Az 1993-ban II. János Pál pápa által alapított Centesimus Annus pro Pontifice Alapítvány 25 éves jubileumi konferenciája a digitalizáció korának kihívásaival foglalkozott 2018 május 24 – 26. között Rómában és a Vatikánban. Kiemelt téma volt a család megváltozott szerepe, a fenntartható élelmiszerellátás és az emberi munkaerő sorsa a digitális világban.
A konferencia megnyitója a kihívások azonosításáról szólt. Alberto Quadrio Curzio közgazdász, az Alapítvány tudományos bizottságának az elnöke a következő problémaköröket említette bevezetőjében:
- Védelmi politika és migráció
- Nem megfelelő a forráselosztás koordinációja
- Individualizálódó társadalom
- Populista mozgalmak térnyerése
A megoldást egyértelműen az oktatás, illetve az úgynevezett keresztény társadalmi tanítás terjesztésében látta, hiszen véleménye szerint az annak alapját képező értékek, a perszonalitás, a közjó, a szolidaritás és a szubszidiaritás tudnak szembe szállni a felsorolt kihívásokkal.
Az ezt követő vita résztvevői hangsúlyozták a fogyasztás, az egyre bizonytalanabb foglalkoztatási formák és a társadalmi egyenlőtlenségek területén tapasztalható problémák megoldásának, illetve az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzések elérésének fontosságát.
Az első panelbeszélgetés témája a család szerepe a bizonytalan munkahelyek és digitális változások világában volt. Itt a résztvevők azt emelték ki, hogy elsősorban az individualizmus és az erkölcsök alakításában továbbra is rendkívül nagy szerepe van a családnak. Ugyanakkor nagy kihívás előtt állnak a családok, hiszen sokszor a szülőknek sincsenek meg a megfelelő képességeik vagy tudásuk a digitalizáció által támasztott veszélyek megfelelő kezelésére. Így szükség van például a megfelelő adatvédelmi szabályozásokra és oktatásra, az etikus digitális viselkedés elsajátítására, illetve arra is meg kell tanítani az embereket, hogyan tegyenek különbséget valódi és álhírek között, s mindezen képességek elsajátítása a családban kell elkezdődjön már fiatal korban.
A második panelbeszélgetés témája a fenntartható élelmezéspolitika volt, amely a „pazarlás kultúrája” helyett a felelősségteljes fogyasztói magatartást népszerűsíti. A legnagyobb kihívást az ételpazarlás jelenti, ami az EU-ban mintegy 33%-os, tehát az összes megtermelt élelmiszer 1/3-a vagy már a feldolgozás során vagy a fogyasztók otthonából a kukákban végzi, s nem kerül elfogyasztásra. Ez különösen annak fényében igen elrettentő adat, hogy Kínában ez az arány 1/10, illetve a fejlődő országokban mintegy 870 millió ember éhezik. Ezzel szemben Európában az élelmiszeripari túltermelésnek mindössze 7%-a kerül felajánlásra jótékony célra, a többit inkább megsemmisítik.
A harmadik panelbeszélgetés állt a legközelebb a szakszervezetekhez, melynek témája az emberi munkaerő jövője és a befogadó foglalkoztatás volt. A panel résztvevői – köztük Peter Scherrer, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkár helyettese – hangsúlyozták, hogy bár a robotok megjelenésével és az ipari folyamatok automatizációjával egyre több jelenlegi munkahely szűnik meg, ugyanakkor újak is megjelennek ezzel párhuzamosan, amelyek más típusú készségeket és képességeket igényelnek, illetve ezekben az új munkakörökben dolgozók teljesen más érdekképviseleti kihívásokkal néznek szembe. Ezért például az ETUC jelenleg azon dolgozik, hogy az Európai Szociális Partnerek 2018/2019-es munkatervében kiemelt téma legyen a készségek és képességek ügye és az azok fejlesztését elősegítő intézkedések, valamint olyan európai szintű kollektív megállapodásokat igyekszenek kötni, amelyek megvédik az új foglalkoztatási formákban dolgozókat is, s elősegítik a munka és magánélet egyensúlyát, a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztését, s biztosítják a megfelelő szintű szociális védelemhez való hozzáférést.
A program a harmadik napon egy a Szent Péter bazilikában celebrált szentmisével indult, majd Ferenc pápa fogadta a konferencia résztvevőit pápai audiencián. Köszöntőjében méltatta az Alapítvány eddigi jelentős munkáját és kiemelte, hogy az nagyban hozzájárul a tudomány és a hit között fennálló sokszor kibékíthetetlennel tűnő ellentét feloldásához. Felhívta a figyelmet az egoista és kirekesztő társadalmi hozzáállás veszélyeire, s hangsúlyozta család és az egyház szerepét ezen tendenciák megfordításában.
A pápai audiencián elhangzott köszöntő teljes szövege angol nyelven itt olvasható: http://www.centesimusannus.org/wp-content/uploads/2018/05/1.1-DISCORSO-SANTO-PADRE-INGLESE.pdf
További információk és háttéranyagok elérhetőek az Alapítvány weboldalán: http://www.centesimusannus.org/en/sites/2018/
A konferencián részt vett és a beszámolót készítette:
Nagy Viktória SZEFIT elnök, ETUC Ifjúsági Bizottság elnök
