EGSZB vélemény: Az európai szemeszter és a kohéziós politika – A 2020 utáni új európai stratégia felé

Az Európai Gazdasági Szociális Bizottság Plenáris ülése júliusban fogadta el “Az európai szemeszter és a kohéziós politika – A 2020 utáni új európai stratégia felé” című véleményt, melynek előadója Baráth Etele volt.

A vélemény főbb pontjai:

AZ EGSZB

  • úgy véli, hogy az európai szemeszter és az EU kohéziós politikája közötti kapcsolatokban hatalmas kihasználatlan potenciál rejlik az EU gazdaságpolitikai koordinációjának és irányításának javítására. Ez a jobb irányítás és a teljesítményalapú megközelítés jele. Koordináló jellege folytán egyaránt foglalkozik a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi természetű stratégiai célok megvalósításával, a politikai prioritásokkal, valamint a rövid és hosszú távú feladatok kölcsönhatásaival,

 

  • hisz a szemeszter folyamatában, és javasolja, hogy legyen lehetőség a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célok végrehajtását összehangoló ösztönzőeszközök kiegyensúlyozottabb alkalmazására, illetve differenciált, megalapozott és gondosan mérlegelt szankciókra,

 

  • sajnálattal látja, hogy a megállapodások teljesítésének szintje az egyes országok makrogazdasági fejlettségétől függően nagyon eltérő. A több évet átfogó politikák végrehajtása általában alacsony szintű (40 és 50% közötti),

 

  • megjegyzi, hogy a megerősített szemeszterfolyamatnak a gazdaságpolitikai koordináció legfontosabb elemének kellene lennie. Fontos kérdés például a szociális jogok európai pillérének megvalósítása, a fenntartható foglalkoztatás, a szociális minimumnormák bevezetése az európai szemeszter során létrehozott közös európai keret alapján, továbbá ambiciózusabb éghajlatvédelmi célok kitűzése és a biológiai sokféleség jobb védelme is,

 

  • javasolja, hogy az európai kormányzásnak az EU 2030-ig szóló stratégiájára épülő, megújított rendszere inkább az eredményekre összpontosítson, és kevesebb prioritást határozzon meg, megkönnyítve az adminisztratív eljárásokhoz való hozzáférést, és nagyobb mértékben támaszkodva a civil társadalom megismerésére és a vele való együttműködésre. Ezzel párhuzamosan monitoring- és értékelési rendszereket is ki kell dolgozni. Az európai kormányzás erősítésének egyik fontos módja a többszintű közigazgatás szélesítése és a részvétel iránti nagyobb nyitottság megvalósítása,

 

  • úgy látja, hogy az EGSZB-nek újra kell definiálnia a maga helyét az európai politikák és stratégiák előkészítésében és végrehajtásában, új és jelentősebb helyet foglalva el az európai kormányzásban. A szociális partnerekkel és a civil társadalommal folytatott rendszeres és strukturált párbeszédeinek erősítése révén mindig a helyzet jobb megértését szeretné elősegíteni, és javasolja, hogy az EGSZB szervezetén belül hozzanak létre egy kompetenciaközpontot, amely a jövőbeli uniós stratégiával kapcsolatos végrehajtási problémák kezelésével foglalkozna,

 

  • úgy véli, hogy a komplex célok folyamatos kiértékelésével a szemeszter képes lesz majd arra, hogy a válságok jövőbeli kockázatának csökkentésére koncentráljon, illetve hogy fenntartható, észszerű és reagálóképes gazdasági és társadalmi környezetet hozzon létre.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós