Az Európai Szociális Partnerek nemrégiben elfogadott, 2019-2021 közötti időszakra szóló Munkaprogramja keretében 2019. március 28-án szemináriumot rendeztek Brüsszelben a NEET – nem dolgozó, nem tanuló – fiatalok helyzetének áttekintése és a számuk csökkentése érdekében meghozható intézkedések feltérképezése érdekében.
A szeminárium a 2013-ban elfogadott „Cselekvési keretterv a fiatalok foglalkoztatásáról” tárgyalássorozat egyfajta folytatásának is tekinthető, hiszen a NEET fiatalok csoportjának helyzete sajnos nem oldódott meg az azóta eltelt időszakban, a cselekvési keretterv nemzeti megvalósításának 4 éves periódusa pedig már véget ért.
A szeminárium és a teljes munkaprogram célja, hogy a szociális partnerek közös megoldásokat dolgozzanak ki a probléma megoldására.
Maxime Cerutti BusinessEurope főtitkár kiemelte, hogy bár a probléma súlyossága eltérő az EU egyes tagországaiban, mindenhol problémát jelent a NEET fiatalok jelenléte. Ezen inaktív fiatalok helyzete különösen érdekes a jelenlegi munkaerő- és képzettséghiányos munkaerőpiacon, amikor a munkáltatók nehezen találnak megfelelő képzettségű munkaerőt, pedig sok üres munkahely van.
Thiébaut Weber ETUC konföderációs titkár elmondta, hogy a Szociális Jogok Európai Pillére keretében új benchmarkokat jelöltek ki a Szociális Eredménytábla keretében, amit az Európai Szemeszter keretében az Európai Bizottság nyomon követ az EU tagországokban. Ezek a korai iskolaelhagyók száma és a NEET ráta.
Massimiliano Mascherini, az Eurofound kutatója tartott bevezető előadást a témában. A NEET fiatalok száma még mindig meghaladja a válság előtti szintet, illetve növekedett az iskolából a munkába való átmenethez szükséges időtartam. Kiemelte, hogy a NEET nem egy egységes kategória, az Eurofound munkája során 7 különböző alkategóriát határozott meg. Ezek az alkategóriák a tartós munkanélküliek, rövid távú munkanélküliek, a munkaerőpiacra újra belépők, betegek és fogyatékossággal élők, családi kötelezettségek miatt inaktívak, kiábrándultak és egyéb NEET fiatalok.
Az Ifjúsági Garancia Program kritikájaként megfogalmazta, hogy az elsősorban azokat a NEET fiatalokat tudta bevonni és számukra segítséget nyújtani, akik a legkönnyebben újra integrálhatók voltak, rendelkeztek a megfelelő képességekkel és képzettségekkel. Ugyanakkor
Véleménye szerint fontos lenne kiemelt figyelmet fordítani a tartós munkanélküliekre, hiszen az ő alkategóriájuk aránya a teljes NEET populáción belül növekedett és a fiatalok nők helyzetére, mivel a családi kötelezettségek miatt a NEET kategóriába tartozó fiatalok 90%-a nő, aki kisgyermekről vagy éppen idős, beteg rokonokról gondoskodik.
Jeroen Jutte, az Európai Bizottság képviselője üdvözölte az Európai Szociális Partnerek kezdeményezését, hogy foglalkoznak a NEET problémával. Kiemelte, hogy az EU-ban jelenleg a munkanélküli fiatalok (15-24 évesek) aránya 14,9%, míg a NEET ráta 10,3%, ami ugyan csökkenő tendenciát mutat, de még mindig magasnak tekinthető és hosszútávú hatásai vannak az érintett fiatalok élet- és munkakörülményei.
Felmerült az életkori kategóriák értelmezésének problémája, hiszen ha a 25 éven felüli fiatalok kategóriáját vizsgáljuk, akkor sok esetben súlyosabb problémákkal szembesülünk, mint a 15-24 év közötti korosztályban. Így a kidolgozásra kerülő intézkedési javaslatok esetében érdemes lehet a 15-34 év közötti korosztályra fókuszálni.
A legnagyobb kihívást a képességek és képzettségek hiánya, a technológia változások, az atipikus foglalkoztatási formák térnyerése és a munkaerőpiaci stabilitás csökkenése jelenti. Az élethosszig tartó tanuláshoz való egyenlő hozzáférést mindenképpen javítani kell az EU-ban, hogy ezekkel a kihívásokkal meg tudjunk birkózni. Az Európai Bizottság főbb prioritásai is ezt az irányvonalat követik: oktatás, foglalkoztatás és holisztikus ifjúságpolitika.
Amelia Morgan, a skót jótékonysági szervezet, a Venture Trust képviselője az ún. választás elmélet (Choice Theory) alkalmazásával végzett munkájukat mutatta be, melynek során 16-24 év közötti, hátrányos helyzetű fiataloknak segítenek megfelelő képzettségre szert tenni, hogy fenntartható karrierútjuk legyen a munkaerőpiacon. Fontos probléma a munkájuk során a fiatalok mentális egészsége is, illetve a pozitív felnőtt példakép hiánya az életükben.
Christine Savantre, a francia UNSA szakszervezet képviselője a korai iskolaelhagyás megakadályozásának fontosságáról beszélt. Franciaországban egy reform segítségével 2015 óta minden fiatalnak megvan a joga a tanuláshoz, képzéshez, sőt ez 16-18 éves kor között kötelező és azóta sokan visszatértek az oktatási rendszerbe.
