Az ETUC programja a 2019. évi európai parlamenti választásokra
Igazságosabb Európát a munkavállalóknak
A 2019. május 23-26. között tartandó európai választások meghatározóak lesznek a munkavállalók számára. Az új Európai Parlament, ami jövő évben kerül megválasztásra, Európát jobb hellyé teheti vagy alááshatja a sok éven keresztül felépített európai együttműködést.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) – mely 38 ország 90 szakszervezetének kb. 45 millió dolgozóját képviseli – hisz benne, hogy lehetséges a dolgozók számára az igazságosabb Európa megvalósítása, mely a demokrácián, a szociális igazságosságon, a minőségi munkahelyeken, és a magasabb béreken alapul, szociálisan igazságos és átmentet biztosít az alacsony szénkibocsájtású technológiákhoz és a digitális gazdasághoz. Ennek kellene képeznie egy új szociális szerződés alapját.
Az erősebb és szélesebb kőrű kollektív szerződések – tárgyalások a szakszervezetek és a munkaadók között – a szociális párbeszéd és a munkavállalói részvétel minden EU tagországban, alapvető fontossággal bírnak az igazságosabb és demokratikusabb Európa eléréséhez.
Az ETUC felhívja az összes szakszervezeti tagot arra, hogy menjenek el szavazni az európai választásokra, és hogy azokra a pártokra és jelöltekre szavazzanak, amelyek támogatják a szakszervezeti követeléseinket és jobb jövőt hoznak létre a nők és férfiak, a fiatalok, és öregek számára Európában.
A válság mély hegek hagyott maga után
A válság mély hegeket hagyott a munkavállalókon. Sok embernek a bére ma kevesebbet ér, mint egy évtizeddel ezelőtt. A közszolgáltatásokat visszavágták és szűkítették az emberek jogait. A lassú gazdasági fellendülésnek és a csökkenő munkanélküliségnek még sok munkavállaló számára kell hasznot hoznia.
Érthető, hogy a dolgozó emberek kiábrándultak. A növekvő egyenlőtlenség, a biztonságos és jól fizető munkahelyek hiánya, a szabályozatlan globalizáció, a migrációval kapcsolatos igazságos és összehangolt uniós megközelítés hiánya és az éghajlatváltozás mind bizonytalanságot és félelmet keltettek. Az Európai Unió megszorítással és a deregulációval áll szemben, amelyek a válságot rosszabbá tették a munkavállalók, a nyugdíjasok és a fiatalok számára. Ez elősegítette a nacionalista, európai-ellenes és szélsőjobboldali erők növekedését.
Egy igazságosabb Európa a munkavállalók számára
A változás lehetséges. Európa a társadalmi előrelépés erejévé válhat. A nacionalizmus nem nyújt megoldást a jelenleg előttünk álló problémákra – sem a multinacionális vállalatok hatalmi monopóliumára és az adóelkerülésükre, sem az alacsony bérekre és a szegénységre, az éghajlatváltozásra, sem a légszennyezésre vagy a terrorizmus elleni küzdelemre. Az EU és a tagállamok együttesen elég erősek ahhoz, hogy biztosítsák, hogy mindannyian méltányos módon részesüljünk a javakból, amelyet segítettünk létrehozni.
Az ETUC keményen biztatta az uniós vezetőket a politikák megváltoztatására, és már látunk némi javulást. Az erős szakszervezeti nyomás nyomán az EU új beruházási tervet hozott létre, elfogadta az „Európai jogok szociális pillérét”, új jogalkotási kezdeményezéseket terjesztett elő a jobb munkakörülmények érdekében, és némi előrelépést tett a fenntarthatóbb gazdaságpolitikák terén. Ezek fontos változások, azonban nem elegendőek, és az EU-nak sokkal tovább kell mennie – egy új “szociális szerződéshez”, ami tisztesebb és egyenlőbb társadalmat kínál minden polgárnak, valóságos lehetőségekkel mindenki számára.
