Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) éves nagy oktatási konferenciájának, az EDUDays-nek ezúttal a bécsi Katamarán, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) székháza adott otthont 2019. november 28-29. között. A SZEF-et Szatmári Lajos alelnök és Papp-Nagy Viktória Irodavezető képviselte a rendezvényen.
A konferencia ünnepélyes megnyitóján felszólalt Vera dos Santos Costa, az ETUI Oktatási Osztályának igazgatója és Wolfgang Katzian, az ÖGB elnöke.
Mindketten kiemelték az oktatás fontosságát és hogy az ETUI fő célja a szakszervezetpolitikai témájú képzései segítségével elősegíteni a cselekvést. Ahogy a ETUI Oktatási Osztályának jelmondata is kiemeli „Cselekvésre tanítunk”. Ezért a képzésnek is fel kell vennie a globális változások ütemét, újra kell gondolni az oktatási stratégiánkat és eszközeinket, használni a közös tudásunkat, hogy a változás útján előre léphessünk. Az oktatási munka ereje abban rejlik, hogy a szakszervezeti tisztségviselők általa válhatnak képessé kikövetelni, elérni a közösen meghatározott szakszervezetpolitikai célokat. Meg kell teremtenünk a vita lehetőségét, ahol nem csak a belső ügyeink, hanem Európa jövője is téma kiemelt téma kell legyen.
Az első előadó, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára, Luca Visentini volt, aki az ETUC bécsi Kongresszusa után a szakszervezeti mozgalom kihívásairól beszélt a résztvevőknek. Gratulált az ambiciózus oktatási startégiához, ami az ETUC prioritásainak figyelembevételével és azok megvalósíthatóságának elősegítése érdekében készült. Kiemelte az európai intézményrendszer változásait, hiszen az Európai Bizottság éppen a napokban került véglegesen megválasztásra és elfogadásra. Az ETUC megnyugtatónak tartja a szignifikáns többséget, amivel a biztosok elfogadásra kerültek, hiszen az az egységesülés felé mutat. Természetesen az ETUC megfogalmazta az elvárásait az új Bizottság irányában.
Kiemelte a szakszervezetek belső válságát is, hiszen a tagságunknak már csak egy harmada szavaz a tradicionális, demokratikus érkékekre, egy harmaduk egyáltalán nem vesz részt a választásokon, míg a maradék egy harmad extrém jobb oldali, gyakran xenofób pártokat támogatn. A szakszervezeti oktatás fő feladata véleménye szerint az, hogy ezt a belső értékválságot megszüntesse, értelmes alternatívát mutatva az általunk képviselt 45 millió munkavállalónak Európában, akik a teljes választásra jogosult népesség negyedét jelentik.
Az oktatásba, kutatás-fejlesztésbe az elmúlt években nem történt kellő befektetés. A bérek lassan megindultak felfelé – köszönhetően többek között az ETUC Bérkampányának – de még mindig egy olyan Kelet-Nyugat bérszakadék jellemzi az Európai Uniót, amely hosszú távon fenntarthatatlan. Ezért is támogatják Ursula von der Leyen azon kezdeményezését, amely egy európai szintű minimum jövedelem szabályozásban gondolkodik, amely kötelező nemzeti minimálbér rendszer vagy kollektív tárgyalások útján kerülhet meghatározásra nemzeti szinten.
Azt kérte a konferencia résztvevőitől, mint oktatóktól, hogy terjesszék a szakszervezeti üzeneteket, azt a demokratikus alternatívát, amiért az ETUC dolgozik. Hiszen csak közösen tudunk változtatni, mobilizálni és aktivizálni a szakszervezeti tagságot ezen célok mellett.
Az ETUI prioritásait Philippe Pochet, az intézet főigazgatója ismertette. Elmondta, hogy a következő években teljesen új munkaprogramot dolgoznak ki, amely e prioritások mentén az oktatási és kutatási osztály együttműködésének erősítését szolgálja majd.
A következő 4 éves ciklus prioritásai a következők:
1. digitalizáció és klímaváltozás
2. új gazdasági modell (fenntartható és zöld fejlődés)
3. megújított társadalmi szerződés
4. demokrácia és munkahelyi demokrácia
5. szakszervezeti megújulás
6. kapacitásbővítés
Ezt követően egy panelbeszélgetésre került sor Sabine Letz az ÖGB Oktatási Osztályának vezetője, Liina Carr ETUC konföderációs titkár és Mathieu Lefévre a More in Common elnevezésű non-profit csoport alapítója és vezetője részvételével Európa perspektíváiról.
