Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) alapszabályai pontosan előírják a működés feltételeit. Ezeket nem tartották be. Így került sorra az okt. 25-ei OKÉT ülés a Pénzügyminisztérium Pénztártermében és a KÉF ülés a MeH-ban okt. 26-án.

A Kttv. módosítás szövege készen van, s mivel ma a szabályos törvényalkotás időszükséglete a Parlamentben 6 hét, a módosítás akár idén is elfogadható. „Akik a helyükön maradnak, és nem vesztik el állásukat, jogállásuk módosulása mellett 2019. január 1-től 30 százalék átlagos és bruttó béremelésre számíthatnak” – közölte a helyettes államtitkár.

(Az MKKSZ Hírlevele alapján tájékoztatjuk Olvasóinkat – Szerk.)  

MKKSZ HÍRLEVÉL

Kiadja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete

ÉRDEKEGYEZTETÉS HELYETT TÁJÉKOZTATÁS!
A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉS TÉNYEI AZ OKÉT ÉS A KÉF NAPIRENDJÉN

Augusztus 14-én drasztikus – 20-40 százalékos – még idei leépítéssel ijesztett rá
a központi közigazgatás személyi állományára a kancelláriaminiszter. Aztán az
első érdemi egyeztetésre – de nevezzük csupán és pusztán egyoldalú
tájékoztatásnak – kettő és fél hónapig kellett várniuk az OKÉT és a KÉF oldalainak.
De vannak pontos számok, és jobban látszik, mi jön. Például új Kttv. hat hét alatt,
még idén!

KÉSZ DÖNTÉSEK – ÉRDEKEGYEZTETÉS HELYETT
ÖSSZEVONT „ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ”
A KORMÁNYT KÉPVISELŐ HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK KÉTSZERI ÉS
SZÓBELI KÖZLÉSEIRŐL
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati
Érdekegyeztető Fórum (KÉF) alapszabályai pontosan előírják a rendeltetés
szerinti működés feltételeit. Ezek szerint a Munkavállalói Oldalt (MVO) és az
Önkormányzati Oldalt (ÖO) – a működési, munkavégzési feltételeket a jogállást
és a bérezést érintő kérdésekben – a kormányzat várható lépéseiről előzetesen,
a végső döntés előtt tájékoztatni kell, és velük érdemben egyeztetni köteles a
döntést hozó.
A két testület napirendjein szereplő témák – előzetesen, írásban megküldött
előterjesztések alapján – tárgyalhatók. Azok hiányában az érdemi működés
elképzelhetetlen.
A tájékoztatás még elképzelhető egyoldalúan és szóban (már hosszú évek óta
csak ez történik mind a kettő fórumon). Az egyeztetést az előterjesztés írott
formájú előzetes ismeretének hiánya fogalmilag és gyakorlatilag is lehetetlenné
teszi. Most, 2018. október 25-én és 26-án is ez történt.

