Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Kongresszus előkészítő bizottsági ülés
Brüsszel, 2018. október 4.
Mint ahogyan az már ismeretes, az ETUC következő kongresszusa 2019. május 2024. között, Bécsben kerül megrendezésre. A kongresszus első előkészítő bizottsági ülését Luca Visentini, az ETUC főtitkára nyitotta meg, aki elmondta, hogy el kell kerülni, hogy megismétlődjön a párizsi kongresszusi fiaskó, ahol több, mint 40 módosító indítvány volt a kongresszusi dokumentumokhoz, ezért most alaposabb munkát kell végeznünk.
Az előkészítő ülésre az ETUC programjához 34 rövid tematikus anyag érkezett, mindegyikéert a titkárság valamelyik tagja felel.
A témák és azok felelősei a következők:
Luca Visentini:
- A program bemutatása
- Európa és a demokrácia jövője
- Külkapcsolatok
Katja Lehto:
- Makrogazdasági politika és a gazdasági kormányzás
- A gazdasági kormányzás és az Európai szemeszter
- Munkaerő-piac és foglalkoztatáspolitika
Peter Scherrer:
- Szociális párbeszéd
- Munkavállalói részvétel/európai üzemi tanácsok
- Iparpolitika
- Szabványosítás (standardisation)
Esther Lynch:
- Kollektív tárgyalások és bérpolitika
- Szociális jogok európai pillére
- Munkajog
- Emberi és szakszervezeti jogok, kollektív panaszok, (ILO, Európai Tanács)
- Brexit
- Egészség és munkahelyi biztonság
Monserrat Mir:
- Fenntartható fejlődés, klímaváltozás, energiapolitika
- Nemek közötti esélyegyenlőség
- Vállalati szociális felelősség
Thébaut Weber:
- Digitalizáció és platformgazdaság
- Nem szokványos munkavégzés
- Oktatás és képzés
- EU költségvetés, gazdasági és szociális kohézió, Strukturális Alapok
- Ifjúság
- Esélyegyenlőség és diszkriminációellenesség
- Belső piac
- Közszolgáltatások
Liina Carr:
- Migráció
- Fair mobilitás, a munkaerő szabad mozgása és kiküldetése
- Kereskedelem
- ENSZ 2030 Napirend – Fenntartható fejlesztési célok az EU-ban
- Fejlesztési együttműködés
- Szociális védelem és szociális befogadás
- EURES és IRTUC, regionális politika
Általános vita:
A dokumentum szerkezete jó, de túl hosszú, és túl pesszimista. Meg kell jeleníteni a pozitív dolgokat is, mert ez nem fog számunkra semmilyen „hasznot” hajtani. Olvashatóvá és rövidebbé, azaz felhasználóbaráttá kell tenni a programot, meg kell benne jelentetni az EU problémáit, de az ETUC-t vonzó szervezetnek kell bemutatni. Fontos lenne a dokumentumban azt is szem előtt tartani, hogy nem politikai, és nem közgazdasági elemzők, hanem szakszervezet vagyunk, és nem pl. a külkapcsolatokra, hanem a szociális ügyekre kell koncentrálnunk.
Elvesztünk a részletekben, ugyanazokat a dolgokat ismételjük, ezt sem jó. Benne kell lennie, hogy az ETUC mit szeretne a következő években megvalósítani. Beszélni kell a kollektív tárgyalásokról, a munka jövőjéről, a digitalizációról, demokráciáról, a legfontosabb számunkra a szociális pillér, amiben minden benne foglaltatik. Meg kell jelentetni a dokumentumban az ITUC és az ETUC közötti kapcsolatot is. Az is fontos, hogy figyeljünk rá, hogy legyen kapcsolódás az összes kongresszusi dokumentum között.
