, ahol hatékony kollektív tárgyalási rendszerek működnek, amelyek biztosítják a megfelelő lefedettséget.”

„Pozitív, hogy az Európai Bizottság felismerte, hogy a kollektív tárgyalások nélkülözhetetlenek a tisztességes gazdasághoz. Logikus, hogy most elő kell mozdítaniuk a kollektív tárgyalásokat, különösen ott, ahol alacsony a kollektív szerződésekkel lefedett munkavállalók száma. Az EU-nak azonban nem szabad beavatkoznia ott, ahol nincsenek problémák a kollektív tárgyalásokkal.”

“Ez azzal a követelménnyel kezdődhet, hogy a szolgáltatásokra, az építési beruházásokra és az árubeszerzésre fordított évente 2 trillió eurós (a GDP 14%-a) állami kiadások olyan cégekhez kerülnek, ahol van kollektív megállapodás.”