Jannik Bay, a dán Munkaügyi Központ Integrációs és Képzési Igazgatóságának vezetője arról beszélt, hogy a szakképzés jelentheti a megoldást a NEET problémára, azonban nehéz fenntartani a szakképzés magas színvonalát és a szakmák imázsával is probléma van. Egy 2014-es nemzeti reform keretében 25%-os részvételi arányt tűztek ki 2020-ra és 30%-osat 2025-re, illetve megnövelték a felvételi követelményeket. 2018-ban politikai megállapodást kötöttek az általános iskolákkal, hogy növeljék a gyakorlati oktatás, munkatapasztalat arányát. 2016-ban pedig egy tripartit megállapodást kötöttek, amelynek célja az volt, hogy minél több szakmai gyakorlati helyet létesítsenek a vállalatoknál.
A prezentációkat követő vitában felmerült a probléma, hogy míg a NEET fiatalok csoportja egy nagyon diverzifikált csoport, ahol nagy szerepe van az egyéni utaknak, döntéseknek, élethelyzeteknek, míg az EU szintű és a nemzeti politika sok esetben csak olyan kollektív válaszokat tud adni, amik mint csoportra vonatkoznak rájuk, nem mint egyénekre.
Wolfgang Müller, a Német Munkaügyi Központ és Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatok Európai Szövetsége igazgatója a beavatkozási pontokról beszélt prezentációjában. Kiemelte, hogy egyre inkább szükség van arra, hogy a hivatal igyekezzen kapcsolatba lépni a NEET fiatalokkal, mert ők maguk nem keresik a munkaügyi központok segítségét. Ennek sokszor a családon belüli minták követése az oka. Fontos kihívás az is, hogy népszerűsítsék a szakképzést és az informális képzéseket, minél több szakmai gyakorlati helyet és mentorokat biztosítsanak a fiataloknak és együttműködjenek az oktatási intézményekkel. Ők mindig a prevencióra helyezik a hangsúlyt például a korai iskolaelhagyás vagy a tartós munkanélküliség esetében. Van egy olyan programjuk is együttműködésben német vállalatokkal, amelynek keretében támogatják a munkavállalók továbbképzését, ami munkaidőben történik.
Sonja van Lieshout, a Randstad PR menedzsere a HR vállalat Youth@Work programját mutatta be, amely még a válság során alakult ki Hollandiában. Azóta már több mint 30 programjuk fut szerte a világon. Van egy roadshowjuk is, amelynek keretében felkészítik a fiatalokat az állásinterjúkra és segítik őket kapcsolatba lépni a munkáltatókkal is. Nagyon jó eredményeket értek el, egy évvel a program után a résztvevő fiatalok 80%-a dolgozott.
Gunnar Anderzon, a svéd Helyi Önkormányzatok és Régiók Szövetségének képviselője arról beszélt, hogy az oktatási intézmények üzemeltetőjeként a helyi önkormányzatoknak foglalkozniuk kell a korai iskolaelhagyás problémájával. Az ún. „Plug In” projektjük keretében 2012-2018 között egy az egyénekre fókuszáló megközelítést valósítottak meg az iskolai rendszerük megreformálása érdekében.
Tea Jarc, a Szlovén Független Szakszervezeti Szövetség (ZSSS) ifjúsági szervezetének, a Mladi Plusnak a vezetője arról beszélt prezentációjában, hogy a Mladi Plus egyik fő célcsoportja éppen a NEET fiatalok csoportja. Ennek érdekében megvalósítottak egy EU finanszírozású projektet Szlovéniában, amelynek keretében a NEET fiatalok elérésére fókuszáltak. Minden szlovén régióban civil szervezetekkel, foglalkoztatási szolgálatokkal, illetve az illetékes minisztériumokkal együttműködve, egy-egy kiválasztott és előzetesen tréningben részesített nagykövet révén valósítottak meg a fiatalok által szervezett és vezetett programokat, amit elősegítették a résztvevő fiatalok aktivizálását. A program keretében a szlovén Ifjúsági Garancia Programot is népszerűsítették, illetve ajánlásokat fogalmaztak meg a felelős minisztériumok irányába, hogyan lehetne a NEET populáció számát csökkenteni hosszútávon.
Az összegzések során a következőket emelték ki a felek:
- Közös felelősségük a szociális partnereknek és az érintett NEET fiataloknak, hogy megfelelő intézkedések szülessenek a helyzetük javítására mind európai, mind nemzeti szinten, nem lehet csak az egyénekre tolni a felelősséget.
- Személyre szabott, minőségi segítséget kell nyújtani a NEET csoport tagjainak, hiszen nagyon különbözőek.
- A civil szervezetek bevonása fontos, hiszen ők sok esetben könnyebben elérik ezt a csoportot, mint az állami intézmények, hivatalok.
- Pontosan meg kell határozni, hogy milyen korcsoportról beszélünk és ahhoz is igazítani az intézkedéseket.
- Az új MFF – többéves pénzügyi ciklus – keretében biztosítani kell a NEET fiatalok helyzetének javítására irányuló programok finanszírozását.
- A prevenció jegyében javítani kell a szakképzés népszerűségét és imázsát, hogy eleve minél kevesebb fiatal kerüljön ebbe a kategóriába.
A szociális partnerek megegyeztek abban, hogy a szeminárium folytatásaként közös ajánlásokat fogalmaznak meg a NEET fiatalok helyzetének javítása érdekében.
A megbeszélésen az ETUC Ifjúsági Bizottsága képviseletében részt vett és a beszámolót készítette: Nagy Viktória ETUC Ifjúségi Bizottsági elnök, SZEFIT elnök.
