Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) nyári Végrehajtó Bizottsági ülésére ezúttal az EU soros elnökségről leköszönő Bulgária fővárosában, Szófiában került sor 2018. június 25-26-án.
A Végrehajtó Bizottsági ülés megnyitóján részt vett a bolgár miniszterelnök helyettes, Tomislav Donchev, aki kiemelte az EU kohéziós politikájának jelentőségét, ugyanakkor kiemelte, hogy ez nem egy jótékonysági alap, hanem a felzárkóztatást kell szolgálnia, amely minden tagállam számára kedvező. Az EU új költségvetése egy nehéz kompromisszum eredménye, amely véleménye szerint így is elegendő forrást biztosít majd biztonságpolitikára, migrációs politikára és kutatás-fejlesztésre.
A miniszterelnök helyettes hangsúlyozta az előttünk álló gazdasági és társadalmi kihívások fontosságát. Véleménye szerint az EU-ra nehezedő migrációs nyomás bármikor újra súlyosabbá válhat, amelyre az EU egyszer már elmulasztotta megadni a közös választ. A technológia változások, az ipar 4.0 kapcsán kiemelte az eltűnő munkahelyek kihívását, s az ebből adódó társadalmi leszakadás veszélyét.
Aggodalmát fejezte ki a NEET (nem tanuló, nem dolgozó) fiatalok rétege miatt, akiknek a problémájára a mai mapig nem találtuk meg a megfelelő megoldást, ami valószínűleg nem csak a pénzügyi forrásokon, hanem a megfelelő módszerek kiválasztásán is múlik.
A megbeszélés elején az elnök, Rudy de Leeuw megköszönte a két bolgár szakszervezeti konföderációnak, hogy segítettek az ülés technikai előkészületeiben, illetve a bolgár miniszterelnök és helyettese meghívásában a bizottsági ülésre, illetve a Bérszövetséget bejelentő rendezvényre.
Miután a Végrehajtó Bizottság elfogadta a napirendet és az előző ülések jegyzőkönyvét a függőben lévő csatlakozási kérelmek ügyéről volt szó. A főtitkár tájékoztatást adott az összes esetről, de döntés csak három esetben született. A Végrehajtó Bizottság elfogadta az izlandi BHM felvételi kérelmét, elutasította a szerb AFITU kérelmét, illetve tudomásul vette a monacói USM kilépési határozatát. A többi esetben további lépésekre van szükség a végső döntés meghozatalához.
Luca Visentini főtitkár tájékoztatója kitért a Szociális Jogok Európai Pillére (EPSR) gyakorlati megvalósítására, melynek kapcsán az Európai Bizottság már lépéseket tett a Munka és magánélet egyensúlya (Work Life Balance) irányelv, illetve az Átlátható és kiszámítható munkakörülmények (Transparent and Predictable Working Conditions) irányelv elfogadása irányába az EPSCO 2018. június 21-i ülése keretében. A további tervezetek ügyében, mint a Szociális védelemhez való hozzáférésről szóló ajánlás, az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozása, a mobilitási csomag stb. őszre várható megegyezés. Az ETUC felhívta a nemzeti tagszervezeteket, hogy saját hatáskörükben tegyenek meg mindent a döntések pozitív irányba történő elősegítéséért.
Az ETUC vezetők részére meghirdetett 2018. július 4-5-i Nyári Egyeteme részletesen fogja tárgyalni az ETUC jövőjéről, prioritásairól szóló dokumentumok tervezeteit, illetve a Kongresszusi Állásfoglalás első tervezetét, amelynek eredménye fogja képezni a Kongresszusi Előkészítő Bizottság (CPC) munkájának alapját, ami 2018. október 4-én tartja első ülését Brüsszelben.
- május 29-én az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a kiküldetési irányelv módosítását, ami sikernek tekinthető, a nemzeti törvénykezésbe való átültetést viszont még nyomon kell követni. Ugyanakkor a nemzetközi fuvarozás, szállítmányozás kizárása az irányelv hatálya alól további nehézségeket jelent, amit az ún. mobilitási csomag keretében kívánnak tovább tárgyalni.
Az európai parlamenti választásokra készülve az ETUC Végrehajtó Bizottság megtárgyalta a prioritásait, amelyek felhasználásával az ETUC megkezdi majd lobbytevékenységét a választáson induló pártokkal és a jelenlegi EP képviselőkkel folytatott tárgyalások formájában. A vita eredménye alapján a következő, októberi Végrehajtó Bizottsági ülésre már elkészül majd a végleges szöveg, illetve egy kampányjavaslat is, amely akkor kerül majd megvitatásra.
A hozzászólások során elhangzottak alapján a tervezet kiegészül majd egy, a szakszervezetek legfőbb alapelveit, követeléseit tartalmazó bevezetővel, nagyobb hangsúlyt kap a demokrácia kérdése, a nemek közötti esélyegyenlőség és a szociális védelemhez való általános és egyenlő hozzáférés.
Az ETUC Ifjúsági Bizottság nevében javasoltam, hogy a tervezett kampány fektessen külön hangsúlyt a fiatalok megszólítására, hiszen a felmérések szerint ők sokkal inkább Európa-pártiak, ugyanakkor a választásokon való részvételük alacsony. Kiemeltem azt is, hogy a jelenleg 4 EU tagországban működő úgynevezett „ifjúsági minimálbérek”, amelyek kifejezetten életkori alapon diszkriminálják a fiatalokat elfogadhatatlanok, ezeket mindenképpen meg kell szüntetni a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások, illetve szükség esetén az EU jogi lehetőségeinek – kollektív panasz benyújtása az Európa Tanácshoz – kihasználása révén.