OKÉT ÜLÉS A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉPÜLETÉNEK
PÉNZTÁRTERMÉBEN, OKTÓBER 25-ÉN

A Kormányzati Oldalt (KO) Marczinkó Zoltán a PM munkaerőpiacért és vállalati
kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár vezette, az önkormányzati oldal
szóvivője Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára, a munkavállalói oldal
ügyvivője Fehér József volt.
Bizonyos zavarodottsággal indult a tárgyalás. Fehér József azt kérdezte, hogy „ez
az OKÉT az MVO által kezdeményezett ülésnek tekinthető- e?” Ugyanis az MVO
szeptember 5-én levélben indítványozott egy rendkívüli ülést, de más
napirendekkel. AZ MVO azt javasolta, hogy a közszolgálati bértarifák
rendezéséről, a diplomás bérminimum bevezetéséről, és a bérintézkedéssel
eddig nem érintettek helyzetéről történjen egyeztetés.
A KO válasza szerint ez az ülés az az ülés, de más napirenddel, amelynek címe a
következő:
„Tájékoztatás a közszolgálati foglalkoztatás körében várható kormányzati
intézkedésekről” – majd utána lehet még egyéb kérdésekről tárgyalni.
Fehér József MVO oldalszóvivő erre válaszul leszögezte; mindez, – mivel e fontos
témában a napirendről írásos előterjesztést nem kaptunk – alapszabály szerűen
nem tárgyalható. Olyan lehetséges – ha a felek erről előzetesen megállapodnak
– hogy szóbeli tájékoztatás alapján történjen az egyeztetés, de most előzetes
megállapodás sem volt.
Egyeztetésről tehát szó nem lehet. Értelmezhetjük ezt, ami most jön, ami szóban
elhangzik, esetleg előterjesztésnek, de akkor ezen ülés egy minél közelebbi
második napján folytassuk a munkát.
Dr. Gyergyák Ferenc ÖO oldalszóvivő a napirendi javaslatot oldala nevében
elfogadta; – „Meghallgatjuk.” mondotta, de figyelmeztetett, hogy az írásos
előterjesztés sorozatos hiánya nem folytatható, és látva a várható eseményeket
arra utalt, hogy indokolt esetben érdemes lenne az OKÉT és a KÉF ülését
összevonni.
Dr. Bordás Gábor, a Kormányiroda helyettes államtitkára azzal kezdte, hogy
létszámleépítésről szó nincs, itt zajlik egy jelentős létszámgazdálkodási
lépéssorozat, amely a minisztériumokra, háttérintézményeikre, a központi
hivatalokra és a kormányhivatalokra terjed ki.
Az a helyzet, hogy senki nem tudja pontosan, hogy ezekben hányan dolgoznak,
de az elrendelt létszámstop azért számos tanulságot termelt ki a döntéshozók
számára – jegyezte meg. De folyt egy közelítési folyamat, és a létszám és
bértömeg mentén, a feladatkörök és munkakörök részletesebb elemzése nélkül
ez forgott ki:

A KONKRÉT SZÁMOK
Központi közigazgatás státusz: 12.357 fő, 4.188 státuszt érint a leépítés, és kb.
8-10 %-ában ez tényleges munkavállalót érint.
Háttérintézmények státusz: 24.206 főből 4.188 státusz lesz leépítve (18,6 %)
kb. 8 % -százalékban munkavállalót érint.
Összesen: 36.563 főből 6.816 státuszt szüntet meg a kormány, és kb. 2.500 –
2.600 alkalmazottat kíván gondoskodó elbocsátással elküldeni, mert a többi
státusz ma is betöltetlen. Állítólag a minisztériumok a státuszok 10 százalékát
folyamatosan és azért nem töltik fel, hogy a bértömeggel játszva mozgásterük
maradjon…
RÉSZLETESEBB BONTÁSBAN:
És ekkor jött dr. Bordás Gábortól az a mondat, ami közelebb vihet az okok
megértéséhez, hiszen ez még egyenes kijelentés formájában sehol nem jelent
meg, jóllehet több szakszervezeti vezető is rákérdezett: Miért történik mindez?
A jogalap a kormányhatározat lesz, direktívát nem adunk ki, a konkrét döntést
munkakörre és személyre, kormánytisztviselőre, köztisztviselőre,
közalkalmazottra, vagy Mt. hatálya alá tartozókra is a munkáltatói jogkört
gyakorló vezető szabadon és belátása szerint fogja meghozni! Ezek a számok
(nagyrészt biztosan ezek) a kormányhatározat mellékletében pontos
meghatározásra kerülnek.
https://www.mkksz.org.hu/html/main/2018/kormanyhatarozat.pdf

JÖN A KTTV MÓDOSÍTÁSA? IGEN!
Ami a Kttv. alá tartozók jogállását illeti, azok számíthatnak a változásokra. A
módosítás szövege készen van, s mivel ma a szabályos törvényalkotás
időszükséglete a Parlamentben 6 hét, a módosítás akár idén is elfogadható. Akik
a helyükön maradnak, és nem vesztik el állásukat, jogállásuk módosulása mellett
2019. január 1-től 30 százalék átlagos és bruttó béremelésre számíthatnak. –
közölte a helyettes államtitkár.

