Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok: Agenda 2030 munkabizottsága üléséről

ENSZ fenntartható fejlődési célok 2030-ra: gazdasági és társadalmi fejlődés, csökkentendő egyenlőtlenségek, a klímaváltozás hatásainak mérséklése; lehetséges európai szakszervezeti részvétel: erősítendő szociális párbeszéd, a dolgozói szegénység felszámolása,  fenntartható és mindenki számára elérhető közszolgáltatások

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok:  Agenda 2030 munkabizottsága üléséről (Brüsszel, 2018. április 27.)

Az ETUC állandó bizottságai tagjaiból alakult munkabizottság ülését Liina Carr, az ETUC konföderációs titkára nyitotta meg. Elmondta, hogy az ETUC azért hozta létre ezt a Bizottságot, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2030-ra vonatkozó, fenntartható környezeti és társadalmi fejlesztési célokat megfogalmazó stratégiájával kapcsolatos ETUC álláspont kidolgozásában közreműködjön.

 

Az ENSZ 2015 szeptemberi közgyűlésén tizenhét kiemelt célt fogadott el a fenntartható fejlődés biztosítása a szegénység mérséklése, a környezet megóvása, a társadalmi fejlődés érdekében. (A célokkal kapcsolatban itt érhetőek el magyar nyelvű információk: http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/topics/sustainable_development_goals.html)

Az EU és tagállamai felkérést kaptak arra, hogy ezeket a célokat lehetőség szerint valósítsák meg 2030-ig.

Az ETUC tagja a Fenntartható Fejlődési Célok európai többszereplős platformnak, amelyben munkaadói és más munkavállalói, továbbá civil szervezetek is helyet kaptak. Ez az Európai Bizottság konzultációs testülete. A célok végrehajtásának formájáról az Európai Unió egyelőre még nem hozott végleges döntést. 2018 őszén egy összefoglaló dokumentumot tesznek majd közzé. Ennek előkészítésében vesz részt az ETUC és a most létrehozott Bizottság. Egyelőre egy munkaanyag készült, amelyet az ülés előtt megküldtek a Bizottság tagjainak.

A délelőtt folyamán a Bizottság tagjai három szekcióban tekintették át a dokumentumot. Ezek a következők voltak: 1.) A tisztes munka és a társadalmi és gazdasági fejlődés Európában, 2.) Környezet és klímaváltozás, 3.) Demokrácia-építés és szociális párbeszéd. Én az első szekcióban, a tisztes munkával foglalkozó kisbizottság munkájában vettem részt. A szekcióülés résztvevői a tervezett dokumentum első, vonatkozó részéhez fűzhettek megjegyzéseket, javaslatokat. A dokumentumnak ebben a részében a szakszervezetek lehetséges szerepéről is szó van, a Fenntartható Fejlődési Célok közül különösen a szegénység csökkentésében (a munkabérek és munkakörülmények javításával), az esélyegyenlőtlenség mérséklésében, továbbá a tisztes munka feltételeinek megteremtésében lehet szerepük. A résztvevők hozzászólásaikban fontosnak tartották Európában a bérek emelését, a dolgozói szegénység csökkentését. Én – a brit közszférát képviselő UNISON szakszervezeti szövetség képviselőjével egyetértésben – javasoltam és a kértem a fenntartható és mindenki számára elérhető közszolgáltatások szerepének hangsúlyosabb megjelenését a dokumentumban. Erős oktatás, egészségügy, szociális ágazat, kultúra vagy közigazgatás nélkül ugyanis nincs gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés.

A délelőtt hátralevő részében egy plenáris kerekasztal beszélgetésre került sor szakszervezetek, munkavállalói szövetségek, társadalmi szervezetek és az Európai Bizottság képviselőinek részvételével a Fenntartható Fejlődési Célok európai alkalmazásával kapcsolatban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Európa – tekintettel a társadalmi párbeszéd és az oktatás, kutatás erős hagyományára, élenjáró szerepet játszhat ezeknek a céloknak a megvalósításában.

A délutáni, már csak az ETUC bizottsági tagok számára szóló plenáris ülésen a délelőtti szekciók delegáltjai ismertették röviden a kisbizottságok munkáját. Ahogy kiderült, a szakszervezeteknek szinte minden, az ENSZ által kitűzött cél megvalósításában komoly szerepe lehet: a szociális párbeszédtől egészen a klímaváltozásnak a munkaerőpiacra gyakorolt hatásáig (pl. új kihívások a munkavédelemben).

Ezt követően az ITUC, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokkal foglalkozó szakértői mutatták be a szervezet témával kapcsolatos munkáját. Az ITUC minden évben, a világot a kontinenseknek körülbelül megfelelően nagy régiókra osztva az egyes országok adatai alapján monitorozza a Fenntartható Fejlődési Célokkal kapcsolatos helyzetet és az azok megvalósításában való nemzeti szakszervezeti közreműködést. Erről évente részletes jelentést is közzétesznek. Ahogyan elmondták, különösen a fejlődő országok esetében sokszor nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségű statisztikai adatok.

A bizottság első ülésének zárásaképp Marco Cliento, az ETUC szakértője és Liina Carr elmondták, hogy a bizottság észrevételei alapján újabb szövegváltozat készül, amelyet majd megküldenek a résztvevőknek újabb véleményezésre. Az ETUC végleges álláspontját szeptemberre, októberre alakítja ki.

A Bizottság következő ülésére (amennyiben lesz rá forrás) várhatóan 2018 őszén kerül sor, de elképzelhető, hogy a tagok a továbbiakban online formában, e-mailes kapcsolattartással végzik munkájukat.

 Készítette:

 Véber János,

a bizottság tagja, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók

Szakszervezetének alelnöke

 

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és

SZEF Nyugdíjas Tagozatának továbbképzése

Tájékoztató   2022. november 23-án a SZEF Nyugdíjas Szervezete továbbképző konferenciát tartott a Benczúr Hotelben. A rendezvényen neves közgazdász egyetemi tanárok és szociológus tartott előadást a megjelent nyugdíjas szakszervezeti tagoknak.

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós