Tájékoztató a „Nemzedékek közötti szolidaritás és az aktív idősödés” szemináriumáról Brüsszel, 2018 május 23-25
Az ETUI Oktatási Osztálya a Svéd Szakmai Munkavállalók Szövetségével (TCO) és a Szlovák Köztársaság Szakszervezeti Szövetségével (KOZ SR) együttműködve szervezte ezt a “Generációk közötti szolidaritás és aktív idősödés “ témájú, 2018. május 23- 25-én Brüsszelben tartott oktatóprogramot, amelyen a FERPA vendég előadójaként vettem részt. Ez a rendezvény az ETUI által szervezett hasonló témakörű szemináriumok egyike volt.
A szeminárium célja elsősorban a nemzedékek közötti szolidaritásról és az aktív idősödésről szóló uniós keret megállapodás elemzése volt és az, hogy a szakszervezeteknek milyen módon kell segíteniük annak végrehajtását. Megismertette a résztvevőkkel, hogy milyen munkaerő-piaci eszközök, koncepciók és gyakorlatok találhatók munkahelyi szinten és a szakszervezeteknél a nemzedékek közötti szolidaritásra és az aktív idősödésre.
A demográfiai helyzet Európa-szerte az elöregedő társadalmak felé mutat, ezért a szakszervezetek egyre inkább szembesülnek az idősödő munkaerővel, valamint a munkaerőpiacon a fiatalkorúak munkanélküliségének növekedésével. Ezek a kulcsfontosságú problémás helyzetek kielégítő válaszokat követelnek az európai munkaügyi és szociálpolitikai döntéshozóktól.
A mintegy tíz országból érkező résztvevők különböző csoportokban vizsgálták meg a témát, hogyan használhatják ki a szakszervezetek a generációk közötti szolidaritásra és az aktív idősödésre vonatkozó uniós keret megállapodást. Nagyon tanulságos volt, amikor a résztvevőket “fiatal és idős” csoportokba osztották és a csoport tagjai felsorolták, hogyan látják a másik csoportot. A vélemények megfogalmazásakor kiderült, mindannyiunknak még sokat kell tenni a generációk közötti valódi szolidaritás elérése érdekében, hogy többet tudjunk egymásról, annak érdekében, hogy a valódi szolidaritás megvalósuljon közöttünk.
Hasonló más gyakorlatokat is végrehajtottunk, hogy mélyebb ismereteket szerezzünk a szimulált korcsoportokról, ahol a különböző témákkal kapcsolatos véleményünket fejeztük ki, ilyen módon képeztük magunkat a szeminárium tematikájával kapcsolatosan.
A nekem feltett kérdésekre, hogy mi számít a generációk közötti szolidaritásnak az idős nyugdíjasok szempontjából, nem volt könnyű választ adni. Nem léteznek egyszerű vagy nyilvánvaló magyarázatok, mert számos komoly tanulmányt ismerünk, amelyek megpróbálják meghatározni a különböző generációkat és a nemzedékek közötti szolidaritást.
A nemzedékek közötti szolidaritás a legjobban az egyének idősödésével és a nemzedékek öröklésével kapcsolatos közös elvárások és kötelezettségek összefüggésében érthető meg. Ez a “szerződés” a nemzedékek és korcsoportok között egy adott társadalmi-történelmi környezetben a társadalmi struktúra mikro- és makroszintjén működő normákat képviseli. Három normatív elvárás és kötelezettség jellemzi a hagyományos generációk közötti „szerződéseket”:
(1) a biológiai / társadalmi generáció és a szocializációs normák tükrözik a családok és a közoktatás szerepét az egymást követő generációk szocializációjában;
(2) az idősödés társadalmi öröklés normái a források rendelkezésre állását jelentik a fiatalabb generáció által a családok idősebb generációi számára nyújtott pénzügyi és érzelmi támogatás és az idősödő generációk nyugdíjba vonulásával járó állami transzferek formájában;
(3) vannak olyan normák is, amelyek a geriátriai függőségeket tükrözik, azt a várakozást, hogy a családi ápolást és a jóléti programokhoz való nyilvános támogatást az idősek számára biztosítsák.
Talán a generációk közötti szolidaritás legegyszerűbb definíciója a “társadalmi kohézió a generációk között “. De milyen kohézió? És melyik, vagy milyen generációk között? Ezek döntő fontosságú kérdések, de leszűkítettem az idősödő népességre, a nyugdíjasokra és az olyan nyugdíjas korú emberek között kapcsolatokra, akik megfeleltek a törvényes nyugdíjkorhatárnak.
Mindnyájunknak szem előtt kell tartanunk, hogy a korábbi kutatások azt mutatják, az idősebb generációk “fordítanak” többet a fiatalabb generációkba, mint fordítva, és hogy a idősek gyakran hajlandóak áldozni az “érdekeik” miatt a fiatalabb generációkra. Ez a “generációs altruizmus” eltérítheti a nemzedékek közötti konfliktusokat.
A szeminárium jó alkalmat nyújtott arra, hogy a résztvevők jobban megismerjék a 2016-ban aláírt, „A generációk közötti szolidaritásról és aktív idősödésről” szóló autonóm megállapodás létrejöttét. Azt, hogy miként vitatta meg az ETUC (Európai Szakszervezeti Konföderáció) és az európai munkáltatók szövetsége a megállapodás szövegét, hogyan – néha a munkáltatók oldalának különböző elképzeléseivel hosszasan egyeztetve – állapodtak meg végül. Ezt a folyamatot Juliane Bir, az ETUC e témában nagyon hozzáértő tanácsadója mutatta be és magyarázta el a résztvevőknek.
A szemináriumot az ETUI oktatója, Luciole Sauviat igen jól vezette, a megbeszéléseket Ronny Tedestedt svéd és a szlovák Miroslav Hajnos moderálta.
Összegezve a szeminárium eredményét én azt rendkívül sikeresnek és hasznosnak tartom, amellyel a különböző országok szakszervezeteinek résztvevői megismerték e társadalmi megállapodás igazi jelentőségét, mindenek előtt a generációk közötti szolidaritást. Ez segít Európa-szerte megvalósítani – a különböző tanult eszközök és folyamatok révén – és végül elérni a „Az aktív idősödés és a generációk közötti szolidaritás” megállapodás által kitűzött célt.
A szeminárium lehetőséget adott számomra megmagyarázni a FERPA azon szándékát, hogy elindítsa a tervezett európai népi kezdeményezést a tartós gondozásra való jogról, valamint elvárásainkat az ETUC-n belüli generációs szolidaritás iránt, azaz rá tudtam mutatni a FERPA szavazati jogának fontosságára az ETUC szervezetén belül.
Figyelembe véve ennek az ETUI szemináriumnak a jó eredményeit, szeretném azt javasolni, hogy a FERPA elnök, vagy az októberben megválasztandó új főtitkár kezdeményezzen az ETUI oktatási igazgatója, Vera Dos Santos Costánál egy hasonló rendezvényt a FERPA és az ETUC Ifjúsági Bizottságának. Ez tovább erősítené a szükséges szolidaritás fontosságát és a kapcsolódó aktív idősödés folyamatát, valamint egyidejűleg feltérképezhetné az Ifjúsági Bizottság és a FERPA meglátásait és ajánlásait arról, hogyan lehetne a legjobban végrehajtani az autonóm megállapodást az abban megjelölt időhatáron belül.
Dr. Mayer Lajos
A SZEF Nyugdíjas Tagozatának elnöke
