Keresés
Close this search box.

Képzést tartott a SZEF Nyugdíjas Választmánya

Igen sikeres képzést tartott a SZEF Nyugdíjas Választmánya október 25-26-án a Benczúr szállóban. A képzésen közel 30 szépkorú nyugdíjas vett részt, képviselve a PSZ, MKKSZ, HMTSZSZ, KKDSZ, KSZSZ, BDDSZ, PM tagságát.

 

A rendezvényt dr. Mayer Lajos a Nyugdíjas választmány elnöke nyitotta meg, elmondta, hogy igen jelentős erőt képviselnek a nyugdíjasok, hiszen ma minden negyedik ember nyugdíjas Magyarországon. Megköszönte Gozman Józsefnének (MKKSZ) és a SZEF iroda munkatársainak a szervező-előkészítő munkát. A megnyitó előadást Földiák András a SZEF elnöke tartotta „Elvárások a nyugdíjasok érdekképviseletének munkájában” címmel. Gratulált dr. Mayer Lajosnak, akit az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) égisze alatt működő Európai Nyugdíjasok és Idősek Szakszervezeti Szövetsége (FERPA) elnökének választottak. Már az első konzultáció során felmerült számos nyugdíjasokat érintő probléma, a minimálnyugdíjtól kezdve a gyógyszerek árán át a nyugdíjprémium mértékéig.

 

Korózs Lajos szociológus, országgyűlési képviselő tájékoztatója nagy érdeklődést váltott ki. Előadása címe: „Mi mennyi 2018. évben. Mi várható 2019-ben a nyugdíjak és a nyugdíjasok helyzetében”. Elmondta, hogy nőttek a jövedelmi különbségek, ez 2010-től a 8-szoros különbségről 10-szeresre nőtt. A nyugdíjasok közötti különbség viszont 20-szorosra nőtt. Nagy torzulások vannak a nyugdíjrendszerben, ez a 2012-es átalakítás következménye. Az összes korhatár előtti nyugdíjat eltörölték, de a legnagyobb probléma, hogy eltörölték a járulékplafont is. Emiatt igen nagy differenciálódás indult meg, és nemcsak az alja, hanem a nyugdíjas társadalom derékhada is szakad le a jövedelmi elittől. Ezért az átlag helyett inkább a medián (középen lévő) jövedelmet és nyugdíjat kellene figyelni. Az átlag az 130 ezer Ft körüli, a medián viszont 100 körüli nyugdíjat jelent. A nyugdíjak kisebb mértékben nőttek, mint a környező országokban, lényegében reálértékben stagnálnak. Az elmúlt 8 év alatt csak 2 olyan év volt, amikor azt infláción felül tervezték. A nyugdíjasok fogyasztásán belül magasak a lakhatás költségei és az egészségügyi kiadások. 2010-ben 60 % volt a gyógyszertámogatás, ma csak 42 %, ez radikális csökkenés, tehát a nyugdíjas fizeti az 58 %-ot. 2008-ban az induló átlagnyugdíj a nettó bér 72 %-át tette ki, ez 2014-ben 76 % volt, de – a bérek megugrása miatt – 2018-ban 58 % lesz. 2019-re a bérek elmúlt két évi megugrása miatt az induló nyugdíjak értéke 28 %-kal magasabb lesz, annak kárára, aki 2016-ban ment el nyugdíjba. Ezért nyílik a jövedelemi olló nyugdíjas és nyugdíjas között, és a nyugdíjasok és az aktívak között is. Az inflációkövetés azt jelenti az alacsony nyugdíjnál, hogy garantálja a kormány, hogy a jövőben is alacsony marad a nyugdíjad. Ma 20 ezer embernek nem éri el az öregségi nyugdíja a 30 ezer Ft-ot. 50 ezer és 100 ezer Ft közötti nyugdíja 590 ezer nyugdíjasnak van, a 2,6 millió nyugdíjas közül. 100 és 200 ezer Ft között 1 millió 172 ezer fő, 200 és 300 ezer között 187 ezer nyugdíjas, 300 és 400 ezer között 23 ezer fő, 500 ezer Ft felett 615 ember van. A 10 legnagyobb nyugdíjat kapó ember átlagnyugdíja 2 millió 15 ezer Ft! Havonta! A 3 %-os nyugdíjemelés egy 4 milliós nyugdíjnál 120 ezer Ft emelés. De 120 ezer Ft nyugdíja a nyugdíjasok 2/3-ának sincs! A jövőről szólva nőni fog a nyugdíjasok átlag életkora, 2050-re – az elvándorlás és a csökkenő születésszám miatt a lakosság száma 7 millió alá fog csökkeni. Emiatt végig kell gondolni, hogyan működjön a nyugdíjrendszer. Nem az előmunka járulékaiból lesz kifizetve a nyugdíj a jövőben, szerintem. Erre hat az is, hogy jön a robotika. Ezt látni az autógyáraknál is. Nemrég agyműtétet végzett egy robot. Az áruházban is már magad fizetsz, nem kell pénztáros. Nem kell sofőr a kamionhoz, nem kell traktoros a földhöz. Erre kellene készülni. Kérdésre válaszolva elmondta ma már a nyugdíjjárulék valójában adó, nincs nyugdíjkassza, csak egy költségvetési sor van. Nincs arra jogszabály, hogy a 70 éven felüliek ne kapjanak kórházi ellátás, de van egy ilyen elvárás onkológiai területen. Az infláció számításánál átlagot kell nézni, például az elektronikai kütyük ára csökken, de a tojás és a burgonya ára pedig nő akár 20 %-kal. A nyugdíjasok az utóbbit érzik. A százalékos, egyesek által igazságtalannak tartott nyugdíjemelés miatt egy nyugdíjkorrekciós javaslatot fognak tárgyalni rövidesen a parlamentben, hogy az alacsonyabb nyugdíj jobban növekedjen. (Közbeszólás: van, akitől minden járulékot levontak, míg más feketén dolgozott, ezért van kis nyugdíja) A statisztikai adatokról szólva elmondta, nincsenek adatok, eltitkolják. A KSH csak kiszolgálja a kormányt. Itt található néhány információ az tájékoztatóról:

 https://szef.hu/rovatok/93-nyugdijas/3180-korozs-mi-mennyi-2018-ban 

 

Ezután Tóth Mihály elnökhelyettes a MASZSZ Nyugdíjas Bizottság munkájáról tartott tájékoztatás szervezetük munkájáról, kiemelte a nyugdíjemelés svájci indexálásáért folyatott harcot, és kritizálta azt az ötletet, hogy a nyugdíjas is fizessen egészségbiztosítást.

 

Karácsony Mihály elnök a Nyugdíjas Parlament munkájáról beszélt. Céljuk, hogy változzon a nyugdíjrendszer. Most éppen megyénként csinálnak nyugdíjas parlamentet ennek érdekében. Kritizálta azt, hogy a várhatóan a 2018-as 3 %-os nyugdíjemelést meghaladó éves inflációt – hiszen az októberi már 3,6 % – nem veszik figyelembe. Sajnos a nyugdíjkiegészítésre vonatkozó jogszabály ezt lehetővé teszi, mert az év első nyolc hónapjában csak 2,6 %-os volt az infláció, és ennek alapján számolnak. 2019-es költségvetés 2,7 %-os inflációra alapozta a nyugdíjemelést, ezt sem tartotta valósnak. Szerinte nem az aktívak létszámától függ a nyugdíjra fordítható összeg, hanem a termelékenységtől. Ezt mutatja számos nyugati ország helyzete. Ma a lakosság 26,9 %-a nyugdíjas, de csak a GDP 9,4 %-át kapják, sőt ez tovább csökken. A nyugdíj nem csak kiadás, hanem bevétel is. A ma létező 58 féle adót a nyugdíjas is fizeti, ilyen az ÁFA is például. Ez több mint 600 milliárd Ft bevétel. Emellett jelentős az önkéntes nem fizetett nyugdíjas munka, a nők esetében ez napi 4 óra. Nem fogadja el, hogy a pénzintézetek azzal riogatnak, hogy összeomlik a nyugdíjrendszer és emiatt várják az aktivak pénzét befektetni. Kritizálja a %-os nyugdíjemelést, ezzel nő a differenciálódás. Szerinte nem az átlagnyugdíj fontos, hanem a mediánnyugdíj, nyugaton is ezt használják. Támogatja a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulási lehetőségét. Fontosnak tartja a nyomásgyakorlást, de ennek alapja a szakmai tudás.

 

Papp Katalin elnök a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) munkájáról számolt be. Ennek számos nyugdíjas szervezet és szakszervezeti nyugdíjastagozat a tagja. Tervezi tovább növelni a tagságot, ennek már vannak eredményei Az érdekvédelmet akarja erősíteni, fontosnak tart egy nyugdíjkorrekciós programot.

 

Az első nap este a nyugdíjasok megnézték a József Attila színházban a Lucifer Show című zenés történelmi revüt. Ez is igen tetszett mindenkinek. A programot az MKKSZ szervezte és szponzorálta.

