Az idei első CEYTUN konferencia témája a szociális jogok és azok védelme volt. A pénteki nap igazán tartalmas és érdekes volt, mivel a szakmai előadások sorát Josef Stredula, cseh szakszervezeti vezető kezdte meg. A téma felvezetéseként arról beszélt, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által 2008-ban elfogadott Szociális Jogok Nyilatkozata mennyire fontos dokumentuma a szociális jogok védelmének.
Statisztikai ábrákon keresztül mutatta be nekünk, hogy a szociális jogok biztosítása terén milyen tendenciák figyelhetőek meg az EU tagállamaiban. Hazánk a minimálbér tekintetében az utolsók között van az EU tagállamok között. De sajnos a szociális párbeszéd, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a munkavédelem területén is sereghajtók vagyunk. Majd rátért arra, hogy a szakszervezetek milyen területeken segíthetik elő a szociális jogok érvényesítését a munkavállalók számára:
- a minimálbér növelése,
- a munkavállalók jogainak védelme,
- a társadalmi kohézió ösztönzése és az egyenlőtlenség felszámolása,
- a férfiak és nők közötti egyenlőség,
- egyenlő munkáért egyenlő bér.
Példaként bemutatta a cseh szakszervezet kampányát, ami a tisztes bérekről szólt. A szakszervezet által közvetített üzenet annyira megfogta a munkavállalókat, hogy az országban a szakszervezet nagyobb népszerűségnek örvend, mint mondjuk egy politikai párt. Volt közös akciójuk is a fémiparban egy svéd szakszervezettel, mivel ugyanazon cég cseh gyárában a dolgozók keresete 1/5 része volt a svéd kollégák bérének. Ez az akció hatással volt a taglétszámra is, mivel közel 10%-al növekedett a taglétszám a tavalyi évben.
A második előadó Ales Chmelar közgazdász volt, aki a cseh kormány álláspontját ismertette a szociális jogok védelméről. Előadása végén Josef Stredula tett fel neki kemény kérdéseket.
A következő napot, mivel nagyon sok új fiatalt üdvözölhettünk a csoportban, az ismerkedéssel kezdtük. Az első csoportos feladatban a szociális jog fogalmát kellett meghatározni 5 előre megadott kulcsszó felhasználásával. Ezután egy listát kellett összeállítani a szociális egyenlőtlenség okairól.
A leggyakoribb okok a következők voltak:
- profitorientált vállalati vezetés (profitmaximalizálás a bérköltségek alacsony szinten tartása mellett),
- munkavállalók hiányos információja,
- szolidaritás hiánya,
- populizmus,
- nemek közötti bérkülönbség,
- korrupció,
- javak egyenlőtlen elosztása,
- kapitalizmus.
Nem volt könnyű feladat, de minden csoport jól vette az akadályt.
A második workshop alatt pedig egy társasjáték szereplőiként tapasztalhattuk meg élőben, hogy milyen hatásai vannak annak, ha úgy kell játszanunk, hogy saját magunk határozzuk meg a játék szabályait. 5 csapat eltérő pozícióból kezdhette meg a játékot és bizonyos mezőkön áthaladva mi magunk határoztuk meg a játék további menetét. Már az első szabály bebizonyította azt, hogy –amint az a való életben a szociális egyenlőtlenségek egyik fő kiváltó oka – aki kedvezőbb helyzetben van, az szeretné bebiztosítani a helyét és csak a saját érdekét szem előtt tartva halad előre. Szinte kivétel nélkül olyan játékszabályok kerültek meghatározásra, amelyek már a játék elején eldöntötték azt, hogy aki előrébb tart a játékmezőn, az fog nyerni és az utolsó játékosnak esélye sincs arra, hogy utolérje. Nagyon meglepő és lesújtó volt ez a tendencia, hiszen előtte órákig beszélgettünk a szociális jogokról, mégsem jutott senkinek eszébe az, hogy például az utolsó helyen lévő játékost előnyhöz juttassa.
Délután egy rendhagyó városnézésre mentünk. Nem az épületeket néztük meg, hanem idegenvezetőnk egy egykor hajléktalan úr volt, aki a saját történetét mesélte el nekünk. Évekig az utcán élt és nem volt munkája. De a Pragulic nevű szervezet támogatásával sikerült visszatérnie a munkaerőpiacra, és ma már az idegenvezetésből megszerzett pénzből fizeti az albérletét. Bemutatta a város szélén lévő kis fedett helyeket, ahol nemritkán 10-12 társával húzta meg magát éveken át. De még ebből a kilátástalannak tűnő helyzetből is ki tudott kerülni, a szervezetnek hála.
A vasárnap reggelt egy kis közös tánccal kezdtük, hogy mindenki aktívan tudjon figyelni a hétvége értékelése közben és minél hamarabb elkészíthessük a közös álláspontunkat a témáról. Az alábbiakban ennek a közös állásfoglalásnak a főbb pontjait ismertetem.
A szociális egyenlőség akkor érhető el, ha a társadalomban mindenki a nemzetiségétől, a szexuális irányultságuktól, a nemtől, a vallástól, a gazdasági státusztól, a származástól, az életkortól vagy az etnikai hovatartozástól függetlenül egyenlő esélyeket kap az érvényesüléshez. Az Európai Unió és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fontos szereplője a szociális egyenlőség biztosításának.
Közös elképzeléseink:
- a munkaidő csökkentése a bér csökkentése nélkül, a munkavállalók szuverenitásának növelése érdekében,
- az adókijátszás elleni küzdelem a vagyon újraelosztása érdekében,
- megfizethető lakások Európában,
- a szakszervezeteknek bárhol cselekedniük kell, érzékenyebbek és jobban rámutatnak a társadalmi igazságtalanságra,
- a szakszervezetek, a munkavállalói jogok és a szociális jogok oktatása és tájékoztatása,
- a diszkrimináció minden formája elleni küzdelem,
- kollektív és összehangolt fellépések a tisztességes bérek és a társadalmi igazságosság kérdésében.
A következő találkozó témája nagyrészt a második világháború 80. évfordulójára rendezett német szakszervezeti konföderáció megemlékezése lesz, valamint a Európa Parlamenti választások eredményeinek fényében Európa jövőjéről fogunk beszélni. A konferencia Berlinben kerül megrendezésre.
Készítette: Lénárt Angéla (MKKSZ)
