Keresés
Close this search box.

Ma már a tüntetés sem kockázatmentes, hát még a sztrájk

 

 2020 januárjára a PSZ sztrájkot hirdethet,  ha november 22-éig a kormány nem vállal írásos garanciát követeléseik teljesítésére a szakképzés átalakításával kapcsolatban. Sztrájkra készül novemberben az MKKSZ . Többek között ez is  indokolja, hogy fokozott figyelmet fordítson minden szakszervezeti vezető Berki Erzsébet Sztrájk 2.0 című könyvére.

A könyvben  szereplő adatok és dokumentumok a szerző saját kutatásából származnak. Ennek legfőbb eredménye egy Magyarországon egyedülálló adatbázis, amely az 1989. január 1-től 2014. december 31-ig tartó időszak munkaügyi akcióit tartalmazza, ideértve a sztrájkokat, tüntetéseket, aláírásgyűjtéseket és petíciókat, valamint az olyan ritka akciókat is, mint az éhségsztrájk, a blokád.

2010-ben kezdődött  a szakszervezetek számára az igazán nehéz élet  mégpedig a sztrájktörvény módosításával, tudatos lépésekkel gyengítve a sztrájkjogot és a szakszervezeteket is. A történet azonban korábban kezdődött.  2006-ban a Liga Szakszervezetek úgynevezett gördülő sztrájkot tartott, amelyben a munkabeszüntetés időpontját és időtartamát nem jelentették be előre, minthogy ilyen kötelezettség a törvényben nem volt, és a még elégséges szolgáltatásról sem állapodtak meg. S amikor a MÁV bírósághoz fordult, az jogszerűnek mondta ki a sztrájkot. Úgy tűnt, a közvéleménynek elege van a gördülő sztrájkból, majd pedig az ombudsman is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan lehet, hogy egy munkavállalói csoport sztrájkja akadályozza a normális életvitelt az országban.

Az akkori  kormány belátta, hogy valamit kezdeni kell a még elégséges szolgáltatás szabályozásával – ami eredetileg is benne volt a törvényben, de nem kapcsolódott hozzá szankció – de törvénymódosítás csak 2010-ben született. A 2011-től hatályos sztrájktörvény módosítás  kimondta: ha nem állapítják meg, illetve nem biztosítják a még elégséges szolgáltatást a sztrájk idején, akkor a munkabeszüntetés jogellenesnek minősül. Ez gyökeres változást jelentett a korábbi időszak bírósági gyakorlatához képest, amely a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását követve nem tekintette jogellenesnek a sztrájkot,  ha a még elégséges szolgáltatásról nem született megállapodás.

Az új szabályozás az oka annak, hogy a most október 10-re tervezett közszolgálati sztrájkot november 13-ra halasztják, miután nem született megállapodás a még elégséges szolgáltatásokról. A tárgyaláson azért nem született eredmény, mert a kormány nyilvánvalóan nem érdekelt a megállapodás megszületésében, így viszont magatartásával ellehetetlenítette a szociális ágazatban dolgozóknak azt a jogát is, hogy elégedetlenségüket sztrájkkal fejezzék ki . Megállapodás híján a sztrájkot szervezők bírósághoz fordulhatnak a még elégséges szolgáltatás megállapítását kérve, ennek időigénye azonban minimálisan egy-másfél hónap. Az is előfordulhat, hogy mire megszületik a bírósági döntés, a sztrájkhelyzet elmúlik. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) van egyébként a még elégséges szolgáltatás megállapítására irányadó állásfoglalása: ennek szintje nem lehet olyan magas, ami elveszi a sztrájktól a nyomásgyakorló erőt, csak olyan minimum lehet, amely még kielégíti a legalapvetőbb szükségleteket.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy arra is van precedens – egy vidéki buszos vállalatnál fordult elő –, hogy bírósági határozat híján is megtartották a sztrájkot, ami elvben jogellenes volt, de a menedzsment kiegyezett a sofőrökkel és nem kezdett jogvitát. A közoktatásban is volt több sztrájk, amelyek azért lehettek végül jogszerűek, mert az EMMI deklarálta, hogy szerinte mi a még elégséges szolgáltatás, a szakszervezetek pedig elfogadták az EMMI feltételeit, azt, hogy minden iskolát ki kell nyitni, a gyerekekre felügyelni kell, de nem kell tanítani.

2011-től a módosított sztrájktörvény kimondta azt is, hogy jogellenes a sztrájk akkor is, ha megszegik az együttműködési kötelezettséget a munkáltatóval. Problematikus azonban ennek alkalmazása, mivel nehezen  határozható meg ennek a kötelezettségnek a tartalma. Azt ugyan mindenki tudja, hogy van együttműködési kötelezettség a munkaadókat képviselők és a munkavállalók között, mert hogy a sztrájk nem okozhat kárt az egészségben, anyagi javakban, testi épségben, biztosítani kell a személyi és a vagyonbiztonságot stb., de ezen túl vajon miben kell együttműködni? És ha a munkáltató nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségnek, annak miért nincs szankciója?

A szakszervezeteket hátrányosan érintő jogszabály-módosítások közül is kiemelkedik a 2012-es munka törvénykönyv, amely visszavette a munkahelyi szakszervezetek jogait a korábbi, 1992-es törvényhez képest. Az Mt. átírásával megszűnt a munkaidő kedvezmény megváltása, vagyis a szakszervezeti tagok után a tisztségviselőknek járó fel nem használt munkaidő-kedvezményt pénzzel már nem lehet megváltani, és az elbocsátás ellen védett tisztségviselők létszámát is korlátozták.

Az OÉT-ről szóló törvény hatályon kívül helyezése lefejezte az érdekegyeztetést, ami nemcsak azért veszteség, mert megszűnt az országos tripartit érdekegyeztető fórum, hanem azért is, mert ez a gesztus azt üzente a munkavállalóknak és munkáltatóknak, hogy a tárgyalások feleslegesek. Ha ez így van, akkor a kollektív vitából kivezető út nem a közös problémamegoldás, hanem az erő alkalmazása. Ilyen körülmények között a sztrájkról való tudásunk gyarapítása túlságosan is időszerű.

 

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF felsőszintű oktatás

A SZEF oktatási programjában másodszor került megszervezésre a felsőszintű szakszervezeti aktivista képzés. A 2025. április 29-30-án megtartott kétnapos eseményre a szakszervezeti mozgalom mellett elkötelezett szakértők, valamint SZEF tisztségviselők bevonásával került

Együtt ünnepeltük a munkásokat 2025-ben is

2025-ben ismét a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel közösen ünnepeltünk május 1-jén a Városligetben. Az ünnep délelőtt a városligeti emlékkőnél indult, ahol több tucat résztvevő szervezeti zászlók gyűrűjében hallgathatta meg Zlati Róbertnek

Csóti Csaba az ATV Start című műsorában

Az ATV Start vendége volt 2025. május elsején Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke. A felvetett témák között szerepelt szakszervezeti tagsággal kapcsolatos kérdés, a szakszervezetek fontossága és jelenlegi helyzete,