Keresés
Close this search box.

Elfogadott EGSZB vélemény: A munka jövője

Az EGSZB a 2018. áprilisi Plenáris ülésén fogadta el  “A munka jövője – a megfelelő ismeretek és készségek megszerzése a jövőbeli munkahelyek igényeinek való megfelelés érdekében” című véleményt.

A Bolgár Köztársaság EU melletti Állandó Képviselete 2017. szeptember 5-én öt témajavaslatot nyújtott be az EGSZB-hez feltáró vélemények elkészítéséhez, ezek között szerepel „A munka jövője – a megfelelő ismeretek és készségek megszerzése a jövőbeli munkahelyek igényeinek való megfelelés érdekében” című vélemény kidolgozására vonatkozó javaslat. A vélemény várhatóan egy 2018. március 21–22-én rendezendő konferencia témái között szerepel majd.

Az EGSZB ebben az évben két feltáró véleményt fogadott el a munkavégzés új formáiról, az észt elnökség felkérésére. Ezek a vélemények kiemelték, hogy fontos:

  • elismerni azt a szerepet, amelyet a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások játszanak valamennyi szinten, illetve a korai szakaszban megszervezni a szociális párbeszédet;
  • a legjobb irányba terelni az aktuális változásokat, hogy ki lehessen aknázni mindazon előnyöket, amelyeket a növekedés, az innováció és a készségek előmozdítása, a minőségi munkahelyek, valamint a szociális védelmi rendszerek fenntartható és szolidáris finanszírozása tekintetében magukban hordozhatnak, biztosítva azt, hogy az emberek továbbra is érvényesíthessék alapvető jogaikat;
  • a részvételen alapuló irányítás előmozdítása;
  • kollektív szabályok meghatározása és a szociális párbeszéd struktúráinak és rendszereinek kiigazítása;
  • a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartása;
  • a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek közötti szorosabb együttműködés kialakítása, valamint az összes érdekelt fél erőfeszítéseinek összehangolása;
  • olyan készségek biztosítása, amelyek egyaránt megfelelnek a társadalmi szükségleteknek és a munkaerőpiaci igényeknek, továbbá a szakmai képzés, valamint a közoktatás és az egész életen át tartó tanulás jelentőségének elismerése;
  • a szabadfoglalkozásúakra vonatkozó etikai kódexek elfogadása; illetve
  • a szegénység elkerülésének kiemelt kezelése.

Az új ipari forradalom lehetőséget teremt a termelékenység növelésére, valamint az élet és munka minőségének javítására, ha kellőképpen együtt jár az inkluzív és fenntartható, innovációvezérelt növekedésre irányuló politikák megfelelő kombinációjával. A minőségi alapfokú oktatás, a jó színvonalú és eredményes képzés, az egész életen át tartó tanulás, a továbbképzés és az átképzés szükséges eszközök lesznek a jövőbeni munkalehetőségek megragadásához és a vállalkozások versenyképességének előmozdításához.

A gyors technológiai és digitális változások előkészítése és megválaszolása érdekében az EGSZB a szubszidiaritási elv figyelembevételével arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki célzott politikákat és tegyenek kézzelfogható intézkedéseket annak érdekében, hogy javítsák és megfelelően adaptálják oktatási és képzési rendszereiket, közösen alakítsanak ki nemzeti kompetenciastratégiákat, és ismerjék el a megfelelő képzéshez való jogot az emberek és a munkavállalók valamennyi korcsoportja számára az egyes ágazatokban, a következők révén:

  •  először is annak biztosítása, hogy valamennyi uniós polgár egyformán hozzáférhessen a jó minőségű kisgyermekkori neveléshez,
  • új közös oktatási és képzési referenciaértékek meghatározása az uniós országok közötti különbségek csökkentése és a kohézió erősítése érdekében,
  • az oktatás és képzés átalakítása és a szakoktatási és -képzési rendszerek megerősítése a szükséges készségek gyors megszerzésének biztosítása érdekében,
  • a kollektív tárgyalás és a szociális párbeszéd támogatása a munkaügyi kapcsolatok nemzeti rendszerével összhangban annak érdekében, hogy képesek legyenek a technológiai és a digitális fejlődés előrejelzésére és a készségek azokhoz történő igazítására, valamint a munkahelyi képzés fejlesztésére,
  • az oktatási intézmények és a vállalatok közötti kölcsönös kapcsolatok ösztönzése,
  • képzési offenzíva indítása a munkaerőpiacainkon tapasztalható növekvő digitalizáció támasztotta igények kielégítésére,
  • új intézkedések kidolgozása annak érdekében, hogy mindenki részt vehessen képzési programokban, mind az éppen munkát keresők, mind pedig a munkavállalók, különös tekintettel az alacsony képzettségű és a felnőtt munkavállalókra,
  • a képzés mindenki számára való biztosításának és az abban való részvételnek az ösztönzése oly módon, hogy az javítsa a vállalati teljesítményt és a munkavállalók személyes és szakmai fejlődését, és kiterjedjen az atipikus munkahelyekre is,
  • lépések annak megvizsgálása érdekében, hogy szükségesek-e intézkedések, illetve milyen intézkedések szükségesek a fizetett tanulmányi szabadsághoz való jog bevezetéséhez, és uniós szintű intézkedések mérlegelése ahhoz, hogy az egyes tagállamokban általánossá váljanak a tanulmányi szabadsághoz való joggal kapcsolatos minimumszabályok terén bevált gyakorlatok,
  • a nem formális és az informális tanulás értékelésére és érvényesítésére szolgáló európai homogén rendszer létrehozása,
  • uniós szinten történő befektetés egyedi és célzott források felhasználásával az átmenet támogatására, és új, eredményalapú kritériumok kialakítása e források szétosztására,
  • a vállalkozások közötti szakmai cserék ösztönzése az „agycsere” lehetőségeinek támogatása, valamint az információk és a bevált gyakorlatok megosztására szolgáló platformok létrehozása érdekében.

 

A „munkavégzés új formáiban” fontos megtartani az emberközpontú megközelítést.

 

Végül, de nem utolsósorban az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak módot arra, hogy azok a kiszolgáltatott helyzetű emberek, akik nem lesznek képesek megfelelően reagálni az új, technológiai kor változásaira és növekvő igényeire, ne maradjanak magukra, hanem folyamatos támogatást kapjanak.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Képzés-fejlesztés a szakszervezeteknél

2024. január 14. és 16. között a belgiumi Gentben tartotta az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) a 3 napos képzés-fejlesztési műhelymunkáját. A közös munka első két napjában elsősorban a képzések tervezése,

Egymástól tanultak oktatási résztvevőink

2025. január 21-én a késő délutáni órákban online találkozott az oktatási programunkban résztvevő több aktivista tapasztalatcserére. Az esemény első felében Tóth Tünde a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke ismertette a szervezetükben