ILO: 3,4 százalékos a magyarországi munkanélküliség; A nők és az idősebbek kevésbé hajlamosak az adócsalásra; Hidegzuhany a friss nyugdíjasoknak: ezért kisebb az összeg, mint sokan előre várták; Átlagot meghaladó béremelés jöhet; Célkeresztben az óvodák: a hat év alattiakra is kitér az új NAT; Az egyetem már nem bírja, a kutatókra hárítaná a méregdrága lapelőfizetések egy részét;
ILO: 3,4 százalékos a magyarországi munkanélküliség
Az álláskeresők száma szeptemberben 3,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában a szeptemberi zárónapon 243 400 álláskereső szerepelt. A Privátbankár cikke.
A nők és az idősebbek kevésbé hajlamosak az adócsalásra
Minél inkább elősegíti a kormány, hogy a sok munka mindenki számára meghozza a gyümölcsét és egyenlő eséllyel boldogulhasson mindenki az életben, annál inkább befizetik az adót az emberek – derül ki egy nemrég publikált OECD-s kutatásból. Az ado.hu összeállítása itt olvasható.
Hidegzuhany a friss nyugdíjasoknak: ezért kisebb az összeg, mint sokan előre várták
A magyar nyugdíjrendszer EU-s szinten egyedülálló sajátosságai miatt senki nem tudja előre meghatározni, hogy mennyi nyugdíjra számíthat majd a jogosultság megszerzése után. A transzparencia hiánya okozza, hogy az emberek nem tudnak kalkulálni és sokan meglepődnek, amikor végül kiderül, hogy ténylegesen mekkora lesz az ellátásuk. Eközben az önálló nyugdíjjárulék 2020-ban várható megszüntetésével, a munkavállalókat terhelő járulékok összevonásával még átláthatatlanabbá válhat a rendszer – magyarázta a napi.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő.
Átlagot meghaladó béremelés jöhet
A nemzetgazdasági átlagot jelentősen meghaladó bérfejlesztésre tettek javaslatot a következő évekre az állami közszolgáltató cégeknél jelen lévő szakszervezetek — tudta meg a Magyar Nemzet. A személyszállításban, a postánál és a víziközmű-ágazatban ugyanakkor eltérő szempontokat említenek a képviseletek, ám az minden szektorban jellemző, hogy a bérrendezés állami beavatkozás nélkül nem megoldható, ellenben elkerülhetetlen. A Magyar Nemzet írása itt olvasható.
Célkeresztben az óvodák: a hat év alattiakra is kitér az új NAT
A szakszervezetek továbbra is aggódnak a rugalmas iskolakezdés eltörlése miatt. Külön fejezetet kapnak az óvodák a készülő új Nemzeti alaptantervben (NAT) – értesült lapunk. Úgy tudjuk, az erről szóló tervek több szakmai fórumon – a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalon, illetve a Köznevelési Szakértők Országos Egyesületének október 19-i keceli konferenciáján – is elhangzottak. Az óvodákról szóló fejezet elsősorban az óvoda-iskola átmenetre fókuszál majd, az Óvodai nevelés országos alapprogramját (ami az óvodáknak olyan, mint az iskoláknak a NAT) tehát nem váltja fel. Szakmai körökben ugyanakkor azt beszélik, ez az óvodák államosítása felé vezető egyik első lépés lehet, vagyis a jelenleg önkormányzati fenntartású óvodák, az iskolákhoz hasonlóan, a jövőben közvetlen állami fenntartásba kerülhetnek. A Népszava írása.
Az egyetem már nem bírja, a kutatókra hárítaná a méregdrága lapelőfizetések egy részét
Az ELTE Természettudományi Karának oktatói a héten tudták meg, hogy a kari vezetés jövőre már nem fizetne elő egy sor tudományos folyóiratra. Ehelyett a kutatóknak kellene saját pályázati pénzből előfizetni rájuk, ha akarnak. A dékán szerint ez egyrészt azért jó, mert kiadást csökkenthetnek, amit az oktatás és a kutatás korszerűsítésére lehet fordítani. Másrészt illeszkedik egy nemzetközi trendbe is: a nyugati egyetemek sorra mondják le az előfizetések egy részét, mert nem akarják, vagy nem is tudják kielégíteni az óriásira duzzadt kiadóvállalatok profitéhségét. A 444.hu írása itt érhető el.
