Korózs Lajos szociológus (és orsz.gy. képv.) SZEF Nyugdíjas Választmány előtt tartott előadásának vázlata következik alább, címe „Mi, mennyi 2018-ban? Mi várható 2019-ben a nyugdíjak és a nyugdíjasok helyzetében hazánkban és nemzetközi összehasonlításban.” A közben feltett kérdések ill. kitérők miatt kb. jövő héten várható az előadás teljesebb összefoglalója.
MI MENNYI 2018-BAN?
KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS
Európai kitekintés
- A különbségek nyugdíjas korban kétszer akkorák, mint 65 éves kor alatt (16 százalék).
- Idős korban a nők átlagosan 39 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak.
- A nyugdíjak közötti differencia országonként eltérő, van hely, ahol mindössze 4 százalékos (Észtország).
- A különbség jellemzően a balti államok esetében alacsonyak, míg az élen Luxemburg (47 százalék) és Németország (44 százalék) áll.
- A magyar nők és férfiak nyugdíjai között 15 százalékos különbség van, ami az unión belül az ötödik legjobb adat.
- a nyugdíjas nők alacsonyabb színvonalon kénytelenebbek élni, mint a férfiak.
- A környező országokkal, és a V4-ekkel összehasonlítva az látszik, hogy tényleg szépen nőttek az átlagnyugdíjak.
- Magyarországnál csak Románia és Lengyelország tudott jobban teljesíteni.
- Amennyiben azonban reálértéken nézzük a növekedést, akkor 2016 és 2008 között a reálemelkedés mértéke 20 %, és ez azonban már elmarad Romániától, Lengyelországtól és Szlovákiától is.
- Egyedül Csehországot és egy kicsivel Horvátországot előzzük meg a Visegrádi-tagállamok közül.
A nyugdíjak és az átlagbérek alakulása
- Összességében tehát nem igaz az az állítás, hogy a gazdasági válság után kiugróan jól járnának a magyar nyugdíjasok a környező országokhoz képest.
- Sem a nyugdíjak értéke, sem a növekedési üteme nem a legnagyobb a régióban.
- Ugyanakkor „hozzászoktatta” a magyar kormány a nyugdíjasokat, hogy az átlagbérek emelkedése és a nyugdíjak növekedése „kéz a kézben” járnak.
- Ezzel szemben 2017 és 2018 arról fog szólni, hogy a két összeg emelkedésének üteme a bérek javára tér majd el.
- Miközben 2008-ban az átlagnyugdíj 72%-a volt az átlagbérnek, 2014-re ez 76%-ra nőtt. Várakozásaink szerint a különbség 2018-ra kb. 58%-os szintre csökkenhet.
Öregségi nyugdíjak euróba átszámított változása (2008-2016)
Hogyan alakul át a korfa 2050-re?
Kihívások:
- Nő a gazdaságilag inaktív korúak aránya, közben csökken a népesség szám
- Sérül a primer szociális védelmet adó intézmény, a család intézménye
- Nő az egyszemélyes háztartások száma és aránya
Ennek következtében:
- Fenntarthatósági és versenyképességi hátrány
- A növekvő eltartottsági ráta miatt kényszerűen nő a közterhek aránya
- Fenntarthatósági és finanszírozási válságot okoz a jóléti rendszerekben
- Nő a társadalmi polarizáció.
- A társadalom instabillá válik, ennek a politikai következményivel.
- A hiányzó munkaképes középgeneráció pótlása elengedhetetlen.
