Elfogadott EGSZB vélemény: A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem című jelentést az EGSZB  2018. áprilisi Plenáris ülése fogadta el.

Az európai bizottsági dokumentum lényegi tartalma

A jelentés célja „A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló civil társadalmi tevékenységek ESZA-ból és FEAD-ból történő finanszírozásának eredményessége az Európa 2020 stratégia összefüggésében” című SOC/537. sz. vélemény nyomon követése, amelyben az EGSZB kijelentette, hogy „készen áll arra, hogy létrehozzon egy kisebb ad hoc csoportot, amely EGSZB-tagokból és releváns európai szintű civil társadalmi platformokból állna össze, és elősegítené az ESZA- és FEAD-intézkedések jobb koordinációját, illetve egy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló, integrált európai alap létrehozásáról szóló vitát”. A jelentés számos érdekelt európai szintű civil társadalmi szervezettel együttműködésben készült, amelyek a csoport három ülése során, valamint írásban tették meg észrevételeiket. Az Európai Bizottság képviselőivel is igen hasznos eszmecserére került sor.

A jelentés a 2020 utáni többéves pénzügyi keret előkészítésével összefüggésben a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdéséhez szükséges finanszírozásról a civil társadalmi szervezetekkel folytatott európai szintű EGSZB-konzultáció eredményeit ismerteti; a többéves pénzügyi keretre az Európai Bizottság 2018 májusában tesz javaslatot, az Európai Bizottság jelenlegi hivatali ciklusának utolsó jelentős kezdeményezéseként.

Az EGSZB tájékoztató jelentésének lényegi tartalma

Gyakran elhangzó érv, hogy a szegénységből kivezető legjobb út a munka. Azonban, ha a munka révén ki lehetne kerülni a szegénységből, nem lenne Európában 21 millió dolgozó szegény. Finanszírozásnak kell rendelkezésre állnia azok számára, akik nem tudnak dolgozni.

Örvendetesek az Európai Bizottság ESZA alapra vonatkozó javaslatai, és üdvözlendők az annak működtetésére irányuló szándékok, mégpedig: annak a szociális jogok európai pilléréhez való hozzáigazítása, a minőségi végeredményekre vonatkozó iránymutatások, amelyek jobb mutatók révén valósulnak meg, valamint az egyszerűsítés és a fokozott rugalmasság szükségességének elismerése. Forrásokat kell előirányozni a legrászorulóbbak és a rendkívüli szegénységben élők számára, és ezeket jelentősen növelni kell az élelmiszer és az anyagi támogatás biztosításán messze túlmutató szociális befogadási intézkedések támogatása érdekében.

Mivel az uniós strukturális alapok a „szociális Európa” fő hajtóerői, a tagállamok különleges felelőssége, hogy beruházzanak az általános érdekű szociális szolgáltatások biztosításába.

Mivel az ESZA egy európai alap, a transznacionalitásnak valamennyi tagállam számára kötelezővé kell válnia. Ez hozzájárulna az európai identitás különböző tagállamok polgárainak körében való előmozdításához is, és sokkal láthatóbbá tenné az Unió által a polgárainak kínált pénzügyi támogatást.

Az előzetes feltételrendszerben rögzített elveket valamennyi – mind belső, mind külső – uniós alapra, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) által kínált kölcsönökre is alkalmazni kell. Ez biztosítaná az uniós szakpolitikák és eszközök közötti összhangot, a polgárok jogainak világszerte történő tiszteletben tartása mellett.

A rendelkezésre álló források többségét a kisebb költségvetésű projektek számára kellene elkülöníteni. Ez lehetővé tenné a helyben tevékenykedő szervezetek és önsegítő csoportok támogatását, valamint a civil társadalmi szervezetekre nehezedő túlzott társfinanszírozási terhek visszatartó hatásának elkerülését vagy mérséklését is.

Világos kritériumokat kell kidolgozni, amelyeknek megfelelően e kiadások nyomon követhetők és figyelemmel kísérhetők. A civil társadalmi szervezeteket a monitoringbizottságokban szavazati joggal rendelkező, egyenrangú érdekelt feleknek kell tekinteni, és az Európai Bizottság szerepét is jelentősen növelni kell.

Az Európai Bizottságnak egyfelől körültekintően tisztáznia kell azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket a tagállami hatóságoknak teljesíteniük kell a partnerségek keretében, másfelől pedig szankciókat kell kivetnie a nem megfelelő végrehajtás esetére.

A vélemény a következő linken érhető el:

https://dmpro.eesc.europa.eu/eesc/2018/_layouts/WordViewer.aspx?id=/eesc/2018/0999/161/eesc-2018-00161-00-03-ri-tra/eesc-2018-00161-00-03-ri-tra-hu.docx&DefaultItemOpen=1

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Meg kell tanulni közösségben gyakorolni demokratikus jogainkat

Karácsony Szilárd a SZEF oktatási programjának tananyag-fejlesztője, egyúttal talán legnépszerűbb előadónk. Hiteles Szakszervezeti aktivista, aki rengeteg tanáccsal igyekszik segíteni az őt megkereső tagokat. Nyilatkozatában a pedagógusok küzdelme kapcsán általában a

Elhunyt Kordás László

Megdöbbenéssel fogadtuk Kordás László harcostársunk halálhírét. A MASZSZ egykori elnökeként folyamatosan együttműködtünk és segítettük egymás munkáját, küzdelmét. Legközelebbi szövetségesünkként mindig vele vettük fel elsőként a kapcsolatot, vagy elsőként keresett minket.

Külügyi hírek

Beszámoló az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottsága üléséről Brüsszel, 2022. december 6. Új ETUC főtitkár; felkészülés, jelölések a 2023. évi tisztújító ETUC kongresszusra; mesterséges intelligencia a munka világában; biztonságban

Aktuális EGSZB vélemények

Az EGSZB 2022. októberi Plenáris ülése által elfogadott érdekesebb vélemények Egy egzisztenciális fenyegetés közös kezelése: a szociális partnerek és a civil társadalom az ambiciózus éghajlat-politikai intézkedések végrehajtásáért ÁLLÁSFOGLALÁS Az EGSZB

Csorbuló sztrájkjogok, folytatódó oktatási akciók

Az Európai Szakszervezeti Szövetséghez (ETUC) fordultunk a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel együtt, és közös levélben tájékoztattuk a szövetséget a pedagógusok helyzetéről és a tanárok rendkívüli elbocsátását célzó kormányrendeletről. Bővebben a  HírKlikk