Cikkajánló – 2019. október 2.

Figyelmeztető sztrájk jogszerűségéről döntött a Kúria; Visszajöhet a kötelező nyugdíjpénztár – itt az MNB terve; A számok nem hazudnak: Magyarország rosszabbul teljesít; Novemberi nyugdíjpénz: lesz, aki 200 ezer forint pluszt kap, az átlag 31 ezer lehet; „Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?; Átalakítják a szakképzést: érettségire épülő szakmát többé nem lehet tanfolyami formában szerezni

Figyelmeztető sztrájk jogszerűségéről döntött a Kúria

A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes – mondta ki a Kúria. Az Adózóna beszámolója.

 

Visszajöhet a kötelező nyugdíjpénztár Átalakítják a szakképzést: érettségire épülő szakmát többé nem lehet tanfolyami formában szerezni itt az MNB terve

Jöhetnek a jóléti alapok, a nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak összeolvadásával. Mindenkit alanyi jogon beléptetnének, de ezután ő maga dönthetné el, mennyit utaljon a munkáltató a számlájára. Az írás a napi.hu-n olvasható.

 

A számok nem hazudnak: Magyarország rosszabbul teljesít

Cáfolja a Varga Mihály pénzügyminiszter aranykort vizionáló fejtegetését a most benyújtott tavalyi évi zárszámadási törvény. A kormány továbbra is pazarló szerkezetben költekezik, csak oda nem jut – oktatás, egészségügy, nyugdíj –, ahol igazán kellene, ezért ezeken a területeken sereghajtóak vagyunk az EU-ban. A Népszava cikke.

 

Novemberi nyugdíjpénz: lesz, aki 200 ezer forint pluszt kap, az átlag 31 ezer lehet

A miniszterelnök kedden bejelentette, hogy novemberben 20 160 forint lesz az átlagos nyugdíjprémium, és 11 ezer forint a nyugdíjkiegészítés, azaz egy átlagnyugdíjas bő 31 ezer forinttal kaphat többet, mint az előző hónapokban. Alább megmutatjuk, ki mire számíthat, és hogy mekkora különbségeket fed el az átlag. Összességében megint a kisnyugdíjasok húzzák a rövidebbet. A 24.hu cikke.

 

„Túlhajtás nélkül” – azaz: mennyit lehet dolgozni egy nap?

A munkaidőről szóló fejezet a munka törvénykönyvének (Mt.) egyik legnehezebben érthető része. Ha csak arra az alapvető kérdésre keressük a választ, hogy legfeljebb hány órát lehet egy nap vagy egy héten dolgozni, máris értelmezési nehézségekbe ütközhetünk. A törvény ugyanis egy helyen azt írja, hogy a teljes napi munkaidő napi 8 óra, majd néhány szakasszal később azt olvashatjuk, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Megnyugtatásképpen: az első látásra fennálló ellentmondás természetesen csak látszólagos. Azonban a helyes válasz megtalálásához nem árt némi ismeret az Mt. munkaidő mennyiségével és beosztásával kapcsolatos szabályozásának rendszeréről. Az ado.hu szakértőjének írása.

 

Átalakítják a szakképzést: érettségire épülő szakmát többé nem lehet tanfolyami formában szerezni

A legtöbb szakmát 2020. szeptember 1-jétől csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd tanulni az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint – ilyen lesz az összes érettségi végzettséghez kötött képesítés is. Részletek az eduline.hu oldalán.

 

.

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Az európai szakszervezetek nemet mondanak a megszorításokra

  Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Gazdasági Munkabizottsága november 16-án tartotta évzáró ülését Brüsszelben. Napirendjén az európai munkavállalók szempontjából különösen időszerű és fontos kérdések szerepeltek: az EU makrogazdasági kilátásai, a