Boros Péterné, a SZEF alelnöke, az MKKSZ Elnöke kérdéseivel próbálta
pontosítani az elhangzottak megértését:
1. Mikor várható a most hatályos létszámstop feloldása? Mikorra várható –
a bürokratacsökkentés helyett- a bürokráciacsökkentés, tehát a
feladatok csökkentése?
2. Mikorra várható a tételes lista a megszűnő feladatokról? Mekkora lesz a
dereguláció mértéke?
3. Ezek nélkül mire alapulnak a most hallott konkrét számok? Lehet tudni,
hogy mennyien dolgoznak megbízási szerződéssel? Vezetőket érinti-e a
létszámcsökkentés?
4. Jól hangzik a + 30 % béremelés, de ez kevesebb, mint az évtizedes
reálérték csökkenés. Közben a reálpiacon 50% feletti béremelkedés
zajlott le. Lesz-e további emelés, annak karbantartása és mikor?
Dr. Gyergyák Ferenc (ÖO): Jó ez a szómágia a létszámgazdálkodással, de értse
meg mindenki; az érintettek ezt létszámleépítésként élik meg! Mindez most
közvetlenül nem érinti az önkormányzatokat, az ott dolgozó köztisztviselőket, de
mivel velük semmi nem történik, nekik 30%-ot sem ígért senki, helyzetük tovább
romlik!
Dr. Bordás Gábor helyettes államtitkár válaszából azt lehet feltételezni, hogy a
létszámstop idén bizonyosan marad, hiszen a 2015 óta megszűnt központi
státuszgazdálkodás miatt még mindig csak gyűjtik az adatokat, hogy végre
képbe kerüljenek. Ezek a számok a minisztériumokkal kötött megállapodásokban
forogtak ki mostanra, és ezért csak most kezdődött a tájékoztatás, eddig nem
volt miről beszélni!
Marczinkó Zoltán, helyettes államtitkár válaszában a PM gyakorlatára
szorítkozva megjegyezte, ha az összlétszám csökken, a vezetői körnek is
csökkennie kell.
Azzal szembe kell nézni, hogy a béremelésnek a minisztériumok többféle
gyakorlatát is kiizzadták. Most talán majd lehet újra tiszta víz a pohárban!
Ezt követően ismertette a Karrier Híd program főbb jellemzőit, amellyel a
„Gondoskodó Állam” már a felmentési időszakban az érintettek mellé áll. A
csoportos létszámleépítések helyén csoportos tájékoztatókat tartanak, az
Országos Foglalkoztatáspolitikai Alap Nonprofit Kft. képzéseket, tanácsadásokat
tart, „Restart-up” programot indít, képez, és ezekbe bármikor, később is be lehet
jelentkezni, az OFA Karrier Iroda mindenkit vár.
60 év felett jön a szociális adó kedvezménye a négyszeres minimálbér erejéig, és
sokan önálló vállalkozásokat indíthatnak – zárta a tájékoztatást a helyettes
államtitkár.

