Elfogadott EGSZB vélemény: A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem című jelentést az EGSZB  2018. áprilisi Plenáris ülése fogadta el.

Az európai bizottsági dokumentum lényegi tartalma

A jelentés célja „A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló civil társadalmi tevékenységek ESZA-ból és FEAD-ból történő finanszírozásának eredményessége az Európa 2020 stratégia összefüggésében” című SOC/537. sz. vélemény nyomon követése, amelyben az EGSZB kijelentette, hogy „készen áll arra, hogy létrehozzon egy kisebb ad hoc csoportot, amely EGSZB-tagokból és releváns európai szintű civil társadalmi platformokból állna össze, és elősegítené az ESZA- és FEAD-intézkedések jobb koordinációját, illetve egy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló, integrált európai alap létrehozásáról szóló vitát”. A jelentés számos érdekelt európai szintű civil társadalmi szervezettel együttműködésben készült, amelyek a csoport három ülése során, valamint írásban tették meg észrevételeiket. Az Európai Bizottság képviselőivel is igen hasznos eszmecserére került sor.

A jelentés a 2020 utáni többéves pénzügyi keret előkészítésével összefüggésben a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdéséhez szükséges finanszírozásról a civil társadalmi szervezetekkel folytatott európai szintű EGSZB-konzultáció eredményeit ismerteti; a többéves pénzügyi keretre az Európai Bizottság 2018 májusában tesz javaslatot, az Európai Bizottság jelenlegi hivatali ciklusának utolsó jelentős kezdeményezéseként.

Az EGSZB tájékoztató jelentésének lényegi tartalma

Gyakran elhangzó érv, hogy a szegénységből kivezető legjobb út a munka. Azonban, ha a munka révén ki lehetne kerülni a szegénységből, nem lenne Európában 21 millió dolgozó szegény. Finanszírozásnak kell rendelkezésre állnia azok számára, akik nem tudnak dolgozni.

Örvendetesek az Európai Bizottság ESZA alapra vonatkozó javaslatai, és üdvözlendők az annak működtetésére irányuló szándékok, mégpedig: annak a szociális jogok európai pilléréhez való hozzáigazítása, a minőségi végeredményekre vonatkozó iránymutatások, amelyek jobb mutatók révén valósulnak meg, valamint az egyszerűsítés és a fokozott rugalmasság szükségességének elismerése. Forrásokat kell előirányozni a legrászorulóbbak és a rendkívüli szegénységben élők számára, és ezeket jelentősen növelni kell az élelmiszer és az anyagi támogatás biztosításán messze túlmutató szociális befogadási intézkedések támogatása érdekében.

Mivel az uniós strukturális alapok a „szociális Európa” fő hajtóerői, a tagállamok különleges felelőssége, hogy beruházzanak az általános érdekű szociális szolgáltatások biztosításába.

Mivel az ESZA egy európai alap, a transznacionalitásnak valamennyi tagállam számára kötelezővé kell válnia. Ez hozzájárulna az európai identitás különböző tagállamok polgárainak körében való előmozdításához is, és sokkal láthatóbbá tenné az Unió által a polgárainak kínált pénzügyi támogatást.

Az előzetes feltételrendszerben rögzített elveket valamennyi – mind belső, mind külső – uniós alapra, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) által kínált kölcsönökre is alkalmazni kell. Ez biztosítaná az uniós szakpolitikák és eszközök közötti összhangot, a polgárok jogainak világszerte történő tiszteletben tartása mellett.

A rendelkezésre álló források többségét a kisebb költségvetésű projektek számára kellene elkülöníteni. Ez lehetővé tenné a helyben tevékenykedő szervezetek és önsegítő csoportok támogatását, valamint a civil társadalmi szervezetekre nehezedő túlzott társfinanszírozási terhek visszatartó hatásának elkerülését vagy mérséklését is.

Világos kritériumokat kell kidolgozni, amelyeknek megfelelően e kiadások nyomon követhetők és figyelemmel kísérhetők. A civil társadalmi szervezeteket a monitoringbizottságokban szavazati joggal rendelkező, egyenrangú érdekelt feleknek kell tekinteni, és az Európai Bizottság szerepét is jelentősen növelni kell.

Az Európai Bizottságnak egyfelől körültekintően tisztáznia kell azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket a tagállami hatóságoknak teljesíteniük kell a partnerségek keretében, másfelől pedig szankciókat kell kivetnie a nem megfelelő végrehajtás esetére.

A vélemény a következő linken érhető el:

https://dmpro.eesc.europa.eu/eesc/2018/_layouts/WordViewer.aspx?id=/eesc/2018/0999/161/eesc-2018-00161-00-03-ri-tra/eesc-2018-00161-00-03-ri-tra-hu.docx&DefaultItemOpen=1

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Nyílt levél a foglalkoztatáspolitikáért

Nyílt levél A foglalkoztatáspolitika hosszabb távon nem maradhat önálló, felelős kormányzati képviselet nélkül   A Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) aggodalommal vették tudomásul, hogy az

Beszámoló SZEF munkavédelmi képzésről

Nagy érdeklődés mellett, sikeresen zajlott le szervezetünk legutóbbi oktatási eseménye, a 2026. május 18-án megrendezett munkavédelmi képviselő képzés. A rendezvény kiemelt jelentőséggel bírt, mivel ez volt az első olyan tematikus

35 éves a SZEF! Ünnepség és kiáltvány

2026. május 15-én lezajlott a SZEF éves munka kongresszusa, melyet a szervezet alapításának 35. évfordulós ünnepsége követett. Az éves munka kongresszus a kötelező feladatokon kívül elfogadta az új kormány és

Beszámoló Hatékonyságnövelés műhelymunkáról

2026. áprilisában három alkalmas műhelymunka keretében ismerkedhettek meg a SZEF szervezésében szakszervezeti tagok a hatékonyságnövelés eszközeivel, módszereivel. A képzés célja az volt, hogy a szervezeti folyamatok, optimalizálás, időgazdálkodás- és hatékonyság

Visegrádi partnerség – ČMKOS Kongresszus

2026. április 24-én, eleget téve V4 partnerünk, a Cseh-Morva Szakszervezetek Szövetsége (ČMKOS) kérésének, Csóti Csaba SZEF elnök és Szűcs Viktória, a SZEF nemzetközi ügyekért felelős alelnöke részt vett a szervezet