A Végrehajtó Bizottság elfogadott egy állásfoglalást az ETUC prioritásairól a kollektív tárgyalások és bérpolitikák koordinációja kapcsán. 4 prioritás került meghatározásra:
- A szabad és autonóm kollektív tárgyalások építése, újjáépítése és fejlesztése.
- Kiterjesztett kollektív tárgyalásokon keresztül emelkedő bér és társadalmi konvergencia elérése.
- A munkavállalói szegénység elleni küzdelem az alacsonyabb bérűek és a keresőktől függő alacsony jövedelmű háztartások helyzetének gyorsabb javítása által.
- A szolidaritás növelése, az egyenlőtlenségek csökkentése és a hiányosságok megszüntetése (több kollektív tárgyalással).
A Bizottság megtárgyalta a Gazdasági és Szociális Kohéziós Bizottság által elfogadott, az EU 2021-2027-es költségvetésről szóló állásfoglalást. Az Európai Bizottság javaslata több jelentős csökkentést tartalmaz, ami mind a kohéziós alapok, mind az Európai Szociális Alap esetében mintegy 10%-ot jelent.
Az ETUC Ifjúsági Bizottsága nevében felhívtam a figyelmet a legutóbbi ülésünkön elfogadott Ifjúsági Bizottság állásfoglalásra, ami az Új EU Ifjúsági Stratégia kapcsán vizsgálta a Többéves Pénzügyi Keret (MFF) intézkedéseit. Kiemeltem, hogy inkoherencia mutatkozik a kohéziós alapok elosztása során figyelembe vett prioritások pl. ifjúsági munkanélküliség mértéke, oktatás szintje stb. és a kötelezően bevezetendő személyre szabott ifjúsági foglalkoztatáspolitikai intézkedések hiánya között és javasoltam, hogy az Európai Szociális Alapba beolvadó Európai Ifjúsági Kezdeményezés forrásait továbbra is a NUTS2 régiók szerint osszák szét, szemben a javaslatban szereplő országonkénti jogosultságmeghatározással.
A visszaélést bejelentő személyek védelme érdekében az Európai Bizottság egy irányelvet javasol elfogadásra az Európai Parlamentnek. Az eredeti tárgyalások egy ajánlásról szóltak, míg az irányelv egy erősebb szabályozást jelentene, azonban ezzel kapcsolatban nem történtek meg a szükséges egyeztetések a szociális partnerekkel, s az ETUC véleménye szerint nem tartalmazza megfelelően a munkavállalók védelmét. Az is problémát jelent, hogy a javasolt irányelv egy kettős rendszert vezetne be, hiszen csak az EU joggal kapcsolatos visszaéléseket bejelentő személyes védelmét tartalmazza, a nemzeti szintű törvényekkel kapcsolatos visszaélésekre nem vonatkozna. Emiatt az ETUC további változtatásokra fogja ösztönözni az Európai Bizottságot, de hogy a folyamat ne akadjon meg, egyelőre nem kér új konzultációt.
Az ETUC egy ad hoc bizottság keretében megvizsgálta az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Fenntartható Fejlődési Célkitűzéseit (Sustainable Developement Goals 2030). A beszámoló 3 munkavállalói szempontból fontos területet emelt ki a 17 eredeti célkitűzés közül:
- Európai Tisztes Munka Menetrend
- Környezet és éghajlatváltozás
- Demokratikus és részvételen alapuló társadalmak, beleértve a társadalmi párbeszédet is
Peter Scherrer főtitkár helyettes beszámolt az új Európai Szociális Párbeszéd Munkaprogram elfogadása körüli nehézségekről. A munkáltatók egy 3 éves munkaprogram elfogadását szorgalmazzák, valamint bizonyos témáktól pl. munkavállalói adatvédelem kérdése határozottan elzárkóznak. A végleges tervezet előreláthatóan az októberi Végrehajtó Bizottsági ülésre készül majd el, s ott kerülhet elfogadásra, s olyan témákkal foglalkozik majd, mint a digitalizáció és az új készségek – képességek az új munkavállalási formák kapcsán.
Az ETUC Titkárság egy új EU irányelv tervezet megírását és tárgyalásra bocsátását javasolja az Európai Bizottságnak a munkahelyi stressz elleni küzdelem és a pszicho-szociális veszélyek megelőzése témakörben. A Munkahelyi Egészség és Biztonság Bizottság javaslata azért is időszerű, mert az új munkavállalási formák, a digitalizáció és automatizáció terjedésével egyre több új stresszfaktor jelent meg a munkavállalók életében, ami szabályozásra szorul.
Az ETUC Ifjúsági Bizottsága nevében felhívtuk a figyelmet a fiatalok, mint különösen veszélyeztetett csoport kiemelt bevonására a megelőző intézkedések fókuszába a tervezet megírásakor, hiszen ők nagyobb arányban dolgoznak a munkahelyi stressznek és ehhez kapcsolódó pszicho-szociális veszélyeknek különösen kitett bizonytalan, atipikus munkavállalási formákban, illetve a még meglehetősen szabályozatlan új munkavállalási formákban, s kutatások bizonyítják, hogy hajlamosabbak foglalkozási megbetegedésekre, mint az idősebb munkavállalói csoportok.
A megbeszélésen részt vett és a beszámolót készítette: Nagy Viktória SZEFIT elnök, ETUC Ifjúsági Bizottság elnök