 

A második napon először dr. Mayer Lajos adott tájékoztatót a FERPA október 16-17-én Brüsszelben tartott kongresszusáról. A FERPA 25 európai országból 39 konföderációt tömörit és közel 10 millió tagot képvisel. FERPA kongresszusról itt olvasható részletes tájékoztató: https://szef.hu/rovatok/90-nagyvilag/3188-ferpa-8-kongresszus  

 

 

Nagy Viktória SZEFIT elnöke (aki egyben az ETUC Ifjúsági Szövetsége elnöke is) és Ferencz Norbert a SZEFIT tagja (az MKKSZ Fiatalok Képviselete elnöke) a „párbeszéd, munkakapcsolat és a lehetséges együttműködés formái, a két generációt összefogó rétegszervezet között” témájában tartott tájékoztatót. A generációk között nem ellentétek vannak, hanem különbségek. Sajnos az érdekegyeztetés fórumai kiüresedtek, de a SZEF nem állhat fel. Beszélt az ifjúság munkanélküliségéről, a képzésekről, a stressz veszélyeiről. Ferencz Norbert fontosnak tartja, hogy legyen külön ifjúsági tagozat. Ez formálja a társadalmi szemléletet is. A nyugdíjak kiszámítása a fiataloknak is fontos, mert ez a jövőjük. Maga a nyugdíjjogosultság is munkásmozgalmi eredmény része, tehát ezért fontos a szakszervezet. Tehát a két generációnak erősíteni kell egymást. A vitában elhangzott, hogy nincs jövőképük a fiataloknak, „úgy sem érjük meg” az álláspont. Ez ellen kell majd tenni. Az egyik nyugdíjas szervezetnél a segélyt kérőket, a betegeket meglátogatják, ez jól esik nekik.

 

Ezután Nagy Viktória a SZEFIT elnöke és a dr. Mayer Lajos a SZEF nyugdíjas választmány elnöke „Generációk közötti együttműködési megállapodást” kötött a két generáció együttműködése jegyében. (lásd: melléklet)

 

Katona Tamás közgazdász, KSH volt elnöke, volt pénzügyi államtitkár, egyetemi tanár tartott előadást a „Helyzetkép a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásáról, fogyasztói kosár- nyugdíjak” témájáról. A kormány által közölt adatokat fenntarással kell kezelni. Az ország főbb gazdasági adatai látszólag rendben vannak. Valójában a magyar gazdasági helyzete az uniós forrástól függ. Másfél évtizede a GDP 4-4,5 %-át kapjuk, ez sokkal több, mint a hajdani Marshall segély, és mire mentünk vele. Választási költségvetési volt tavaly, idén és lesz jövőre, de utána visszaesés következik a beruházásban. A gond, hogy a vállalkozási szektor beruházási nagysága alacsony. Kétarcú a politika, van egy multiellenes kampány a felszínen, de a multik kívánságait viszont teljesítik. Amúgy 2016-ban értük el a 2008-as válság előtti beruházási szintet. Uniós támogatás nélkül szinte nincs beruházás, a közszféra beruházásai csak abból történik, hazai forrásból beruházás viszont kizárólag presztízs beruházás, stadionok épülnek. Az osztrák fejlettség kétszer akkora, mint a magyar, de a visegrádi országok is gyorsabban fejlődnek. A régió 11 országából a 3-dik helyről visszaestünk a 8-dikra. Az autógyártásnak nagyon ki vagyunk szolgáltatva, ha leállnak egy hétre az egyik gyárban, azt megérzi a GDP. Az építőiparra is jellemző a rángatás, felpörgették, de majd vissza fog esni. Nagyon függünk a világpiactól, nem tudni, mi lesz a kereskedelmi háborúval. Sajátos, hogy a közfoglalkoztatottak jogviszonyát rendes foglalkoztatásnak tekintik, nyugaton viszont nem. Nélkülük 8,3 % lenne a munkanélküliség, nem 3,5 %. A reálkeresetek 3 éve kétszámjeggyel emelkednek, ilyen eddig nem volt. Vita van a medián értékkel kapcsolatban. Fontos, hogy a KSH csak az 5 fő feletti szervezetek adatait vizsgálja az átlagnál. Így kimarad 1,4 millió ember. Ha a háztartási statisztikában nézzük meg a jövedelmeket, ott 1/3-dal kisebb ez az érték. A 300 ezerrel szemben 220 ezer Ft körül van valójában a bruttó kereset. A teljes 4,5 millió foglalkoztatott átlagkereset nettója valójában csak 150 ezer Ft. Ez nagy különbség, ezt kellene a szakszervezetnek mondani. Az adórendszer 2010 óta nem jó irányban változott, bevezették a lineáris kulcsot, csökkentették a jövedelemadót és növelték a fogyasztási adókat, 2:1 arányban az utóbbi javára. 10 évvel ezelőtt ez egyensúlyban volt. Nőtt 27 %-ra az ÁFA. Ennek összeségében olyan a hatása, mintha a nyugdíjastól reálértékben a nyugdíja 20 %-át elvették volna! Ez az igazán nagy baj, mindez az alacsony jövedelmű személyt sújtja, és a magas jövedelműt pedig kedvező helyzetben lévő segíti. A tájékoztató végén pedig mutatott néhány adatot és táblázatot, mely szerint látszott Magyarország folyamatos visszaesése az uniós és a regionális országok között is.