Miután mindezek szóban elhangzottak, Fehér József oldalszóvivő megkérdezte;
minderről miért most esik először szó! Miért nem tudtunk erről egy hónappal
ezelőtt? Miért nincs írásos anyag minderről? A Karrier Híd program – jól tudjuk
ezt! – már október 3-án készen volt! Erre az egészre most nem reagálunk! Szóbeli
előterjesztésre a jövőben nem adunk választ! Folytassuk ezt az ülést, és közösen
határozzuk meg most az OKÉT tárgyalás második napját.
Boros Péterné SZEF alelnök: Elérkezett az idő, hogy komolyabban vegyenek
minket. Amit mondanak, abból a bérek újraelosztása, a szerzett jogok változása,
a garanciák fogyatkozása következik.
Minden munkahelyen egyéni képviseletre van jogunk! De kevés az idő!
Miközben a változások mindenkit érintenek.
– Javasoljuk, hogy növeljék az irreálisan kevés 2 hónapos felmentési időt.
– Álláspontunk szerint a végkielégítés, nem keresetkiesést pótól, hanem a
„kirúgás” hátrányait enyhíti! Követeljük, hogy a most elbocsájtandókat teljes
mértékben és feltétel nélkül illesse meg a végkielégítés.
– Közös felelősségünk, hogy találjunk vissza a törvényes napi 8 órás
munkaidőhöz! Ma a közigazgatásban – szinte minden munkahelyen – mindenki
ingyen túlórázik!
– Mi lesz a családbarát munkahelyekkel a Családok Évében?
– ÉS MI LESZ A BÉREKKEL?
Jó lenne megérteni: nem csak munkaadói, de munkavállalói elvárások is vannak!
A közigazgatásban a munkahelyek 80 %-án nők dolgoznak! Nagyrészt
családanyák!
Az előterjesztéseket kérjük írásban! És térjünk vissza ahhoz a régi gyakorlathoz,
hogy az OKÉT és a KÉF fórumán megállapodásokat kössünk Megállapodást a
követendő gyakorlatról. Legyen ajánlás a munkahelyi eljárások elveire.
Dr. Gyergyák Ferenc (ÖO): Ha jól értettük 2019. január 1-re lesz új Kttv. Erről lesz
egyeztetés, vagy csak tájékoztatás, mint éppen most? Érdekegyeztetést kellene
végezzünk! Maradjunk a szavak eredeti jelentésénél, ha lehet!
Marczinkó Zoltán, helyettes államtitkár válaszában kimondta: bár előzetesben
ezek a témák már megjárták a Kormányt, végleges döntés még nincs, addig
anyagot kiadni nem tudunk!
Dr. Bordás Gábor, helyettes államtitkár szerint éppen egyeztetés folyik (ami
időben és írásban átadott előterjesztés hiányában fogalmilag kizárt- teszti
hozzá ismét a szerkesztő!) és ez lesz a Kttv. esetében is, legfeljebb az
országgyűlési tárgyalással (!) párhuzamosan. A 6 hétbe még beleférünk, de a kész
törvényszöveget a szakszervezetek most még nem kaphatják meg!
EGYEBEK az OKÉT-ON
Fehér József (MVO) ügyvivő ismételten jegyzőkönyvbe mondta, hogy az OKÉT
alapszabálya szerint az MVO-nak joga van az általános bértarifa rendszerről
egyeztetni és megállapodást kötni! Így megtárgyalni, napirendre tűzni javasoltuk
a diplomás minimálbér intézményét, az eddig tíz éve semmit nem kapott tízezrek
helyzetét, és a Kormány szándéka szerint az Mt. hatálya alá átminősítendő 70
ezer közalkalmazotti jogállású dolgozó kérdését is.
A felhalmozódott problémák miatt is – miközben tisztelettel vagyunk a jelen
lévő helyettes államtitkárok személyével szemben – elvárjuk Varga Mihály
miniszter urat az OKÉT tárgyaló asztala mellé!
Boros Péterné SZEF alelnök tájékoztatta a Kormányzati Oldalt, hogy a Pintér
Sándor miniszter úrhoz intézett levéllel felhívta az önkormányzati tisztviselők
bérhelyzetéről szóló tárgyalások felújítására, mert a most létrehozott pályázati
megoldás aggályos, ha a 38 650- Ft-os illetményalap változatlan marad 2019-
ben.

