A legfrissebb adatok alapján, a 2000-es évek elejéhez képest ma az EU-ban 3,3 millióval kevesebb munkavállaló részesül a kollektív szerződések előnyeiből.
A kollektív szerződés lefedettség 2000 óta az EU 27 tagállamából 22-ben csökkent. Ez a tagállamok által tudatosan bevezetett és az Európai Bizottság által jóváhagyott politika eredménye, ennek oka az a téves gondolat, miszerint a magas szintű kollektív tárgyalások károsan hatnak a gazdaságra.
A tények viszont azt mutatják, hogy ennek az ellenkezője igaz. Az erős kollektív tárgyalási rendszerek hozzájárulnak a magasabb bérekhez és a jobb munkakörülményekhez, valamint a jobb gazdasági teljesítményhez.
Az Amszterdami Egyetem adatai szerint a kollektív szerződésekkel lefedett munkavállalók százalékos aránya Romániában (100%-ról – 23-ra%), Görögországban (100%- ról – 25%-ra) és Bulgáriában (56%-ról – 23%-ra) esett vissza legnagyobb mértékben.
A rendelkezésre álló adatok azt is mutatják, hogy a kollektív szerződéssl lefedett munkavállalók száma a vizsgált 15 ország közül 9-ben csökkent, ideértve Görögországot (-1,2 millió), Németországot (-884 000) és Magyarországot (-439 000).Jelenleg óriási eltérés mutatkozik Európa szerte az országok között: a munkavállalók mindössze 7% -a élvezi a kollektív megállapodás előnyeit Litvániában, szemben az osztrák 98%-kal.
Forrás: Jelle Visser, ICTWSS adatbázis. 6.1 verzió Amszterdam: AIAS Amszterdami Munkaügyi Intézet 2019. október; OECD Stat.
Az adatok azt mutatják, hogy a következő országokban esett vissza a kollektív szerződéssel lefedettség:
|
Tagállam |
%-os lefedettség 2000-2002 |
%-os lefedettség 2016-2018 |
Különbség a munkavállalók számában |
|
|
|
|
|
|
Litvánia |
15% |
7% |
|
|
Lettország |
18% |
14% |
59,000 |
|
Lengyelország |
25% |
17% |
|
|
Görögország |
100% |
25% |
1.263 millió |
|
Észtország |
23% |
19% |
|
|
Magyarország |
38% |
21% |
439,000 |
|
Bulgária |
56% |
23% |
254,000 |
|
Románia |
100% |
23% |
|
|
Szlovákia |
51% |
25% |
|
|
Csehország |
35% |
30% |
|
|
Írország |
44% |
34% |
|
|
Ciprus |
65% |
44% |
10,000 |
|
Horvátország |
64% |
45% |
120,000 |
|
Málta |
57% |
50% |
|
|
Németország |
68% |
54% |
884,000 |
|
Luxemburg |
60% |
59% |
|
|
Spanyolország |
75% |
68% |
|
|
Portugália |
78% |
74% |
|
|
Hollandia |
82% |
78% |
80,000 |
Forrás: Jelle Visser, ICTWSS adatbázis. 6.1 verzió Amszterdam: AIAS Amszterdami Munkaügyi Intézet 2019. október; OECD Stat.
Az ETUC – a méltányos minimálbérről – az Európai Bizottsággal folytatott konzultációja során kiemelte ezeket az arány csökkenéseket.
Az Európai Bizottság első körös konzultációs dokumentuma kimondta: „A kollektív tárgyalások az EU által támogatott szociális piacgazdaság alapvető elemei, és erős alapot teremtenek a jó bérmeghatározáshoz.”
Az ETUC úgy véli, hogy a Bizottságnak a méltányos minimálbérre irányuló kezdeményezését úgy kell alkalmaznia, hogy megvédje a kollektív tárgyalások rendszerét ott, ahol már magas a kollektív szerződéseknek köszönhetően a bérszínvonal, és ki kell terjesztenie azokban országokban, ahol alacsony, az egyenlőtlenségek csökkentése, a munkakörülmények javítása és a termelékenység növelése érdekében.
Az ETUC főtitkárhelyettese, Esther Lynch elmondta:
„A törvényben előírt minimálbér emelése elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek a szegénységi küszöb alá ne kerüljenek, ám a kollektív alku a legjobb módszer annak biztosítására, hogy a munkavállalók valóban méltányos részesedést, méltányos bért kapjanak, leküzdjék a nemek közötti bérszakadékot és jó munkakörülményeket biztosítsanak a nem -standard munkavállalók számára.”
“Ha a tagállamok nem támogatják a munkavállalók jogainak és a kollektív tárgyalási képességüknek az előmozdítását, az visszatartja a bérnövekedést. Az alacsony szintű kollektív alku alacsonyabb minimálbért is jelent: méltányos minimálbért csak olyan munkaerőpiacokon lehet elérni, ahol hatékony kollektív tárgyalási rendszerek működnek, amelyek biztosítják a megfelelő lefedettséget.”
„Pozitív, hogy az Európai Bizottság felismerte, hogy a kollektív tárgyalások nélkülözhetetlenek a tisztességes gazdasághoz. Logikus, hogy most elő kell mozdítaniuk a kollektív tárgyalásokat, különösen ott, ahol alacsony a kollektív szerződésekkel lefedett munkavállalók száma. Az EU-nak azonban nem szabad beavatkoznia ott, ahol nincsenek problémák a kollektív tárgyalásokkal.”
“Ez azzal a követelménnyel kezdődhet, hogy a szolgáltatásokra, az építési beruházásokra és az árubeszerzésre fordított évente 2 trillió eurós (a GDP 14%-a) állami kiadások olyan cégekhez kerülnek, ahol van kollektív megállapodás.”