Liina Carr az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 2030-as fenntartható fejődési céljairól és a Szociális Jogok Európai Pilléréről beszélt. A 17 célból az ETUC is kiválasztotta azokat amik a legfontosabbak a munkavállalók szempontjából:
1. A szegénység felszámolása
2. Minőségi oktatás
3. Nemek közötti egyenlőség
4. Tisztességes munka és gazdasági növekedés
5. Ipar, innováció és infrastruktúra
6. Egyenlőtlenségek csökkentése
7. Fellépés az éghajlatváltozás ellen
8. Béke, igazság és erős intézmények
A Szociális Pillér proklamációja óta 2 év telt el, s az ETUC igyekszik nyomon követni, hogy a 20 alapelvből mennyi valósult meg ebben az időszakban. A megvalósítás ellenőrzésének fő eszköze az Európai Szemeszter mechanizmus. Ennek keretében a már meglévő irányelvek felülvizsgálata, illetve védelme mellett új irányelvek bevezetését is javasolja az ETUC, hogy el tudja érni az ún. dömpingellenes alapértékeket, amelyekre a jövőben építeni lehet.
Mathieu Lefévre elmesélte a szervezetük történetét, amely a francia sárga mellényes mozgalomból nőtte ki magát. Fő céljuk az, hogy a társadalmi különbségekre hívják fel a figyelmet és annak csökkentésén dolgozzanak. Azt kutatják, hogy mik azok az erők, amik a demokratikus társadalmakat szétszakítják. Ehhez a szociálpszichológia ezköztárát használják. A Franciaországról és Németországról szóló kutatás eredményei már elérhetőek a honlapjukon. Ami közös a kutatások eredményében az az, ahogy a munkavállalók továbbra is hisznek a munka értékében és közösen szeretnének megoldást találni a problémákra, de jelenleg a szakszervezetek nem találták meg a megfelelő módot, hogy a növekvő polarizációt megállítsák és közös frontba szervezzék az elégedetleneket.
A délután folyamán Antoine Cochet vezetésével a nemzeti szakszervezetek oktatási programjainak európai dimenziójáról volt szó. Az ebben a témában végzett ETUI kutatás eredményeit Martin Roggenkamp ismertette a résztvevőkkel.
A kutatást egy online kérdőív segítségével folytatták le a nemzeti szakszervezeti konföderációk körében. 84 szervezetből 27 töltötte ki a kérdőívet, így az nem reprezentatív, de mindenképpen informatív volt. A fő cél az volt, hogy áttekintsék hogyan építik be az európai témákat a saját oktatási programjukba ezek a szervezetek és ezáltal elősegítsék, hogy az ETUI maximalizálja hatékonyságát.
Néhány érdekes megállapítás:
– a szervezetek főleg saját maguk – tagdíjakból – finanszírozzák a képzéseket, de a forrásaik egyre szűkösebbek
– több, mint 82%-át a képzéseknek saját maguk valósítják meg, csak ritkán szervezik ki azokat
– a legtöbb képzés (90%) még mindig face-to-face, tehát személyes jelenlétet igénylő képzés, csak kis számban alkalmazzák az online képzéseket
– az európai dimenzió egyre hangsúlyosabbá vált az elmúlt években és 40% valószínűsíti, hogy a jövőben még fontosabbá fog válni, ugyanakkor az európai témákat leginkább nemzeti szempontból vizsgálják
– több szervezet úgy látja, hogy az európai politikának nincs közvetlen hatása a tagjaik napi életére
– az európai dimenzió összefonódik a jobb oldali populizmus témájával, mert a szakszervezetek egyre több országban fel kívánnak lépni ezen mozgalmak ellen
– a legnépszerűbb témák a munkahelyi egészség és biztonság, a jobb oldali populizmus és a nemek közötti esélyegyenlőség
– az ETUI hozzáadott értékét a nemzetközi hálózatépítés lehetőségében, a digitális képzési lehetőségekben és a trénerek képzésében látják a nemzeti szervezetek
Ezt követően 3 jó példát hallhattunk Bulgáriából, Ausztriából, illetve Franciaországból.
Bulgáriából a CITUB és a Podkrepa pozitív tapasztalatairól számolt be az ETUI-val partnerségben megvalósított képzésekről, ahol nagy segítséget jelentett számukra, hogy a bolgár résztvevők saját anyanyelvüket használhatták a program során. Külön kiemelték, hogy a korábbi együttműködésük az ETUI ifjúsági vezetőképzésében nagyon jó eredményeket hozott, a fiatal résztvevők továbbra is aktívak és többen a vezetőség részévé váltak az évek során.