Marczinkó Zoltán, helyettes államtitkár válaszában jelezte; a 70 ezer fő dolgában
folyik a tárcaegyeztetés, ez a téma 2019 I. negyedévében kerülhet napirendre,
míg a diplomás bérminimum csakis a VKF ülése után vehető elő!
KÉF ÜLÉS A MEH-BEN, OKTÓBER 26-ÁN
Az ülést összehívó és megnyitó, azon egyben elnöklő Szalay-Bobrovniczky Vince,
a civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár nevezte
„embertelen időnek” a 8.00 – kor kezdett tanácskozás időpontját, de tudatta;
10.00-kor biztosan vége!
A terminológiai csata pedig az előző napról, az OKÉT üléséről áthúzódva
folytatódott, mert itt egy nyíltabb szóhasználattal az egyetlen napirend címe a
következő volt:
„Tájékoztató és konzultáció a központi közigazgatásban tervezett
létszámcsökkentésről”
Úgy tűnik, a kormányzati kommunikáció tervezői feleslegesnek látták újítani, s
talán a részben változó összetételű résztvevők béketűrésében is erősen
bízhattak, de nem készült új forgatókönyv, a két helyettes államtitkár
mondanivalóját tehát felesleges lenne ismét ideírni. Dr. Bordás Gábor és
Marczinkó Zoltán azzal az eltéréssel adta elő – mondatra azonosan – az OKÉT
ülésén már ismertetett kormányzati tervet, hogy 24 óra alatt 22 fővel megnőtt a
biztosan kirúgandók száma, az esetlegesen összesen érintettek száma pedig
2600 főről 3500-ra emelkedett.
Viszont voltak a „közönségi” oldalon, az MVO-nál és az önkormányzatoknál is
voltak új szereplők, akiknek még ismeretlen volt a kormányzati terv, s talán
tényleges szakértelmük miatt új, mélyebb, elemzőbb reagálások is születtek a
részükről.
Marczinkó Zoltán helyettes államtitkár új témaként áttekintést adott a magyar
munkapiac helyzetéről. Munkanélküliségből munkaerőhiányba léptünk át. Egyes
részpiacokon, ágazatokban a fejlődés 20 százalékos. 2017-ben a cégek 50
százaléka szerint helyzetük biztató és pozitív, 2010-ben ez csak 25 % volt. Akkor
12 % volt a munkanélküli, most 3.7 %.
A kormányzat kimutatásai szerint 80 ezer dolgozó hiányzik, közülük 12-13 ezer a
közfoglalkoztatásból, majd tőle is következett a Karrier Híd programról már
ismert szóbeli vázlat.
Fehér József oldalszóvivő mintegy folytatva és kibontva az előző napi
párbeszédet, megjegyezte; megtakaríthatatlan, hogy valódi véleményt
szerezzen a kormányzat a közigazgatás és a létszámgazdálkodás szakembereitől.
Ami itt készül, annak foglalkoztatáspolitikai oka nincs, szervezeti indokát nem
ismerjük, költségvetési megtakarítási hatása szinte nulla.
Létszámcsökkentésnek az elmúlt közel 30 évben kedvező eredménye, még nem
volt. Objektív tény, hogy a központi igazgatásban nincs túlfoglalkoztatás.
Talán jobb lenne azokkal foglalkozni, akikkel 10-12 éve semmi érdemi nem
történt. Most azokról megy a meccs, akiket ki akarnak lökni, de talán érdemes
lenne azokra is pillantani, akik maradnak. De érdemi igazgatási dereguláció nem
történt!