Demokrácia
A demokráciát szélsőségesek veszélyeztetik – az EU-n belül, határaink mentén és azokon túl. Az ETUC európai akcióra szólít megvédeni a demokráciát és a demokratikus alapelveket, a szakszervezeti jogokat és a nők jogait, fenntartani a törvények uralmát, zéró-toleranciát fordítani a gyűlöletbeszéd ellen, fokozni a demokratikus részvételt és megőrizni az emberek, szakszervezetek és a civil társadalom jogát, hogy fellépjenek a közös értékekért.
A demokráciának túl kell mennie a szavazás lehetőségén, magába kell foglalnia a valóságos részvételt politikai döntésekben és a demokratikus részvételt a társadalomban és a munkahelyeken. A nemzeti kormányoknak abba kell hagyni azt, hogy az EU-t rossz döntésekkel vádolják. A kormányoknak ki kell maradni az EU demokratikus döntéshozó folyamataiból.
A gazdasági és szociális demokrácia alapvető eszközei az eleven szociális párbeszéd és a hatékony kollektív szerződések, különösen ágazati szinten. Meg kell erősíteni a dolgozók jogát arra, hogy tájékoztassák őket, konzultáljanak velük a munkahelyi változtatásokról, és részt vegyenek azokban, bevonva az európai üzemi tanácsokat is.
Az EU-nak az EU szerződésbe be kell vennie egy Szociális Haladási Protokollt, hogy a szociális jogoknak elsőbbséget biztosítson a gazdasági szabadságjogokkal szemben.
Minőségi munkahelyek és magasabb bérek
Európának új gazdaságpolitikára van szüksége, ami meggyorsítja a növekedést, nem csak kevesek, hanem mindenki javára. Előrevivő és fenntartható gazdasági reformokat kell bevezetni, melyek méltányosabbá és szociálisabbá teszik a “Szemeszter” gazdaságpolitikát, fellendítik a közösségi és magánbefektetéseket, továbbá létrehoznak olyan eszközöket amelyek megvédik a dolgozókat a gazdaság válságaitól és megrázkódtatásaitól. Az EU költségvetés, a pénzügyi unió és a gazdaságpolitika reformjainak biztosítani kell, hogy a társadalmi igazságosság kéz a kézben járjon a gazdasági versenyképességgel.
Méltányosabb, progresszív adórendszerre van szükség a vagyon újraelosztásához, a közszolgáltatások és a szociális védelem finanszírozásához és a globalizáció, dekarbonizáció, valamint a digitalizáció keltette társadalmi problémák enyhítéséhez. Hatékony adórendszereknek kell megelőzni az adók kijátszását és elkerülését, a vállalatokat pedig megfelelően és egyenlően kell adóztatni.
Európában minden dolgozó ember fizetésemelést érdemel, hogy leküzdjük a bérszakadékokat, fenntartható fejlődést és versenyképességet teremtsünk. A gazdagság jobb elosztására és felfelé irányuló bérkonvergenciára van szükségünk a társadalmi igazságosság érdekében, és a növekvő egyenlőtlenség letörésére. Elfogadhatatlan, hogy a profitból nem részesülnek a dolgozók, akik létrehozták azt, és különösen igaz ez a tömeges agyelszívástól sújtott alacsonybérű országokban, ami pedig kiábrándulást szül az Európai Unióval szemben. Az azonos értékű munkát azonos módon kell megfizetni Európa-szerte, szektortól függetlenül, férfinak és nőnek.
A megoldás – a béremelésre és a magasabb szintű élet és munkakörülményekre – a kollektív alku: a munkáltatók és szakszervezetek közötti tárgyalások az igazságos bérek és munkafeltételek érdekében, különösen ágazati szinten, minden ország minden ágazatában. Ez megköveteli, hogy az uniós és tagállami jog megerősítse a szociális partnerek kapacitását és erejét, annak érdekében, hogy a kollektív szerződések megtárgyalásra és érvényesítésre kerüljenek, s hogy lefedettségük kiterjesztésre kerüljön.
