Brüsszel, 2019. december 19-20.
Miranda Ulens alelnök megnyitotta az ülést, majd az előző Irányító és Végrehajtó Bizottságok jegyzőkönyveinek elfogadása után a VB elfogadta a napirendet, és az irányító bizottságokban történt változásokat.
Ezután Luca Visentini főtitkár tájékoztatást adott az aktuális EU-t és ETUC-t érintő aktuális történésekről. Az Európai Bizottság megalakulásáról már tudtunk, ami újabb információ volt, hogy a Bizottság elnöke által bejelentett, 2020-2022. között megrendezésre kerülő Európa jövője konferencia sorozaton az ETUC is részt vesz majd, mivel a Bizottság a munkába a civil társadalom szereplőit, így a szakszervezeteket is be akarja vonni.
További bejelentések voltak, hogy az ETUC módosított a VB-re kiküldött pénzügyi tájékoztatóján, így a VB ezen az ülésen nem is tárgyalta az anyagot.
A középidős konferencia 2020-ben már biztos, hogy Portugáliában lesz, valószínűleg 2021. április 14-15-én.
Az ETUC tárgyalt a vietnámi és az argentin szakszervezetekkel, a vietnámival az EU-Vietnám Szabadkereskedelmi és Befektetési Egyezmény miatt.
Tájékoztatást kaptunk arról is, hogy tegnap a Pán-Európai Regionális Tanács, a PERC, ami az EU-n kívüli szakszervezeti konföderációkat tömöríti, tegnap újraválasztotta Irakli Petriashvili eddigi elnököt. A PERC ülésen az ukrán kollégák azt kérték, hogy az ETUC küldjön egy delegációt hozzájuk az ottani helyzet megismerésére. Volt már korábban is egy ETUC delegáció Ukrajnában, melyet Jozef Stredula alelnök vezetett, és ezt az újabb delegáció vezetője is ő lesz majd.
A tájékoztató szóbeli részében nem esett szó róla, de a tájékoztató szóbeli változatában szerepel, hogy az Európai Parlamentben megalakult a szakszervezeti munkacsoport (inergroup).
A tájékoztatóhoz kapcsolódó felszólalások között a máltai szakszervezetek felháborodásukat fejezték ki az ETUC Máltát érintő sajtóközleményével kapcsolatban, a francia szakszervezetek is kifogásolták az ETUC működését a franciaországi események miatt.
Kordás László is felszólalt, elmondta a TB törvény legutóbbi módosítását, kihangsúlyozta, hogy ez teljesen ellentétes az Európai Szociális Pillér elveivel, amit pedig Magyarország is elfogadott. Arra kéri az ETUC-t, hogy jelezze a Bizottságnak, hogy Magyarország nem teljesíti a szociális párbeszédre vonatkozó kötelezettségeit és nem teljesíti az EU felé vállalt kötelezettségeit sem.
Az IndustriAll szerint az ETUC túlságosan elfogadó a zöld szervezetek felé, és a szakszervezeteknek sokkal jobban kellene figyelniük arra, hogy a szakszervezeteknek saját álláspontja legyen, olyan, amely a munkavállalók érdekeit helyezi előtérbe.
Több hozzászólás volt a platformgazdaságban dolgozók munkavállalókkal kapcsolatban, a francia kollégák már a platformgazdaság miatt szociális válságot emlegetnek.
A lengyel OPZZ elnöke a platformgazdaságra vonatkozóan azt mondta, hogy nem akarnak új foglalkoztatási formákat, de az ETUC szerint sajnos ez nem kikerülhető.
Jozef Stredula, a cseh konföderáció alelnöke arra kérte az ETUC titkárságot, hogy változtassák meg a júniusi VB időpontját, mert az egybeesik az ILO nyári ülésszakával, és szerinte ezért kevesen tudnának részt venni rajta. Egyetért azzal, hogy a Zöld Egyezmény komoly szociális problémákat vet fel, ezen kívül annak a jelenlegi elképzelések szerinti megvalósítása óriási terhet jelentene az egyes országok költségvetésére.
A főtitkár válaszában kérte a máltai kollégákat, hogy mondják el, hogy mivel nem értenek egyet a sajtóközleménnyel kapcsolatban és nyitottak minden ezzel kapcsolatos változtatásra.
A Zöld Egyezmény témájához azt tette hozzá, hogy nagyon furcsa lenne, ha azt az ETUC nem támogatná, mert a kongresszuson elfogadott dokumentum is állást foglalt az egyezmény mellett, a francia szervezeteket pedig biztosította arról, hogy az ETUC támogatja a követeléseiket.
A számunkra legfontosabb dokumentum megvitatása következett, a „Határozati javaslat a kollektív szerződések és az európai bérek növeléséről” címmel. A témát a VB már korábban megvitatta, sajnos az észak- és nyugat-európai, valamint a közép-és kelet-európai szervezetek közötti megosztottság volt, az ETUC ennek feloldását próbálta meg ezen a VB-n elérni. Ez a dokumentum egy iránymutató anyag, melynek menetrendjét Esther Lynch konföderációs titkár mutatta be.
