Szétverték az MTA kutatóintézeteit, de azt nem sikerült kitalálniuk, hogy mi legyen ezután; Nagy leépítés után drasztikus színvonalesés a kormányhivatalokban; Bruttó 316 ezer a mentők átlagbére, pedig tavaly emelést is kaptak; Bruttó 316 ezer a mentők átlagbére, pedig tavaly emelést is kaptak; Romokban az egészségügy, az MNB így segítene; Nyomor és kirekesztés: a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint a felét; Budapesten kívül szinte mindenhol zuhanni fog a népesség, egész régiók halhatnak ki az országban
Szétverték az MTA kutatóintézeteit, de azt nem sikerült kitalálniuk, hogy mi legyen ezután
Júliusban szavazta meg a kétharmados kormánypárti többség az MTA-t feldaraboló törvényt, amelynek értelmében a legtöbb kutatóintézet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) fennhatósága alá került. Az ELKH „különlegessége”, hogy már az MTA-törvény megszavazása előtt helyet kapott a 2020. évi központi költségvetésben, miközben az Akadémia kutatóhálózatai már nem is szerepeltek abban. A Mérce összeállítása.
Nagy leépítés után drasztikus színvonalesés a kormányhivatalokban
Egy friss felmérés szerint a kérdezettek 42 százaléka úgy érzi, jelentősen romlott a kormányhivatalok munkája a tavaszi elbocsájtások óta – tudta meg a Népszava.
Bruttó 316 ezer a mentők átlagbére, pedig tavaly emelést is kaptak
A legkevesebbet a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti területen dolgozók keresik, itt a havi bruttó átlagbér 232 ezer forint. Ennek ellenére a betöltetlen álláshelyek aránya 0,8 százalékos, a három hónapnál régebben üres munkakörök aránya pedig 0,1 százalékos volt. A 24.hu írása.
Romokban az egészségügy, az MNB így segítene
Az uniós országok átlagánál jóval mélyebben kell a magyar lakosságnak a zsebébe nyúlnia, ha az egészségéről van szó. Az MNB ezt a pénzt a jóléti alapokba terelné, hogy hatékonyabb legyen a felhasználása. Ezek az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak összeolvadásából jönnének létre, és mindenkit beléptetnének. Az azenpenzem.hu bejegyzése itt olvasható.
Nyomor és kirekesztés: a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint a felét
Több területen stagnált vagy romlott a szegénységben élő gyermekek és családok helyzete – derül ki egy ma megjelenő tanulmánykötetből, melyet a Népszava ismertetett.
Budapesten kívül szinte mindenhol zuhanni fog a népesség, egész régiók halhatnak ki az országban
A tágan értelmezett fővárosi agglomeráció és kisebb mértékben a regionális központok szűkebb környezete is vándorlási nyereségre számíthat 2051-ig, ennek következtében – az országos trendekkel dacolva – a budapesti agglomerációs gyűrű várhatóan tovább tudja növelni népességszámát – írja Lennert József, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének szakértője a Területi Statisztikában megjelent cikkében. A városok népessége 7–17, a városkörnyéki vidéki tér népessége 1–11, a félreeső vidéki tér népessége pedig akár 16– 31%-kal is csökkenhet. A szerző szerint Magyarország területének jelentős részén vándorlási veszteség várható, különösen (a regionális központok környezetét leszámítva) az Alföldön és Dél-Dunántúlon. A Portfolio összefoglalója.