Igazságos átmenetek
Az alacsony szénkibocsátású társadalom és a digitális gazdaság párhuzamos átmenetét oly módon kell véghezvinni, hogy senkit ne hagyjunk leszakadni. Egy új EU iparpolitikára van szükség új munkahelyek és lehetőségek megteremtéséhez, hogy biztosítva legyen, hogy az EU verseny- és vállalati joga nem írja felül a munkavállalói, szociális és szakszervezeti jogokat. Több demokrácia a munkahelyeken ugyancsak segítené a társadalmilag igazságos változásokat.
Ez a változásokra való felkészülést, a foglalkoztatási zavarok és a szén helyettesítése, a digitalizációs, az automatizációs és globalizációs átmenet által érintett dolgozók segítését igényli. Beleszólást kell biztosítani a dolgozóknak abba, hogy a munkahelyek milyen módon változnak, erős támogatást kell kapniuk a munkahelyek veszélyeztetése esetén állami és magán forrásokból, szociális párbeszéden, kollektív alkun és megfelelő képzési politikákon keresztül.
Ez azt jelenti, hogy minden nem hagyományos formában, bizonytalan foglalkoztatásban lévő dolgozó, a platformokban, a hakni gazdaságban (gig economy) és a hagyományosabb szektorokban dolgozók, ideértve az önfoglalkoztatókat, tisztes bérezést, a megfelelő szociális védelemhez való egyenlő hozzáférést, és a más dolgozókhoz hasonló azonos jogokat kell, hogy élvezzenek, csatlakozhassanak szakszervezethez és élhessenek a kollektív alku jogával.
Szociális igazságosság
Az EU-nak újra kell építenie szociális modelljét, a ‘Szociális jogok Európai Pillérének” teljes megvalósításával, uniós és nemzeti szinteken egyaránt. Ennek tartalmaznia kell a minőségi oktatáshoz, az életen át tartó tanuláshoz való jogot, az egészséges és biztonságos munkahelyhez, a tisztességes munkakörülményekhez, bérekhez, a biztonságos foglalkoztatáshoz, a nemek közti egyenlőséghez, a munka – magánélet kiegyensúlyozottságához és a jó minőségű közszolgáltatásokhoz való jogokat. Biztosítani kell a megfelelő szociális védelmi rendszerekhez, méltányos nyugdíjakhoz, lakhatáshoz, szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést a hozzájárulás és juttatások egyenlőségének alapján. Mindennek a munkavállalók és szakszervezeteik részvételével kell történnie – minden szinten.
A migrációt oly módon kell kezelni, hogy az emberi jogok védelme megvalósuljon, minden ember egyenlő bánásmódban részesüljön a munkahelyeken és a társadalomban, s megszűnjön a kizsákmányolás. Európa-szerte együtt kell dolgoznunk a bevándorlók integrációjáért és befogadásukért mindenki hasznára. Igazságos mobilitást kell biztosítani minden uniós és harmadik országbeli munkavállaló számára, és a szociális dömping elleni harcnak prioritást kell élveznie.
Az EU kereskedelmi és globalizációs politikáinak igazságosabbnak kell lenniük, nagyobb hangsúlyt fektetve a szociális jogokra, nem csak a multinacionális vállalatok érdekeit szolgálva. Az EU-nak támogatnia kell az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak – köztük a szegénység felszámolása, tisztességes munka, egyenlőtlenségek csökkentése,a nemek közötti egyenlőség – megvalósítását Európában és világszerte. Ezen célok minden uniós politika alapját képezik nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.
AZ EU-nak törekednie kell arra, hogy megerősítse a globális együttműködés iránti elkötelezettségét, beleértve a demokrácia fenntartását az ENSZ-ben és az ILO-ban, valamint arra, hogy egyéb nemzetközi testületeket demokratikusabbá tegyen a társadalmi igazságosság előmozdítása mellett.
