A tanácskozást Rudy de Leuw ETUC elnök nyitotta meg, aki köszöntötte a résztvevőket és ismertette a napirendet. A napirend és korábbi tanácskozások jegyzőkönyveinek elfogadását követően Luca Visentini a főtitkár beszámolója következett.
A főtitkár kiemelte a pozitív és negatív eredményeket a Szociális Jogok Európai Pillérének megvalósítása kapcsán, mivel az Európai Parlament és a Tanács elfogadta, hogy úgynevezett „trialóg” tárgyalások kezdődjenek, amit az ETUC továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kísér.
Az Átlátható és kiszámítható munkakörülmények irányelvvel kapcsolatos trialóg tárgyalások már meg is kezdődtek. Nyilvánvaló, hogy bizonyos tagállamok megtámadják az irányelv hatékonyságát azáltal, hogy kivennék a munkavállalók egyes csoportjait vagy kategóriáit az irányelv egészéből vagy egy részéből, például a szerződésben előirányzott alacsony munkaidővel rendelkező munkavállalókat, a tengerészeket, a közalkalmazottakat, a sürgősségi dolgozókat, a vezetőket, a rendőrséget és a katonaságot, valamint az önfoglalkoztatókat, ezzel kvázi kiüresítve az irányelv szövegét.
Az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) tekintetében pozitív előrelépés történt, hiszen 2018. december 6-án az EPSCO Tanács elfogadta a szervezet létrehozását. Ennek megfelelően a szervezetnek 2019-ben fel kell állnia, míg a teljes működési kapacitását 2023-ra éri majd el a tervek szerint. Ez a javaslat is része a Szociális Jogok Európai Pillére megvalósításának.
Sajnálatos módon a munkavállalók és önfoglalkoztatók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló javaslat viszont meglehetősen felhígult mire a döntéshozók – ugyancsak az EPSCO ülésen – elfogadták. Kikerült belőle az önfoglalkoztatók kötelező szociális védelme, csak javaslatként szerepel a tagállamok részére a védelem kiterjesztése önkéntes jelleggel, ahol lehetséges.
A munka-magánélet egyensúlyáról szóló irányelv tárgyalásai is folynak. Úgy tűnik, hogy a apasági szabadság időtartamában (4 hónap, amelyből 2 hónap fizetett és nem átruházható a szülők között) megegyezés született. Kiemelkedő kérdések még mindig az apasági szabadság kifizetésének szintje (vita alakult ki a “megfelelő” szó széles értelmezése körül) és a rá vonatkozó jogosultsági idő hossza. Ennek kapcsán az ETUC csatlakozott egy online petícióhoz, amely az apasági szabadságot támogatja: https://act.wemove.eu/campaigns/fathers-on-leave.
A Román Elnökség kapcsán az ETUC megegyezett a román konföderációkkal, hogy 2019 április végén a szófiai esemény folytatásaként egy újabb konferenciát rendeznek Bukarestben a bérek és a kollektív tárgyalások témakörében.
A jövő évi európai parlamenti választások kapcsán az ETUC kidolgozott egy munkatervet, ami tartalmazza a választási kampány főbb elemeit és jövő éve elején a használható arculati elemek is elérhetővé válnak majd a tagszervezetek részére. A kampány jelszava az ETUC Kongresszus jelszava is lesz: „Egy új Európa a munkavállalóknak! – A new Europe for workers!” és 5 témakör köré fog csoportosulni: demokrácia, szociális igazságosság, fair átállás, minőségi munkahelyek és jobb bérek.
Ezen kívül az ETUC találkozni fog az úgynevezett „Spitzenkandidaten”, azaz vezető jelöltekkel a 2019. február 26-i Irányító Bizottság keretében. Sajnos mivel az ETUC Kongresszus csupán néhány nappal fogja megelőzni a választások időpontját, így a jelöltek ottani részvétele nem biztosított.
Előreláthatólag a 2019. április 23-26. közötti héten, a tervek szerint Brüsszelben rendeznek egy demonstrációt is – mivel már 4 éve nem volt nagyobb mobilizációs esemény –, hogy hangsúlyozzák az ETUC Kongresszus és az európai parlamenti választások előtt a szakszervezeti követeléseket.
Mivel a tanácskozás éppen a Migráció Világnapján került megrendezésre az ETUC egy fotóakcióval készült erre az alkalomra, melyben a résztvevők kiállnak egy befogadó Európa mellett. (Kapcsolódó petíció: https://weareawelcomingeurope.eu)
Az ETUC Kongresszus előkészületei kapcsán a résztvevők tájékoztatást kaptak a főtitkár pozícióra történt jelölésekről. Csak a jelenlegi főtitkár, Luca Visentini személyére érkezett jelölés, összesen 27 ország, 52 tagszervezetétől és 1 európai föderáció részéről. Ennek megfelelően a Végrehajtó Bizottság elfogadta, hogy a jelenlegi főtitkárt jelöli ismét a pozícióra a 2019-2023 közötti időszakra.
Az októberi ülésen elfogadott „Az ETUC jövője” című állásfoglalásnak megfelelően a következő periódusban 7-ről 6 főre csökken a választott ETUC Titkárság: 1 főtitkár, 2 főtitkár-helyettes, 3 konföderációs titkár. Az Elnökség kapcsán szintén változásokat fogadott el a fent említett dokumentum, melynek értelmében a következő periódusban az 1 elnök mellett nem rotációban egymást váltó alelnökök, hanem 2 alelnök kerül majd megválasztásra a Kongresszus által és ők hárman a Végrehajtó Bizottság döntése alapján rotációban válthatják egymást az elnöki pozícióban. A szükséges változtatások átvezetésre kerültek az Alapszabályon is, amelyet majd a Kongresszus hagy jóvá. Ugyancsak megválasztásra kerül majd 5 felügyelő bizottsági tag a Kongresszus által. A fent említett pozíciókra a tagszervezetek 2019. január 31-ig küldhetnek jelöléseket.
