Elfogadott EGSZB vélemény: A munka jövője

Az EGSZB a 2018. áprilisi Plenáris ülésén fogadta el  “A munka jövője – a megfelelő ismeretek és készségek megszerzése a jövőbeli munkahelyek igényeinek való megfelelés érdekében” című véleményt.

A Bolgár Köztársaság EU melletti Állandó Képviselete 2017. szeptember 5-én öt témajavaslatot nyújtott be az EGSZB-hez feltáró vélemények elkészítéséhez, ezek között szerepel „A munka jövője – a megfelelő ismeretek és készségek megszerzése a jövőbeli munkahelyek igényeinek való megfelelés érdekében” című vélemény kidolgozására vonatkozó javaslat. A vélemény várhatóan egy 2018. március 21–22-én rendezendő konferencia témái között szerepel majd.

Az EGSZB ebben az évben két feltáró véleményt fogadott el a munkavégzés új formáiról, az észt elnökség felkérésére. Ezek a vélemények kiemelték, hogy fontos:

  • elismerni azt a szerepet, amelyet a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások játszanak valamennyi szinten, illetve a korai szakaszban megszervezni a szociális párbeszédet;
  • a legjobb irányba terelni az aktuális változásokat, hogy ki lehessen aknázni mindazon előnyöket, amelyeket a növekedés, az innováció és a készségek előmozdítása, a minőségi munkahelyek, valamint a szociális védelmi rendszerek fenntartható és szolidáris finanszírozása tekintetében magukban hordozhatnak, biztosítva azt, hogy az emberek továbbra is érvényesíthessék alapvető jogaikat;
  • a részvételen alapuló irányítás előmozdítása;
  • kollektív szabályok meghatározása és a szociális párbeszéd struktúráinak és rendszereinek kiigazítása;
  • a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartása;
  • a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek közötti szorosabb együttműködés kialakítása, valamint az összes érdekelt fél erőfeszítéseinek összehangolása;
  • olyan készségek biztosítása, amelyek egyaránt megfelelnek a társadalmi szükségleteknek és a munkaerőpiaci igényeknek, továbbá a szakmai képzés, valamint a közoktatás és az egész életen át tartó tanulás jelentőségének elismerése;
  • a szabadfoglalkozásúakra vonatkozó etikai kódexek elfogadása; illetve
  • a szegénység elkerülésének kiemelt kezelése.

Az új ipari forradalom lehetőséget teremt a termelékenység növelésére, valamint az élet és munka minőségének javítására, ha kellőképpen együtt jár az inkluzív és fenntartható, innovációvezérelt növekedésre irányuló politikák megfelelő kombinációjával. A minőségi alapfokú oktatás, a jó színvonalú és eredményes képzés, az egész életen át tartó tanulás, a továbbképzés és az átképzés szükséges eszközök lesznek a jövőbeni munkalehetőségek megragadásához és a vállalkozások versenyképességének előmozdításához.

A gyors technológiai és digitális változások előkészítése és megválaszolása érdekében az EGSZB a szubszidiaritási elv figyelembevételével arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki célzott politikákat és tegyenek kézzelfogható intézkedéseket annak érdekében, hogy javítsák és megfelelően adaptálják oktatási és képzési rendszereiket, közösen alakítsanak ki nemzeti kompetenciastratégiákat, és ismerjék el a megfelelő képzéshez való jogot az emberek és a munkavállalók valamennyi korcsoportja számára az egyes ágazatokban, a következők révén:

  •  először is annak biztosítása, hogy valamennyi uniós polgár egyformán hozzáférhessen a jó minőségű kisgyermekkori neveléshez,
  • új közös oktatási és képzési referenciaértékek meghatározása az uniós országok közötti különbségek csökkentése és a kohézió erősítése érdekében,
  • az oktatás és képzés átalakítása és a szakoktatási és -képzési rendszerek megerősítése a szükséges készségek gyors megszerzésének biztosítása érdekében,
  • a kollektív tárgyalás és a szociális párbeszéd támogatása a munkaügyi kapcsolatok nemzeti rendszerével összhangban annak érdekében, hogy képesek legyenek a technológiai és a digitális fejlődés előrejelzésére és a készségek azokhoz történő igazítására, valamint a munkahelyi képzés fejlesztésére,
  • az oktatási intézmények és a vállalatok közötti kölcsönös kapcsolatok ösztönzése,
  • képzési offenzíva indítása a munkaerőpiacainkon tapasztalható növekvő digitalizáció támasztotta igények kielégítésére,
  • új intézkedések kidolgozása annak érdekében, hogy mindenki részt vehessen képzési programokban, mind az éppen munkát keresők, mind pedig a munkavállalók, különös tekintettel az alacsony képzettségű és a felnőtt munkavállalókra,
  • a képzés mindenki számára való biztosításának és az abban való részvételnek az ösztönzése oly módon, hogy az javítsa a vállalati teljesítményt és a munkavállalók személyes és szakmai fejlődését, és kiterjedjen az atipikus munkahelyekre is,
  • lépések annak megvizsgálása érdekében, hogy szükségesek-e intézkedések, illetve milyen intézkedések szükségesek a fizetett tanulmányi szabadsághoz való jog bevezetéséhez, és uniós szintű intézkedések mérlegelése ahhoz, hogy az egyes tagállamokban általánossá váljanak a tanulmányi szabadsághoz való joggal kapcsolatos minimumszabályok terén bevált gyakorlatok,
  • a nem formális és az informális tanulás értékelésére és érvényesítésére szolgáló európai homogén rendszer létrehozása,
  • uniós szinten történő befektetés egyedi és célzott források felhasználásával az átmenet támogatására, és új, eredményalapú kritériumok kialakítása e források szétosztására,
  • a vállalkozások közötti szakmai cserék ösztönzése az „agycsere” lehetőségeinek támogatása, valamint az információk és a bevált gyakorlatok megosztására szolgáló platformok létrehozása érdekében.

 

A „munkavégzés új formáiban” fontos megtartani az emberközpontú megközelítést.

 

Végül, de nem utolsósorban az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak módot arra, hogy azok a kiszolgáltatott helyzetű emberek, akik nem lesznek képesek megfelelően reagálni az új, technológiai kor változásaira és növekvő igényeire, ne maradjanak magukra, hanem folyamatos támogatást kapjanak.

MEGOSZTÁS:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Nyomtatás

EZEKET OLVASTA MÁR?

Szeptemberi EGSZB vélemények

Sürgős intézkedéseket kell elfogadni az uniós polgárokat és fogyasztókat fenyegető energiaszegénység megelőzése és kezelése érdekében. Az EGSZB szeptemberi Plenáris ülése által elfogadott állásfoglalás és érdekesebb vélemények Az energiaszegénység kezelése és

SZEF Nyugdíjas Tagozatának továbbképzése

Tájékoztató   2022. november 23-án a SZEF Nyugdíjas Szervezete továbbképző konferenciát tartott a Benczúr Hotelben. A rendezvényen neves közgazdász egyetemi tanárok és szociológus tartott előadást a megjelent nyugdíjas szakszervezeti tagoknak.

Júliusi EGSZB vélemények

Az európai társadalmakat már eddig is súlyosan érintette a világjárvány, az ukrán válság pedig egy újabb hatalmas sokkhatás, amelyet leginkább társadalmaink legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjai éreznek meg. Az elkövetkező uniós