A hozzászólások szerint nagy szakszervezeti győzelem lenne, ha az európai minimálbérre vonatkozó javaslat megvalósulna, a szakszervezeteknek egységet kell mutatnia a szolidaritás jegyében. A belga CSC támogatja a javaslatot, a lengyel OPZZ elnök szerint, ha ez megvalósulna, az az nemcsak a közép- és kelet-európai szervezetek, hanem a szakszervezeti mozgalom győzelme is lenne. A hozzászólók általában egyet értenek abban, hogy meg kell erősíteni a szociális párbeszédet és a kollektív szerződéseket, de többen hozzátették, hogy a közép- és kelet-európai országokban a munkavállalók kisebb részét védik csak kollektív szerződések. Néhányan azt is kimondták, hogy túl kellene már lépni a hangzatos állásfoglalásokon, és át kellene térni a konkrét tettekre.
Kordás László MaSZSZ elnök hozzászólásában a magyar helyzet miatt nagyon üdvözölte a kezdeményezést és arra való hivatkozással, hogy a bérek növekedése befolyásolja a nyugdíjak növekedését is, ezt az elemet is bele lehetne építeni az anyagba, továbbá véleménye szerint hivatkozni kellene az Európa Tanács Szociális Jogok Kartájának a tisztességes bérekhez való részére, melyet minden tagországnak ratifikálni kellene.
Szakszervezeti hozzájárulás a Szociális Jogok Európai Pillére megvalósításához Az Európai Szociális Pillér megvalósításával kapcsolatos előterjesztéshez, ami a következő fontos téma volt, csak néhány jelentősebb megjegyzés érkezett, mint pl. a munka-magánélet irányelv átültetése a gyakorlatba, az, hogy a fiatalokra nagyobb hangsúlyt kellene fektetni és foglalkozni kellene azokkal az idősekkel is, akik még dolgoznak, valamint a nyugdíjasokkal is.
ETUC állásfoglalás a kötelező emberi jogok és a kellő gondossággal és felelősséggel rendelkező üzleti magatartási kódex irányelvről volt a következő napirendi pont. A versenyszféra szakszervezeteinek képviselői a dokumentumot üdvözlik és jónak tartják. A határokon átnyúló üzleti láncok működési szabályozása miatt tartják nagyon fontosnak ezt a témát. Eddig önkéntes alapon készültek ilyen magatartási kódexek, és ezért üdvözlendőnek tartják, hogy legyenek kötelező jellegű szabályozók.
ETUC határozati javaslat az ETUC által végzendő, a migrációt és menekülteket érintő, 2019-2023 közötti tevékenységéről című pont következett. A hozzászólások szerint a migrációs politikának a nemzetközi jogi kötelezettségnek megfelelően kellene alapulnia, és rá kellene venni azokat a tagországokat, akik még nem ratifikálték ezeket, hogy tegyék ezt meg. A lengyel OPZZ szerint be is kellene őket szervezni a szakszervezetekbe, és együtt lehetne működni a kérdésben a Pán-Európai Regionális Tanáccsal. Az is felmerült, hogy a dokumentumnak jobban fel kell tárnia a migráció okait, mint. pl. a klímaváltozás, a korrupció, az intézményeikbe vetett bizalom hiánya, stb. Fontos lenne, ha az iratok nélkül érkezőknek is lehetőséget lehetne adni a munkavállalásra, több figyelmet kellene fordítani a migráns nőkre, és az egyéb hátrányos helyzeten lévő munkavállalókra. Sokan említették a rasszizmus és a szélsőjobb elleni harc fontosságát. A svéd LO szerint az embercsempészetről és a kizsákmányolásról is beszélni kellene.
ETUC állásfoglalás az EU-és Vietnám Szabadkereskedelmi és befektetés védelmi szerződésről Vietnám egy speciális ország, mert nincsenek szabad szakszervezetek, és több, alapvető ILO konvenciót nem ratifikált, bár a szerződésnek köszönhetően ezeknek a ratifikálása már folyamatban van. Az ETUC folyamatos nyomást próbál gyakorolni az Európai Parlamentre, kéri, hogy az EU érje el ezeknek az egyezményeknek a ratifikálását, és csak utána kerüljön sor a szerződés megkötésére.
Az ETUC állásfoglalás az EU bővítésével kapcsolatban az ETUC javaslata kis módosításokkal elfogadásra került, a vita az idő hiánya miatt elmaradt.
Az előbbi ok miatt az ETUI 2020-2021közötti munkaprogramjának a megvitatására sem került sor. A stratégiának 5 prioritása van, a digitalizáció, a klímaváltozás, az európai szociális modell megújítása, a demokrácia és a munkahelyi demokrácia, valamint a szakszervezeti megújulás.
Az ülèsen rèszt vett és a beszámolót készítette Koller Erika nemzetközi titkár.
