Közeledik az ETUC kongresszusa: új kihívások az európai szakszervezeti mozgalom előtt: a foglalkoztatás új formái; az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO jelentése a munkaerőpiac jövőjéről: valódi szociális párbeszédre van szükség; a Szociális Jogok Európai Pillérének alkalmazási lehetőségei
Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Foglalkoztatási és Munkaerő-piaci Bizottsága hetedik üléséről
(Brüsszel, 2019. április 11.)
A 2016-ban munkáját megkezdő ETUC állandó Bizottság hetedik ülését 2019. április 11-én tartotta. A rendezvényt Katja Lehto-Komulainen, az ETUC főtitkárhelyettese nyitotta meg. Emlékeztett rá, hogy az ETUC készül a szervezet következő, 2019. májusában megrendezendő kongresszusára. A kongresszus egyik fontos dokumentuma lesz az európai munkaerőpiaccal kapcsolatos jövőképet és szakszervezeti elvárásokat bemutató összefoglaló, amelyet ez a Bizottság tárgyalt meg és készített elő. A dokumentumot elfogadta az ETUC Végrehajtóbizottsága is. Az anyag szerkesztéséért köszönetét fejezte ki Ben Egan-nek, a Bizottság állandó szakértőjének. Az ETUC fontos céljai között szerepel a következő ciklusban a munkaidő csökkentésének lehetősége, a munka és a magánélet összhangjának biztosítása.
Ezt követően Ignacio Doreste, az ETUC szakértője foglalta össze röviden az ETUC-nak a foglalkoztatás új formáival kapcsolatos tevékenységét, politikáját. A digitális átállás miatt sok gazdasági szektorban új foglalkoztatási formák jelentek meg: részfoglalkoztatás, közvetítő cégeken keresztül önfoglalkoztatás. Az európai szakszervezetek és az ETUC célja, hogy az ezeknél a cégeknél dolgozó munkavállalókat is tudják képviselni, az önfoglalkoztatottak számára is lehessen garantálni a szociális jogokat. Az ETUC több kutatási projektet, konferenciát finanszírozott az Európai Unió segítségével a témában. A következő négyéves ciklusnak a kérdés továbbra is fontos feladata lesz.
A következő hosszabb prezentációban Maria Helena André, korábbi portugál munkaügyi miniszter, jelenleg az ENSZ Munkaügyi Szervezete, az ILO ACTRAV (munkavállalói részvételt monitiozó irodája) igazgatója ismertette az ILO friss, a munkaerőpiac jövőjéről szóló jelentését. Elmondta, hogy noha az ILO alapokmányát a világ legtöbb országában ratifikálták, első sorban a fejlődő országokban még mindig nagyon sok a munkáltatói visszaélés. A világ munkavállalóinak közel 50 % nem részesül szociális védelemben és juttatásokban, bár a helyzet lassan, de sok helyen javul a 2008-as világválság hatásának múlásával. A fejlett világban, Amerikában és Európában első sorban az jelent gondot, – ami igaz Magyarországra és más középeurópai országokra is – hogy a szociális párbeszéd sokszor formális, igazi, érdemi egyeztetés nincs a felek között. A kormányzatok sokszor pusztán ismertetik terveiket a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Az ILO problémája, hogy ilyen esetekben nem élhet szankciókkal, csak figyelmeztetni tudja a szociális partnereket. Az Európai Közszolgáltatási Szakszervezetek Szövetsége, az EPSU képviseletében Richard Pond felvetette a közszféra sztrájkjogának kérdését: sok ország korlátozza több közszolgálati szektor (közigazgatás, rendvédelem, egészségügy, oktatás stb.) sztrájk és kollektív szerződéskötési jogosultságát, emellett leépíti a korábbi foglalkoztatási garanciákat. Az ILO képviselője elmondta, hogy a közszféra kérdéseire különösen oda kell figyelniük, bár az ILO csak ajánlásokat fogalmazhat meg. A negatív tendenciákkal tisztában vannak.
A délelőtt utolsó prezentációjában Jan Drahokoupil az Európai Szakszervezeti Intézet, az ETUI kutatója ismertette a plattform-munkavállalókkal kapcsolatos kutatását. Azt vizsgálta, meg, hogy egyes alkalmi munkát közvetítő vállalkozások (mint a Belgiumban futárszolgáltatást közvetítő Deliveroo) munkavállalói hogyan vélekednek a szakszervezetekről, a kollektív szerződés és védelem lehetőségéről. A munkavállalók nagy része jellemzően huszonéves fiatal, ezen alkalmi munkákkal kiegészítő jövedelmet szereznek, ugyanakkor számukra is fontos a szociális védelem (betegbiztosítás, nyugdíjjogosultság). A kollektív szerződés lehetősége vonzó számukra, ugyanakkor szakszervezetbe csak harmaduk lépne be.
A délután első előadója Filip Tanay, az Európai Bizottság Foglalkoztatási Igazgatósága Európai Szemeszterért felelős részlegének vezetője elmondta, hogy az európai országok gazdasági és társadalmi kérdéseit monitorozó európai szemeszterben elkészültek az egyes országok jelentései. Ezek alapján viszonylag kedvező kép bontakozik ki az európai gazdasági helyzetről. A munkanélküliség szinte minden EU tagországban a 2008-as válság előttire csökkent. Ugyanakkor még mindig sokan vannak kitéve az elszegényedés veszélyének, és a közszolgáltatásokra fordított és szociális kiadások a legtöbb országban stagnálnak.
Lorenzo Repetti, az ETUC szakértője számolt be röviden az ETUC és más szociális partnerek kezdeményezéséről, amelynek célja, hogy az EU koordinálja és monitorozza az egyes tagországok szociális rendszerét. Távoli cél, hogy egy tagországot akkor is eljárás alá lehessen vonni, ha szociális rendszerében kirívó egyenlőtlenségek vannak. Természetesen ez még messze van a megvalósítástól.
Ezt követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az EESC képviselői számoltak be a Szociális Jogok Európai Pillére alkalmazására létrejött munkacsoport munkavállalói képviselőinek tevékenységéről Susanna Florio vezetésével. Elmondták, hogy a pillér gyakorlati megvalósításának egyes lépéseit, a szociális ellátások formáinak, mértékének közelítését sok tagország nem, vagy csak részben támogatja. A munka lassan halad.
Utolsóként Oldrich Bubak, az ETUI vendégkutatója mutatta be vázlatosan kutatási projektjét, amelyben azt vizsgálja, hogy a nagy multinacionális, sok országban jelen lévő cégek működése milyen hatással van az európai munkaügyi bíróságok gyakorlatára.
A bizottsági ülés végén Katja Lehto-Komulainen, az ETUC főtitkárhelyettese és Ben Egan, a bizottság állandó szakértője az ETUC részéről köszönetüket fejezték ki a Bizottság tagjainak eddigi munkájáért. A Bizottság következő ülésére ősszel kerül sor, az ETUC tisztújító kongresszusát követően.
Készítette:
Véber János,
a bizottság tagja, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók
Szakszervezetének alelnöke
