A Beruházás a munkahelyi egészségvédelembe és biztonságba: költségek és haszon című véleményt az EGSZB szeptemberi ülésén fogadta el. A vélemény előadója Adam Rogalewski, Lengyelország, Munkavállaói csoport, (szakértője György Károly, MaSZSZ) társelőadó Ana BOntea, Románia, Munkaadói csoport

Sampo Terho, az európai ügyekért, kultúráért és sportért felelős finn miniszter 2019. február 7-én öt javaslatot nyújtott be a leendő finn elnökség keretében kidolgozandó feltáró vélemények témáira. Ezek egyike volt „A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos beruházások költségeinek és hasznának összefoglalása” című vélemény kidolgozásáról szóló javaslat.

 A vélemény lényegi tartalma

Ez a vélemény a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén felmerült új kihívásokat térképezi fel. Ezeknek a tényezőknek hangsúlyt kellene kapniuk, és nem csupán azokban a vitákban, amelyek a munkahelyi egészségvédelembe és biztonságba történő beruházások előnyeiről folynak, hanem általában véve az EU munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos jövőbeli politikájában.

• Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszanak a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos politikák kidolgozásában és végrehajtásában. A munkahelyi egészségvédelembe és biztonságba történő beruházások csak akkor hoznak majd előnyöket, ha megfelelő szociális párbeszéddel és széles körű kollektív tárgyalásokkal járnak együtt. Fontos népszerűsíteni a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó bizottságok és a munkavállalói képviselők szerepét.

• Számos tanulmány, valamint a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek tapasztalatai is arra utalnak, hogy a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos beruházások nemcsak a munkavállalók és vállalkozók jóllétéhez járulnak hozzá, hanem a magas megtérülési rátákhoz is, ami különösen a költségek csökkenésében, a nagyobb termelékenységben és a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságában jelentkezik.

• Az EGSZB kéri, hogy irányítsanak több köz- és magánberuházást a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területére, és teremtsenek több pénzügyi ösztönzőt az ezen a területen beruházó vállalatok számára. A közberuházásokat a munkaerőpiaci szereplők sajátos típusainak a szükségleteihez kell igazítani, külön figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra).

• Az EGSZB a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági beruházások holisztikus megközelítését sürgeti. Különleges figyelmet kell fordítani az olyan kérdésekre, mint például a pszichoszociális kockázatok, a váz- és izomrendszeri megbetegedések, a keringési és rákos megbetegedések és a mentális egészség.

• Az EGSZB átfogóbb tanulmányokat sürget a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos beruházások hasznainak jobb megértése érdekében. A tagállamoknak nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk, megosztva a munkához kapcsolódó betegségekre és fertőzésekre vonatkozó statisztikai információkat, és összehangolva a foglalkozási betegségek elismerését és regisztrációját.

• Az EGSZB kéri az Uniót, a tagállamokat, és az összes többi érintett szereplőt, hogy mozdítsák elő a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén bevált gyakorlatok cseréjét, különösen a munkahelyi egészségvédelembe és biztonságba beruházó vállalatoknak szóló pénzügyi ösztönzőket illetően.

• A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos beruházásokat a munkahelyek minősége szempontjából kell megközelíteni. A pszichoszociális kockázatok legjobb megelőzését a standard munkafeltételek biztosítják, amelyek ezáltal fokozott jólléthez és nagyobb fokú termelékenységhez vezetnek.

• Az EGSZB aggasztónak tartja, hogy a munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz és így az ilyen területen történt beruházások eredményeihez való hozzáférés nem egyenlően oszlik el az uniós tagállamok között. A kezdeményezéseknek figyelembe kellene venniük az olyan szempontokat, mint a nem, az etnikai hovatartozás, az életkor vagy a fogyatékosság, és össze kell kapcsolniuk a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiát az egyenlőségről folyó vitával.

• A digitalizáció folyamata számos pozitív fejleményt hozhat a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén, az EGSZB azonban aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a digitalizáció révén létrejött bizonyos új típusú munkák kívül eshetnek a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szabályozás hatókörén. A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályoknak valamennyi EU-ban dolgozó személyt védeniük kell.

• Az EGSZB hangsúlyozza, hogy amellett, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előnyös az Unió gazdasága számára, az ehhez való hozzáférés alapvető munkavállalói jog is. A munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szabványok előmozdításának olyan országokra is ki kell terjedniük, amelyekkel az EU kereskedelmi megállapodásokat írt alá.