Az osztrák ÖGB és a Munkáskamara képviselői közös Szociális Akadémia programjukról számoltak be, ami egy 10 hónapos képzés a legalább 200 fős vállalatok munkavállalói képviselői részére. Többségük üzemi tanácstag. A résztvevők szociális, politikai és gazdasági ismeretek mellett tárgyalástechnikát és retorikát is tanulnak, valamint egy európai szakmai gyakorlaton is részt vehetnek. 2011 és 2019 között 210 résztvevőjük volt, akik 22 különböző európai országban voltak gyakorlaton. Továbbá említésre került a trénerképző programjuk is, ahol új módszereket dolgoznak ki. További információk a program honlapján oldalon elérhetőek.
A francia CFDT és CGT prezentációja kiemelte, hogy a képzéseiket nem csak európai, hanem globális kontextusban szervezik. Kiemelt téma náluk a szakszervezeti alapképzések mellett a szélsőjobboldali populizmus, valamint a fiatal vezetők és a trénerek továbbképzése is. Ezek a nemzeti szintű képzések mind foglalkoznak európai témákkal, hiszen csak így tudják megfelelő politikai kontextusba helyezni a felmerülő problémákat. A Lille Egyetemmel együttműködésben a trénereknek akkreditált képzések keretében nyújtanak folyamatos fejlődési lehetőséget.
A konferencia második napját Harry Cunningham, az ILO torinói Oktatási Központjának igazgatója nyitotta meg, aki összefoglalta az elmúlt nap eseményeit.
Ezt követően Vera dos Santos Costa ETUI oktatási igazgató bemutatta az Oktatási Osztály 2020-2023-as stratégiáját, amely egy kollektív intelligencián alapuló 10 lépéses folyamatra épült, amit igyekeztek a lehető leginkluzívabbá tenni. Természetesen a stratégia igazodik az ETUC májusi kongresszusán elfogadott prioritásaihoz is.
A stratégia 3 fő blokkra osztható:
- továbbképzés
– Eurotrainers
– ifjúsági vezetőképzés
– kommunikáció
– pedagógiai fejlesztés
– női vezetőképzés
– kapacitásfejlesztés
- online képzés
– angol
– európai üzemi tanácsok
– európai Unió
– projekt menedzsment
– „kevert” képzések
– MOOCs
- stratégiai szakszervezeti képzés
– szakszervezeti megújulás
– igazságos átmenet
– munkahelyi demokrácia
– digitalizáció
– migráció
– pszicho szociális kockázatok
Célkitűzések:
– résztvevők számának növelése
– a technológiai lehetőségek jobb kihasználása
– minőségi kritériumok erősítése
Stratégiai lépések:
– növelni a trénerek változatosságát országok és szervezetek szerint, hogy azokat a tagszervezeteket is bevonják, akik eddig kevésbé vettek részt az ETUI munkájában
– jobban népszerűsíteni az európai üzemi tanácsoknak szóló képzéseket több csatornán keresztül
– folyamatosan megújítani a technológiát, módszereket, a tervezési fázist és a személyes hozzáállást
– több akkreditált képzés pl. angol nyelvi képzés
– növelni az ETUI kutatók kapacitásának használatát a képzések során
– a tréning modulokon belül tudatosan megbirkózni a változásokkal
– minőségi tartalom: ETUI tapasztalatokon alapul, időszerű, kifejezetten a szakszervezeteknek fejlesztve
– saját online tanulási felület kialakítása
– standard minősítési eljárás
Mindezek természetesen egy többéves program keretében kerülnek megvalósításra. Minden év januárjában lehetősége lesz a szervezeteknek az éves képzési programhoz kapcsolódóan partnerségi javaslatokat tenni azokban a témákban, amit kifejezetten érdeklik őket. A korábbi rendszerhez képest ez abban jelent változást, hogy nem a szervezetek javasolnak képzési témákat, hanem egy meglévő ajánlatból választhatnak.
Kiscsoportos prezentációk keretében már a konferencián megismerhettük az előzetesen meghatározott témacsoportokat és egy online kérdőív segítségével jelezhettük a szervezeti preferenciákat.
A konferencia utolsó előadásában Aida Ponce az oktatás jövőjéről beszélt, amit az úgynevezett „foresight” módszer szélesebb körű alkalmazásában látnak. Ennek lényege, hogy bizonyos jelenlegi történések figyelembevételével különböző forgatókönyveket dolgoznak ki a jövőre vonatkozóan. Levetítésre került az ETUC Kongresszusán rögzített videó, amely azt a kérdést járta körbe, hogy mi is az ETUI feladata. A leggyakrabban említett feladat a kapacitásbővítés volt, így ennek menték alakítják ki az ETUI saját 2020-ra vonatkozó előrejelzését.
A beszámolót készítette: Papp-Nagy Viktória