Boros Péterné MKKSZ Elnök (SZEF Alelnök): Tudható, hogy mindezt Gulyás
Gergely miniszternél a konföderációk vezetői még múlt pénteken koraeste
meghallgathatták. Kissé fárasztó mindezt harmadszor is szóban, írásos
előterjesztés nélkül tárgyalni. Ez a nevetséges helyzet számos problémánkra
rávilágít. Ám mégis álljunk neki másképp!
Mi az Első Magyar Közszolgálati Konzultáció nyolc kérdésével egészen
reprezentatív felmérést végeztünk. A SZEF hét tagszervezetének közös akciójára
közel 50 ezer válasz érkezett. Ezekből kiderül, hogy a megoldáshoz vezető első
lépés egy érdemi bérrendezés lehetne. Ezt 45 ezer igen támogatja.
https://www.mkksz.org.hu/html/main/2018/konzultacioskerdoivadatokkal.pdf
Ismétlésre kényszerülünk! A sanyarú bérhelyzet, a túlmunka és túlterheltség
miatt létszámhiány van, nem tartható a munkaidő, és miközben tízből nyolc
dolgozó nő és családanya, felszámolódtak a családbarát munkavégzés viszonyai.
Legyen Megállapodás a szakszervezeti részvételről és jogokról a munkahelyi
döntéseknél. Vizsgálják felül a felmentési kettő hónapot, és a végkielégítésre
vonatkozó hátrányos szabályozást.
Követeljük írásban a normaszövegeket, a Kttv. módosítást, a Karrier Híd program
előterjesztést!
Dr. Taskovics István, Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ)
elnöke: Tényleg bántó ezt már harmadszor így hallani. Ráadásul dr. Bordás Gábor
létszámadatai mozognak és – bocsánat, de szerintem – nem pontosak.
Leginkább az zavar, hogy ebben az okaiban és szándékaiban kiismerhetetlen
döntés-halomban nincs jövőkép. Megkérdezem: Itt majd törvényt csinálnak
(Kttv.) egy kormányhatározat alapján? Látják a döntéshozók, hogy
nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, vagy vízügyi területen a ma
még szolgáló szakemberek korfája szerint a kompetensek 34 százaléka 3 éven
belül nyugdíjba megy. Őket nem lehet majd politikával, politikai kormányzással,
lojalitással pótolni!
Dr. Steiner Erika, az Önkormányzati Oldal nevében megerősítette dr. Gyergyák
Ferenc TÖOSZ főtitkár előző napi nyilatkozatát; ahol nincs írásos előterjesztés,
ott nincs érdemi egyeztetésre lehetőség. Vissza kellene térni az alapszabály
szerinti működéshez.
Jó, ha a központi igazgatásban + 30 százalékra van fedezet! De azonnal lépni kell
az önkormányzati köztisztviselők ügyében is, mert már tömegével válnak
működésképtelenné a kis települések önkormányzatai.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség Elnöke – aki először szembesült a
tervekkel – nyíltan beszélt félelmeiről, mert – szerinte – politikai tisztogatás és
felgyorsított állománycsere rémét látta bele az elhangzottakba…
Dr. Agg Géza, a KSZSZ Elnöke hozzászólásában leszögezte; mindenféle
konzultáció előfeltétele az írásos anyag. Itt minimum 3500 egyéni sorsról van
szó! Ennél nincs semmi, ami húsbavágóbb! De nem látjuk pontosan, mely
szervezeteket érinti (háttérintézmények), milyen ütemezésben történik,
mikortól?
A Kttv. esetében lehetőség lenne a köztisztviselők helyzetének jogi-gazdasági
helyreállítására, de hol a norma szöveg? Mikor tudunk egyeztetni a KÉF ülések
ütemezéséről és a munkatervről? Lehetnénk valóban partnerek?
Dr.Bárdos Judit Belügyi Rendvédelmi és közigazgatási Dolgozók Szakszervezete
(BRDSZ) Elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a honvédelmi miniszter – a túlórák
kifizetése érdekében – indítványozta a honvédek jogállásáról szóló törvény
módosítását. Kérte a BM jelenlévő képviselőit a szolgálati törvény hasonló
tartalmú módosításának indítványára.
Az ülés – miként az előző napi OKÉT is – mindenféle kormányzati
kötelezettségvállalás nélkül ért véget.
Nem tudni, mikor lesz írásos előterjesztés bármelyik napirendhez, mikor
folytatódik a mostani, vagy a következő ülés, miféle napirendek várhatók, és
hogy lehetséges e munkaterveket készíteni.
Ami a tájékoztatási szakaszokat illeti, „Minden a jogszabályok szerint történt!” –
mondotta dr. Bordás Gábor helyettes államtitkár.
Egy halvány fénysugár mégis áttört a homályon; Kovácsné dr. Szekér Enikő
főosztályvezető a BM képviseletében visszaigazolta, hogy az önkormányzati
tisztviselők bére ügyében fellépnek Pintér Sándor miniszter úrnál, illetve a BM –
a túlórák kifizetése érdekében – kezdeményezni fogja a szolgálati törvény
módosítását. 

   
Budapest 2018. október.29.
Boros Péterné