Katona Tamás legfrissebb részletes elemzése itt található:

https://www.dropbox.com/s/crnpaugs0v9o923/2018.%2007-08.pdf?dl=0

 

Boros Péterné a SZEF alelnöke, az MKKSZ elnöke a „Közszolgálati kihívások az MKKSZ tevékenységében. A relatív elszegényedés elleni küzdelem.” címmel tartott tájékoztatást. Elmondta, hogy az alacsony bérek miatt munkavállalói szegénységből megyünk át a nyugdíjas szegénységbe. A legutóbbi harc eszköze volt a Közszolgálati Konzultáció, melyben közel 50 ezer fő vett részt. Az érdekegyeztetés ma formális, csak a nyilvánosság hat a kormányra. Annyi az erő, ahány tagunk van, kell a tagi támogatottság. A függetlenségünket a tagdíj adja. A köztisztviselők érdekében 5 sztrájkot is szerveztünk, a tárgyalás folytatni akarjuk. Lesz létszámcsökkentés, erről folynak most az egyeztetések. Az érdekvédelmi harcról friss információ az itt: https://www.mkksz.org.hu/rovatok/rovatok1/hirek/117-erdekegyeztetes-helyett-tajekoztatas-a-letszamleepites-tenyei-az-oket-es-a-kef-napirendjen

 

A záró tájékoztatót Holcsikné Brummer Mária elnök tartotta a Pedagógus Szakszervezet országos nyugdíjas tagozat munkájáról. A nyugdíjas tagozat 1956 óta működik, a PSZ 24 ezer tagja közül 5600 a nyugdíjas. Beszélt a taglétszám csökkenéséről, ennek okairól és a különböző programoktól. Évente háromszor tartanak tagozati tanácskozást, ezek 2-3 naposak.

A két napos rendezvényt a résztvevő nyugdíjasok nagyon kedvezően fogadták, köszönik ennek a megszervezését. Ezzel zárta a sikeres tanácskozást dr. Mayer Lajos elnök.

 

 

Dr. Marosi János (MKKSZ)

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

SZEF alapszintű oktatás 2. csoport zárónap

2024. november 9-én tartottuk az második alapszintű csoportunk oktatásának zárónapját, amely a kommunikáció készségek fejlesztésére fókuszált. Mindenki visszaigazolta, hogy a megfogalmazott elvárásait sikerült elérni, túlszárnyalni, illetve sikerült pontosan eltalálni az

A SZEF elnöke a 35 éves ÉSZT ünnepi konferenciáján

A SZEF elnöke, más felkért előadók mellett, szakszervezete politikai kérdéseket elemzett az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) 2024. november 5-ei, megalakulásának 35. évfordulója alkalmából rendezett konferenciáján. Csóti Csaba előadásában az államnak

Budapesti Nyilatkozat az EU versenyképességéről

  Az európai versenyképesség megerősítésére irányuló uniós tervek középpontjában az összes ágazatban és régióban a minőségi munkahelyek biztosítását célzó intézkedéseknek kell állniuk. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az új versenyképességi megállapodásról szóló

Zöld átmenet a közszolgáltatásokban első workshop

2024. október 31-én 10 szervezet 27 képviselője kezdte meg a gondolkodást a zöld átmenet kérdésében. A résztvevők a bölcsődei, a közoktatási, az államigazgatási, a könyvtári, a felsőoktatási és kutatási területről

Stockholmi tanulmányút

Beszámoló a Közép-európai Szakszervezeti Együttműködés (CETUN) stockholmi tanulmányútjáról (2024. október 21-22.) Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség, az ÖGB koordinálásával, EU-s támogatási forrással 2022 óta működő CETUN együttműködés keretében cseh, horvát, liechtensteini