Új határidőt fogadott el a Bizottság a kongresszusi dokumentumokhoz beküldött módosítók kapcsán. Ennek megfelelően 1 héttel több idő áll majd rendelkezésre a módosító javaslatok megküldésére. Az új határidő 2019. január 12., éppen egy hónappal a következő Kongresszusi Előkészítő Bizottság (CPC) időpontja előtt.
A javasolt programban a tagszervezetek kérésének megfelelően igyekeztek minél több időt hagyni a belső vitákra, hogy a lehető legtöbb delegáltnak lehetősége legyen hozzászólni az egyes témákhoz, ugyanakkor számos panelbeszélgetés is helyet kapott a programterv fejezeteinek megfelelően. Az eredetileg a Kongresszusra tervezett „Spitzenkandidaten” vita helyett egy új állásfoglalás megvitatását javasolta a Titkárság, amely egy új társadalmi szerződést javasolna Európának és tervezete 2019 januárjában kerülne kiküldésre a tagszervezeteknek.
A tanácskozás második napján a Bizottság vendége volt Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke. Beszédében kiemelte a munkahelyteremtő beruházások fontosságát, illetve azt is, hogy még mindig túl sok fiatal van munka nélkül. A migráció kapcsán fontosnak tartotta megkülönböztetni a menekülteket és a illegális, gazdasági migránsokat, s míg az első csoportnak segítséget nyújtana, addig a második ellen véleménye szerint fel kell lépnie az EU-nak. Aggodalmát fejezte ki a jelenlegi gazdasági fejlődés fenntarthatósága és Európa mezőgazdasága miatt.
Magyarország vitatott helyzete és a FIDESZ EPP tagsága is felmerült a kérdések során. Erre az elnök azt válaszolta, hogy amint a szabályaik szerint szükséges 7 párt 5 országból kezdeményezi a FIDESZ kizárását ki fogja írni az erről szóló szavazást, azonban enélkül ilyen lépést nem tehet. Az esetleges korrupciós vádak esetében pedig konkrét bizonyítékokra lenne szüksége ahhoz, hogy további vizsgálatot kezdeményezzenek. Egyelőre csak belső tanácskozások témája az ügy.
A korábbi Béremelési kampány értékelése után az ETUC egy új kampány bevezetését tervezi a kollektív tárgyalások témakörében. A kampány főbb céljai a következők:
- A szakszervezeti képviselet és a kollektív tárgyalások jobb megértésének előmozdítása uniós szinten;
- Az uniós intézmények ösztönzése a kollektív tárgyalások, különösen az ágazati szintű kollektív tárgyalások előmozdítására;
- A kollektív tárgyalások és megállapodások joghézagainak megszüntetése, többek között kapacitásbővítés révén; ideértve az ILO-egyezményeket is;
- Összehangolt és összefogáson alapuló válaszok kidolgozása bizonyos munkaadók szakszervezet-ellenes intézkedéseire az EU-ban;
- A tagszervezetek – akár nemzeti, akár európai ágazati szervezetek – támogatása
- a kollektív tárgyalások megteremtése vagy erősítése érdekében egyes vállalatokkal;
- a vonakodó / elutasító munkáltatók meggyőzésében a kollektív szerződések megkötésében;
- határokon átnyúló szolidaritási záradékok használatában a kollektív szerződésekben, hogy elősegítsék a multinacionális vállalati kollektív tárgyalásokat.
További részletek a 2019. márciusi Végrehajtó Bizottsági ülésen várhatóak.
A Bizottság állásfoglalást fogadott el az 2019-es éves növekedési jelentésről (Annual Growth Survey 2019). Fontos előrelépés, hogy a jelentés felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék azokat a feltételeket, amelyek támogatják a bérek növekedését, tiszteletben tartva a szociális partnerek szerepét és nyíltan kimondja, hogy a bérek az elmúlt években nem növekedtek olyan mértékben, mint a termelékenység. Az ETUC-nak meggyőződése, hogy a további béremelés kiegyensúlyozottabb kollektív tárgyalások, ill. magasabb kollektív szerződéses lefedettség révén lenne elérhető.
A beruházások területén azonban továbbra is elmondható, hogy a Juncker-terv által elérhetővé tett források nem elegendőek. Az ETUC továbbra is fenntartja az EU GDP 2%-ára kiterjedő éves mértékű beruházási javaslatát. A jelentés sajnálatos módon nem utal arra, hogy a beruházásoknak a Szociális Jogok Európai Pillére megvalósítását kellene szolgálniuk, s az ehhez kapcsolódó prioritásokat a nemzeti szociális partnerekkel közösen szükséges kialakítania a tagországoknak.
A szociális védelem kiterjesztése továbbra is kritikus terület marad. Alulreprezentáltak a fiatalok, akik sokkal nagyobb arányban dolgoznak prikárius, bizonytalan munkakörülmények között. Ezt elsősorban úgy lehetne orvosolni, ha a tagországok a nemzeti terveikben arra törekednek, hogy méltányos, biztonságos és minőségi munkahelyeket kínáljanak a fiatalok számára, befektetve a munkahelyteremtésbe, szem előtt tartva a karrier folytonosságát és méltányos díjazást.
A tanácskozáson az ETUC Ifjúsági Bizottsága képviseletében részt vett és a beszámolót készítette Nagy Viktória ETUC Ifjúsági Bizottság elnök, SZEFIT elnök
