Keresés
Close this search box.

A KKDSZ nyílt levele a kulturális munkások bérhelyzetéről

Nyílt levél
a kulturális munkások bérhelyzetéről

Magyarország miniszterelnökéhez, a magyar kormányhoz, a magyar parlamenti képviselőkhöz. Minden magyar emberhez, akinek fontos a nemzeti kultúra ügye!

„A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga” /1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről/

„Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” vallotta Széchenyi István, és ezt a szavak szintjén egy politikus sem tagadja. Mégis, a nemzeti kultúra alapintézményei, a könyvtárak, levéltárak, múzeumok, művelődési otthonok működési feltételei szinte semmit sem javultak az elmúlt években. Futballpályák épültek az utóbbi tíz évben, nem művelődési házak, könyvtárak és múzeumok. Ugyanakkor egy megyei jogú város közművelődési intézményei legalább akkora látogatószámot produkálnak, mint a nemzeti bajnokság teljes évi nézőszáma! Ma Magyarországon a stadionépítések, a sportakadémiák és látványsportok támogatása nemzetstratégiai ügy, de olyanra példa még nem volt, hogy ilyen beruházások, alapozták volna meg a gazdaság fejlődését, ezzel ellentétben a kultúra támogatása azonban több országban is sikeresnek bizonyult.

A kultúra jelenlegi sanyarú helyzete szembetűnő, ha a területen dolgozók béreit nézzük. A KSH adatai szerint ma Magyarországon a bruttó átlagbér 359 800 Ft, amely nettó: 239 267 Ft! A kultúrában dolgozók bére ennél sokkal kisebb. Bértábla alapján kapják fizetésüket, a közalkalmazotti bértáblát pedig 11 éve – 2008-ban – módosították utoljára és fizetési alapértékei azóta sem változtak.
Az éves rendszerességgel történő minimálbér emelések „eredményeként” a bértábla tételeinek nagy része elmarad a garantált bérminimumtól, így érvénytelenné vált. A túlhaladott rész a bértáblának nem kevesebb, mint 76%!
-Ez azt jelenti, hogy e területen dolgozó munkavállalók döntő része garantált bérminimumért dolgozik. A pályakezdő és a nyugdíj előtt álló közalkalmazott egyaránt.
-Ez azt jelenti, hogy az érettségizett pályakezdő is pont annyit keres, mint egy 12 éve dolgozó tudományos munkatárs.
-E szerint a kormány annyira becsüli meg a tudást, hogy a legmagasabb tudományos fokozattal rendelkező közalkalmazott pályája végén a bértábla szerint kevesebb bért kap, mint az átlagbér,
nettó: 213.961 Ft-ot!

-Összegezve a mai Magyarországon nem érték a tudás!

Forintban kifejezhetetlen értékek őrzői ezek az intézmények, de forintban nagyon is kifejezhető az az érték, amit ezen intézményekben a művelt, tájékozott munkavállaló létrehoz a munkájával.

A cselédbéren foglalkoztatott munkavállalók vajon meddig képesek megőrizni a rájuk bízott nemzeti kincseket, és meddig képesek biztosítani ezen értékek közzétételét? Közművelődési és közgyűjteményi szakemberek hiányában, hogyan lesz képes megőrizni a nemzet kultúráját, értékeit? Nem a konzumkultúra fosztja meg a nemzetet kultúrájától, hanem a kormányzat érdektelensége.

Kulturális örökségünk emlékeit őrző múzeumaink és levéltáraink a nemzeti örökség kincstárai, a könyvtárak a szellem kincseinek bankjai, ahol mindenki a tudáshoz juthat.
A nemzeti kultúra templomai a művelődési intézmények a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra értékeit közvetítik minden magyar polgárnak.
Követeljük Magyarország kormányától és a magyar parlamenttől, hogy biztosítson tisztességes béreket a közművelődés és közgyűjteményi területeken dolgozóknak!
Ne a garantált bérminimumhoz süllyessze le a béreket, hanem legalább a nemzetgazdasági átlagbér színvonalára emelje fel! Kezdjen érdemi bértárgyalásokat az érdekvédelmi szervezetekkel és 2020-ra érzékelhető módon emelje az ágazat béreit.
– Könyvtár nélkül nincs esélyegyenlőség
– Múzeum nélkül nincs nemzeti emlékezet
– Levéltár nélkül nincs hiteles nemzeti múlt
– Közművelődés nélkül nincs nemzet

Kérünk mindenkit, hogy támogassa a nemzeti kultúra ügyét és a kultúrát őrző munkatársak követelését. Bízunk minden becsületes, értéket tisztelő ember támogatásában.

Budapest, 2019. december 2.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) országos elnöksége

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Az ILO főigazgatójával találkoztunk

2024. június 20-án Gilbert F. Houngbo, az ILO főigazgatója találkozott magyar szakszervezeti konföderációk, munkáltatói szervezetek és a kormány képviselőivel. A szakszervezeti konföderációkkal tartott egyeztetésen a SZEF-et Csóti Csaba, elnök, Szűcs

A SZEF delegáltja az ILO 112. ülésén

Új társadalmi szerződés szükségessége, veszélyes anyagok a munkahelyeken, az ápolás, mint társadalmi kérdés, az alapvető jogok érvényesülése a munkahelyeken Beszámoló az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO 2024 júniusi, 112.

Új vezetőséget választott a SZEF Ifjúsági Tagozata

2024. június 10-én SZEFIT küldött közgyűlésre került sor, ahol a megjelent delegáltak új elnököt, valamint négy fő alelnököt választottak. A hivatalos részt követően egy rövid ötletelést is tartottak a megjelentek.

EUROFEDOP Minisztériumok Szakmai Tanácsának ülése Budapesten

A Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (KSZSZ) szervezésében megrendezett kétnapos eseményre meghívást kapott a SZEF is. A szemináriumon különböző közszolgáltatási területeken szervezkedő szakszervezetek mutatták be sikereiket, nehézségeiket és hívták fel a figyelmet