Felszólalásomban elmondtam, hogy egyetértek azokkal, akik szerint az akciótervnek rövidebbnek és olvashatóbbnak kell lennie, és a legfontosabb az lenne, hogy ne felejtsük el, hogy szakszervezeti konföderációként a szociális ügyek megjelenítésére kell helyezni a hangsúlyt. Számunkra a kollektív szerződések, a béremelés, azaz a munkavállalókat érintő kérdések a legfontosabb. Nemcsak a migrációval, hanem az elvándorlással is foglalkoznunk kell, és az anyagban meg kell jeleníteni a közép- és kelet-európai országok, és az eurozónán kívül lévő országok szempontjait is. Azt is kiemeltem, hogy a demokrácia kérdése, és az európai értékek tiszteletben tartása is fontos.
A főtitkár válaszában elmondta, hogy az Akcióterv nem a tagoknak, hanem magunknak készül, de meg fogják próbálni az anyagot a hozzászólásoknak megfelelően módosítani. A következő kongresszus előkészítő ülés a sok módosítási javaslat miatt csak jövő februárban lesz.
Ezután az egyes az egyes konföderációs titkárok nagyon röviden bemutatták a hozzájuk tartozó témákat és a témák rövid megvitatása a következett, majd az erre adott válaszok. Néhány témáról nem esett szó, pl. a külpolitikáról, mert ezt kevésbé tartották a tagszervezetek fontosnak.
A szociális ügyekkel foglalkozó témákhoz volt a legtöbb hozzászólás, amiből az derült ki, hogy ez a témacsoport tűnik mindenkinek a legfontosabbnak. A többek által említett kihívások a munkaidő csökkentése, négynapos munkahét, olyan méltó bérek, amik a kollektív tárgyalásokon alapulnak. Előkerült a létminimum és a minimálbér és bérminimum kérdése is.
A Brexit részről szóló rész mindenki egyértelműen jónak tartja.
A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fejezettel kapcsolatban az merült fel, hogy egy folyamat kellős közepén vagyunk, és azt is figyelembe kell venni, hogy pl. ha bezárnák az összes bányát, akkor több országban a bányászok elveszítenék a munkájukat, és nincs mindenhol átképzés. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban a nők és férfiak bérei közötti különbség, a munka-magánélet összeegyeztetése került megemlítésre.
A digitalizáció és a megváltozó munkaerő-piac hatásai, a tréning, képzés, átképzés fontossága, a fiatalok és az egyéb veszélyeztetett csoportok problémái kerültek elő. A platformgazdaságban dolgozókat a francia szervezetek „normális” munkavállalóknak szeretnék elismertetni, abban mindenki egyetértett, hogy a platformgazdaságban dolgozók helyzetét rendezni kell.
A közszolgáltatásokkal kapcsolatban az hangzott el, hogy be kell fektetni az infrastruktúrába, és hogy a minőségi közszolgáltatásokhoz mindenkinek joga van. Nem lehet engedni a piacgazdaság követelésének, nem lehet mindent piacosítani. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés a vidéken élők számára még bonyolultabb lett, sok helyen az ENSZ által megfogalmazott alapszoljogokhoz, mint a víz és az egészségügyhöz való hozzáférés is kritikussá vált. Kritikaként hangzott el, hogy egyetlen szó nem esik a dokumentumban a köztisztviselőkről.
A migrációval kapcsolatban elhangzott, hogy a növekvő xenofóbia és nacionalizmus fő oka nem a migráció, hanem a növekvő válság. Az is megemlítésre került, hogy nemcsak Afrikából, hanem egyes közép-kelet-európai országokba Ukrajnából érkeznek a migránsok. Van, aki szerint a migráció kérdése az európai szolidaritást kérdőjelezi meg.
A munkaerő szabad mozgásától az a vélemény, hogy az érték, és a fair mivoltát kell megőrizni. A szociális védelemmel kapcsolatban a nyugdíjak, az aktív idősödés került megemlítésre.
Idő hiányában nem lehetett mindent részletesen megtárgyalni, csak megemlítés szintjén.
Az ETUC rövidesen elküldi a kongresszus előkészítő folyamatnak a további menetrendjét.
- október 5.
Koller Erika
