Elfogadott EGSZB vélemény: A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem című jelentést az EGSZB  2018. áprilisi Plenáris ülése fogadta el.

Az európai bizottsági dokumentum lényegi tartalma

A jelentés célja „A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló civil társadalmi tevékenységek ESZA-ból és FEAD-ból történő finanszírozásának eredményessége az Európa 2020 stratégia összefüggésében” című SOC/537. sz. vélemény nyomon követése, amelyben az EGSZB kijelentette, hogy „készen áll arra, hogy létrehozzon egy kisebb ad hoc csoportot, amely EGSZB-tagokból és releváns európai szintű civil társadalmi platformokból állna össze, és elősegítené az ESZA- és FEAD-intézkedések jobb koordinációját, illetve egy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló, integrált európai alap létrehozásáról szóló vitát”. A jelentés számos érdekelt európai szintű civil társadalmi szervezettel együttműködésben készült, amelyek a csoport három ülése során, valamint írásban tették meg észrevételeiket. Az Európai Bizottság képviselőivel is igen hasznos eszmecserére került sor.

A jelentés a 2020 utáni többéves pénzügyi keret előkészítésével összefüggésben a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdéséhez szükséges finanszírozásról a civil társadalmi szervezetekkel folytatott európai szintű EGSZB-konzultáció eredményeit ismerteti; a többéves pénzügyi keretre az Európai Bizottság 2018 májusában tesz javaslatot, az Európai Bizottság jelenlegi hivatali ciklusának utolsó jelentős kezdeményezéseként.

Az EGSZB tájékoztató jelentésének lényegi tartalma

Gyakran elhangzó érv, hogy a szegénységből kivezető legjobb út a munka. Azonban, ha a munka révén ki lehetne kerülni a szegénységből, nem lenne Európában 21 millió dolgozó szegény. Finanszírozásnak kell rendelkezésre állnia azok számára, akik nem tudnak dolgozni.

Örvendetesek az Európai Bizottság ESZA alapra vonatkozó javaslatai, és üdvözlendők az annak működtetésére irányuló szándékok, mégpedig: annak a szociális jogok európai pilléréhez való hozzáigazítása, a minőségi végeredményekre vonatkozó iránymutatások, amelyek jobb mutatók révén valósulnak meg, valamint az egyszerűsítés és a fokozott rugalmasság szükségességének elismerése. Forrásokat kell előirányozni a legrászorulóbbak és a rendkívüli szegénységben élők számára, és ezeket jelentősen növelni kell az élelmiszer és az anyagi támogatás biztosításán messze túlmutató szociális befogadási intézkedések támogatása érdekében.

Mivel az uniós strukturális alapok a „szociális Európa” fő hajtóerői, a tagállamok különleges felelőssége, hogy beruházzanak az általános érdekű szociális szolgáltatások biztosításába.

Mivel az ESZA egy európai alap, a transznacionalitásnak valamennyi tagállam számára kötelezővé kell válnia. Ez hozzájárulna az európai identitás különböző tagállamok polgárainak körében való előmozdításához is, és sokkal láthatóbbá tenné az Unió által a polgárainak kínált pénzügyi támogatást.

Az előzetes feltételrendszerben rögzített elveket valamennyi – mind belső, mind külső – uniós alapra, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) által kínált kölcsönökre is alkalmazni kell. Ez biztosítaná az uniós szakpolitikák és eszközök közötti összhangot, a polgárok jogainak világszerte történő tiszteletben tartása mellett.

A rendelkezésre álló források többségét a kisebb költségvetésű projektek számára kellene elkülöníteni. Ez lehetővé tenné a helyben tevékenykedő szervezetek és önsegítő csoportok támogatását, valamint a civil társadalmi szervezetekre nehezedő túlzott társfinanszírozási terhek visszatartó hatásának elkerülését vagy mérséklését is.

Világos kritériumokat kell kidolgozni, amelyeknek megfelelően e kiadások nyomon követhetők és figyelemmel kísérhetők. A civil társadalmi szervezeteket a monitoringbizottságokban szavazati joggal rendelkező, egyenrangú érdekelt feleknek kell tekinteni, és az Európai Bizottság szerepét is jelentősen növelni kell.

Az Európai Bizottságnak egyfelől körültekintően tisztáznia kell azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket a tagállami hatóságoknak teljesíteniük kell a partnerségek keretében, másfelől pedig szankciókat kell kivetnie a nem megfelelő végrehajtás esetére.

A vélemény a következő linken érhető el:

https://dmpro.eesc.europa.eu/eesc/2018/_layouts/WordViewer.aspx?id=/eesc/2018/0999/161/eesc-2018-00161-00-03-ri-tra/eesc-2018-00161-00-03-ri-tra-hu.docx&DefaultItemOpen=1

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

VKF ülés, 2026. 08. 07.

2026. augusztus 7-én sor került a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (VKF) ülésére, melyen meghívottként Csóti Csaba, a SZEF elnöke is részt vett. Az egyeztetés központi témája a nemzeti

Mindenhol állítsák vissza a tagdíjlevonás lehetőségét!

Két évvel ezelőtt a kormány letiltotta azt a lehetőséget, hogy a közszférában dolgozók szakszervezeti tagdíját a munkáltató automatikusan levonja a fizetésből és továbbítsa a szakszervezeteknek. Ezzel rengeteg felesleges adminisztrációs terhet

Szakszervezeti konföderációk alapvetései

A szakszervezeti konföderációk (Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés – Liga Szakszervezetek – Magyar Szakszervezeti Szövetség – Munkástanácsok Országos Szövetsége – Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) alapvetései a szociális párbeszéddel, a munkaügyi kapcsolatok rendszerével és

Van egy csapatunk!

2020-ban, amikor belevágtunk az oktatási programunk fejlesztésébe, az egyik célunk az volt, hogy évek múltán a program résztvevőiből kerüljenek ki az oktatóink. 2026-ra elértük, hogy közel megduplázódott képzőink száma, akik

Beszámoló a Compass projekt nemzetközi szemináriumáról

A Compass projekt keretében megszervezett nemzetközi szemináriumra 2026. június 29-30. között került sor Brüsszelben. A kétnapos rendezvény központi témája a szakszervezeti képviselők politikai tudatosságának és demokratikus készségeinek megerősítése volt a